Az épület dobozszerű, kereszt alaprajzú, fehérre festett. Rézzel fedett lapos tetején prizma alakú 6x6 méteres kupolán és földig érő ablakain át jut a fény a templom belsejébe. Kerten át érkezünk a kapujához, amelyen bronztáblákon olvashatjuk a Szentírás 72 könyvének a nevét. Harangjai különálló harangtoronyban vannak. Belsejében a falakat stációk díszítik. A bejárat felett van az…

Római épület maradványaira épült, 16-17. századi eredetű késő reneszánsz-barokk stílusú udvarház, kapuja fölött 1614-es évszám olvasható. Mai formáját 1815-ben nyerte el. Különleges építészeti értéke a boltíves kapubejáró. Földszinti termei dongaboltozatos mennyezettel készültek. Folyosóján kiállítás látható az utolsó tulajdonos, Dr. Verebi Végh Gyula, az Iparművészeti múzeum hajdani igazgatója életéről. A kiállításon a családi fotókon és Végh…

1978-ban Bárdosi János (1933-1983) egy füstöskonyhás házat bontott le a felsőszölnöki János-hegyen. Bontás közben megállapította, hogy a lakóépület eredetileg három részből állt: füstösházból, pitvarból és kamrából. A háznak öt tolódeszkás ablaka, egy szellőző- és egy füstnyílása is volt. Ezért 2002-ben füstösházként épült fel a felsőszölnöki boronafalú, rozsszalmából készült zsúppal fedett ház rekonstrukciója a Vasi Skanzenben.…

Későreneszánsz kiskastély. Csempeszházi Balogh Bertalan építtette a 16. század második felében. Későbbi tulajdonosa, Béri Balog Ádám, kuruc generális a 18. században, aki barokk stílusban átalakíttatta. 1976 óta a Hely- és Ipartörténeti, Néprajzi Múzeumnak ad otthont, melyet 2007-től alapítójáról, Pungor Zoltán Múzeumnak neveznek.

Középkori udvarházból épült, a 16. és a18. században átalakított, többször bővített épület. Utolsó bővítése romantikus stílusban 1867-ben történt. Ma alkotóházként működik. Nagy kiterjedésű parkját a 19. században telepítették, ma természetvédelem alatt áll. A parkban van eltemetve Békássy Ferenc fiatalon elhunyt tehetséges költő.

A terjedelmes park közepén áll a belatinci vár. A falu már 1322-ben említésre került, Belethfalua néven. Belatinc már a 13. században a Jura családhoz tartozott, de nem sokáig, mivel 1265 után az alsólendvai Haholdi földesurak birtoka lett, akik 1644-ig uralkodtak itt. A várat valamikor a középkorban építhették. A vár meglétéről tanúskodik az alsólendvai Bánffyak naplójának1532-ből…

Bukovnicán és környékén a Muraszombati Múzeum munkatársai több régészeti lelőhelyet vettek nyilvántartásba. Kisebb ásatásokat Kot falu közelében folytattak, a falutól nyugatra. Települési maradványokat fedeztek fel: az egykori házak tartóoszlopainak helyét, tűzhelymaradványokat és üregeket. A leletek között sok a kerámialelet és a kőszerszám. A leletek egy része a rézkor kezdetén, esetleg a késő kőkorszak végén (lengyel…

A Cáki Pincesor nyolc pincéből álló épületegyüttese 1976 óta látogatható. A pincék a falu mögött húzódó gesztenyésben a hajdani parcellaszerkezetnek megfelelően épültek. Elsősorban a szőlőfeldolgozást, bortárolást szolgálták. A filoxéravész után lettek gyümölcsös, gesztenyés pincék. Cákon az 1890-es évek elején pusztult ki a szőlő. A hegy távolabbi részén telepítettek újat és feldolgozására a gazdák szekereken szállították…

Az evangélikus imaház eredetileg iskolának épült, melynek homlokzata elé tornyot is emeltek.

A lócsi evangélikus templom 1937-ben épült. 1999-ben renoválták.

Muraszombat evangélikus egyházközsége a fiatal egyházközségek közé tartozik. Eredetileg Puconci egyházközséghez tartozott, 1900-ban lett független egyházközség. 1910-ben Gerely Jenő, budapesti építész tervei alapján, neogótikus stílusban épült a templom, 2010-ben Luther Mártonról nevezték el. Az oltár fölötti színes rózsaablakon Luthert ábrázoló kép látható. A fából készült oltár Ratkersburgban készült. Az oltárkép Bory Jenő munkája. Az orgona…

Az 1681-es soproni országgyűlés döntése értelmében a protestánsok megyénként két-két helyen folytathattak vallásgyakorlatot, építhettek templomot, iskolát. Ezek voltak az artikuláris helyek: Vas vármegyében Nemescsó, Nemesdömölk. Nemescsó vonzáskörzetéhez a határszéli magyarságon túl német, szlovén falvak is tartoztak. A falunak két fa oratóriuma volt, melyek helyett 1776-ban egy nagyobb alapterületűt építettek. A mai kőtemplom már a türelmi…

A 18. század közepéig a Sorok-menti falvak evangélikussága is az artikuláris nemescsói templomhoz tartozott. A nemeskoltai gyülekezet a 18. század második felében önállósodott. Első önálló anyakönyvi bejegyzése: 1783. november 9. Templomuk néhány év múlva, 1786 körül készül el. A templom eredetileg síkmennyezetes, két ablaksoros magtártemplomként épült, de a 19. század közepén klasszicista stílusban átalakították.

A Győrvári Faluház a Makovecz Imre által fémjelzett organikus építészet lenyűgöző vasi alkotása. Akkori munkatársa, tanítványa (a később Ybl-, és Príma-, és Magyar Művészetért díjjal kitüntetett) Ekler Dezső tervezte. Az épület jelentős társadalmi összefogással a VASBER kivitelezésében 1992-re készült el. Az épület ad otthont a Faluház Baráti Kör Egyesületnek, a Teleháznak és az Idősek Klubjának.

A Filovci fazekasfalut, amely szabadtéri múzeum, hivatalosan 2005-ben alapították. Története sokkal régebbre nyúlik vissza, ha azokra a fazekasmesterekre is gondolunk, akik a pannon térségben itt készítették fazekaikat, és akiket név szerint nem ismerünk, és azokra is, akik a 18. század óta szerepeltek a levéltári iratokban és mindazokra, akik még mindig élnek az idősebb Filovci lakosok…

Felső mező régészeti lelőhely a Kebele-patak mocsaras, árterületének keleti oldalán, sík területen, de kissé magasabban fekvő mezőkön volt található, Lendvahegy keleti lejtőjén, 1 km-re Hosszúfalutól. A lelőhelyet 1997 és 1998 között (Felső mező 1) és 2004-ben az autópálya (Felső mező 2) kiépítése során tárták fel. A legrégebbi települési maradványok közé tartoznak az egyes üregek és…