A dokumentált digitalizálók áttekintése
21. február, 2020

“Örök ige” temploma Csörötneken

Az épület dobozszerű, kereszt alaprajzú, fehérre festett. Rézzel fedett lapos tetején prizma alakú 6x6 méteres kupolán és földig érő ablakain át jut a fény a templom belsejébe. Kerten át érkezünk a kapujához, amelyen bronztáblákon olvashatjuk a Szentírás 72 könyvének a nevét. Harangjai különálló harangtoronyban vannak. Belsejében a falakat stációk díszítik. A bejárat felett van az…
21. február, 2020

A bozsoki Sibrik-kastély

Római épület maradványaira épült, 16-17. századi eredetű késő reneszánsz-barokk stílusú udvarház, kapuja fölött 1614-es évszám olvasható. Mai formáját 1815-ben nyerte el. Különleges építészeti értéke a boltíves kapubejáró. Földszinti termei dongaboltozatos mennyezettel készültek. Folyosóján kiállítás látható az utolsó tulajdonos, Dr. Verebi Végh Gyula, az Iparművészeti múzeum hajdani igazgatója életéről. A kiállításon a családi fotókon és Végh…
20. február, 2020

A felsőszölnöki füstösház a Vasi Skanzenben

1978-ban Bárdosi János (1933-1983) egy füstöskonyhás házat bontott le a felsőszölnöki János-hegyen. Bontás közben megállapította, hogy a lakóépület eredetileg három részből állt: füstösházból, pitvarból és kamrából. A háznak öt tolódeszkás ablaka, egy szellőző- és egy füstnyílása is volt. Ezért 2002-ben füstösházként épült fel a felsőszölnöki boronafalú, rozsszalmából készült zsúppal fedett ház rekonstrukciója a Vasi Skanzenben.…
18. augusztus, 2020

Balogh-Sarlay kastély Csempeszkopácson

Későreneszánsz kiskastély. Csempeszházi Balogh Bertalan építtette a 16. század második felében. Későbbi tulajdonosa, Béri Balog Ádám, kuruc generális a 18. században, aki barokk stílusban átalakíttatta. 1976 óta a Hely- és Ipartörténeti, Néprajzi Múzeumnak ad otthont, melyet 2007-től alapítójáról, Pungor Zoltán Múzeumnak neveznek.
18. augusztus, 2020

Békássy-Bezerédj kastély Zsennyén

Középkori udvarházból épült, a 16. és a18. században átalakított, többször bővített épület. Utolsó bővítése romantikus stílusban 1867-ben történt. Ma alkotóházként működik. Nagy kiterjedésű parkját a 19. században telepítették, ma természetvédelem alatt áll. A parkban van eltemetve Békássy Ferenc fiatalon elhunyt tehetséges költő.
18. augusztus, 2020

Belatinc – Vár

A terjedelmes park közepén áll a belatinci vár. A falu már 1322-ben említésre került, Belethfalua néven. Belatinc már a 13. században a Jura családhoz tartozott, de nem sokáig, mivel 1265 után az alsólendvai Haholdi földesurak birtoka lett, akik 1644-ig uralkodtak itt. A várat valamikor a középkorban építhették. A vár meglétéről tanúskodik az alsólendvai Bánffyak naplójának1532-ből…
11. február, 2020

Bukovnica

Bukovnicán és környékén a Muraszombati Múzeum munkatársai több régészeti lelőhelyet vettek nyilvántartásba. Kisebb ásatásokat Kot falu közelében folytattak, a falutól nyugatra. Települési maradványokat fedeztek fel: az egykori házak tartóoszlopainak helyét, tűzhelymaradványokat és üregeket. A leletek között sok a kerámialelet és a kőszerszám. A leletek egy része a rézkor kezdetén, esetleg a késő kőkorszak végén (lengyel…
18. augusztus, 2020

Cáki Pincesor

A Cáki Pincesor nyolc pincéből álló épületegyüttese 1976 óta látogatható. A pincék a falu mögött húzódó gesztenyésben a hajdani parcellaszerkezetnek megfelelően épültek. Elsősorban a szőlőfeldolgozást, bortárolást szolgálták. A filoxéravész után lettek gyümölcsös, gesztenyés pincék. Cákon az 1890-es évek elején pusztult ki a szőlő. A hegy távolabbi részén telepítettek újat és feldolgozására a gazdák szekereken szállították…
11. február, 2020

Evangélikus templom Muraszombat

Muraszombat evangélikus egyházközsége a fiatal egyházközségek közé tartozik. Eredetileg Puconci egyházközséghez tartozott, 1900-ban lett független egyházközség. 1910-ben Gerely Jenő, budapesti építész tervei alapján, neogótikus stílusban épült a templom, 2010-ben Luther Mártonról nevezték el. Az oltár fölötti színes rózsaablakon Luthert ábrázoló kép látható. A fából készült oltár Ratkersburgban készült. Az oltárkép Bory Jenő munkája. Az orgona…
18. augusztus, 2020

Evangélikus templom Nemescsón

Az 1681-es soproni országgyűlés döntése értelmében a protestánsok megyénként két-két helyen folytathattak vallásgyakorlatot, építhettek templomot, iskolát. Ezek voltak az artikuláris helyek: Vas vármegyében Nemescsó, Nemesdömölk. Nemescsó vonzáskörzetéhez a határszéli magyarságon túl német, szlovén falvak is tartoztak. A falunak két fa oratóriuma volt, melyek helyett 1776-ban egy nagyobb alapterületűt építettek. A mai kőtemplom már a türelmi…
18. augusztus, 2020

Evangélikus templom Nemeskoltán

A 18. század közepéig a Sorok-menti falvak evangélikussága is az artikuláris nemescsói templomhoz tartozott. A nemeskoltai gyülekezet a 18. század második felében önállósodott. Első önálló anyakönyvi bejegyzése: 1783. november 9. Templomuk néhány év múlva, 1786 körül készül el. A templom eredetileg síkmennyezetes, két ablaksoros magtártemplomként épült, de a 19. század közepén klasszicista stílusban átalakították.
18. augusztus, 2020

Faluház Győrváron

A Győrvári Faluház a Makovecz Imre által fémjelzett organikus építészet lenyűgöző vasi alkotása. Akkori munkatársa, tanítványa (a később Ybl-, és Príma-, és Magyar Művészetért díjjal kitüntetett) Ekler Dezső tervezte. Az épület jelentős társadalmi összefogással a VASBER kivitelezésében 1992-re készült el. Az épület ad otthont a Faluház Baráti Kör Egyesületnek, a Teleháznak és az Idősek Klubjának.
11. február, 2020

Fazekasfalu

A Filovci fazekasfalut, amely szabadtéri múzeum, hivatalosan 2005-ben alapították. Története sokkal régebbre nyúlik vissza, ha azokra a fazekasmesterekre is gondolunk, akik a pannon térségben itt készítették fazekaikat, és akiket név szerint nem ismerünk, és azokra is, akik a 18. század óta szerepeltek a levéltári iratokban és mindazokra, akik még mindig élnek az idősebb Filovci lakosok…
11. február, 2020

Felső mező régészeti lelőhely Hosszúfalunál

Felső mező régészeti lelőhely a Kebele-patak mocsaras, árterületének keleti oldalán, sík területen, de kissé magasabban fekvő mezőkön volt található, Lendvahegy keleti lejtőjén, 1 km-re Hosszúfalutól. A lelőhelyet 1997 és 1998 között (Felső mező 1) és 2004-ben az autópálya (Felső mező 2) kiépítése során tárták fel. A legrégebbi települési maradványok közé tartoznak az egyes üregek és…