A három szintű szobor tetején a Piéta magasodik. A második szinten, a Piéta oszlopánál két térdeplő angyal és két női figura - bizonyára a Jézus sírjához menő szent asszony - áll. Legalul a sírba tett Krisztus látható, a test fölött három angyal lebeg. A Piéta oszlopán a következő olvasható: „Oh kesergő Istenanya enyhítsd lelkünk /bánatát/…

Az emlékházat a régi paplak utolsó lakójáról, Kühár János szlovén esperes plébánosról nevezték el. Kühár János (1901-1987) ötven évig (1936-1987) volt a falu plébánosa. Gradiščén (Muravárhelyen) született. Kőszegen és Szombathelyen járt középiskolába. Szombathelyen tanult teológiát, ahol 1924-ben szentelték pappá. Felsőszölnökön 1938-ban a kis templom átépítését, bővítését vezette. 1966-67-ben a belső festést irányította. A szentély fölé…

1866-ban kezdték a máig fennmaradt zsinagóga építését, amely a maribori zsinagógán kívül Szlovéniában az egyetlen zsinagóga. Itt található a lendvai és a muravidéki zsidó lakosokról szóló állandó emlékkiállítás, valamint Dan Reisinger, izraeli grafikus és festőművész Tűztekercsek című állandó kiállítása

A Szeplőtelenül Fogantatott Szűz Mária szobra a templomkertben. Hasáb alakú, gótizáló talapzat. Alul négyzet alakú, fölötte ékalakban visszametszett sarkok, e fölött élszedett. A köztes mezőben vakmérmű, fölötte pálcatag fut körbe, majd alul profilált, egyébként sima fejlemez következik. Ezen helyezkedik el a szobor. Az álló Mária-alak a földgömb körül tekergő kígyó nyakára tapos. Jobbjában jogart, balján…

A muraszombati Plese parlagon több korszakhoz köthető régészeti lelőhelyet tártak fel. Kőrézkori település maradványait, valamint kisebb mértékben bronzkori, korai és érett középkori települések maradványait találtak. A legnagyobb meglepetést viszont az a korai középkori (8-10. sz.) temető feltárása okozta, amelyben egy újfajta szláv temetkezési rítusra derült fény, a halomsíros temetkezésre. A leletek közt különösen érdekeseknek bizonyultak…

1638-ban III. Ferdinándtól budakeszi Weöres Mihály címeres levéllel igazolt nemességet kapott. 1720-ban III. Károly birtokot adományozott Nemescsóban Weöres III. Mihály kuruc kapitánynak, ő alapította meg a család evangélikus Vas megyei ágát. A leghíresebb sarj Weöres Sándor, a 20. század zseniális, Kossuth-díjas költője. Nemescsó határa őskori lelőhely, római emlékeket is őriz, a falut 1248-ban Árpádkori oklevél…

Késő középkori kastélyhely. A falu Ny-i oldalán lévő dombtetőn, a Petőfi utca házai mögött található. K-i oldalán mély patakvölgy húzódik. A nádasdi Darabos család középkori kastélyának maradványa, melyet a törökök ellen végvárrá alakítottak. A várhely feltáratlan, de múltjáról gazdag forrásanyag áll rendelkezésünkre. A 17. században fontos szerepet játszott a török portyázók féken tartásában.

A 13. században épült templom a település legrégibb épülete. A középkorban erődítményként is szolgált, a 16. században árokkal vették körül, amely ma is megvan. Egy ideig a reformátusoké volt, majd 1730-tól újra katolikus lett. Belső falait bibliai idézetek díszítik. A Szent Pétert ábrázoló képet a szentélyben Mischl Márton festette 1801-ben.

Az Őrségi Népi Műemlékegyüttes Szalafő Pityerszerén 10 épületből áll: 1 kerített ház, 1 földszintes és 1 emeletes kástu (kamra), 2 lakóház, 1 pajta, 1 istállós, kamrás pajta, 1 kástus ól, 1 sertésól és 1 favágószín. A legértékesebb épület az emeletes kástu és a kerített ház, mert Magyarországon eredetiben már csak itt látható. A kástu emeleti…

A vassurányi pestiskép „Vendel-kíptye" néven ismert a helyiek körében. Pedig pestisszobor: Sebestyén és Rókus figurája alatt jelképes barlangban Rozália fekszik. A pestis ellen oltalmazó szentek szerepe a betegség megszűntével jelentéktelenné vált, a mai generációk fel sem ismerik. A jószágot oltalmazó Vendel tisztelete a közelmúltig virágzott. Rókus és Vendel ábrázolása egymáshoz közel áll: ezért lett a…

A Popava lelőhely Hársliget (Lipovci) északi részén található a muravidéki gyorsforgalmi út mentén. A lelőhelyen több korszakból származó településmaradványokat és egy kora középkori sírhelyet tártak fel. A hely késő rézkori telep volt. Felszín fölötti objektumokat, lakógödröket, rétegsorokat és kutat találtak, amelyek a Lasinja-kultúra idejére (kb. i.e. 4200 körül) tehetők. A késői bronzkori és római korszakban…

A evangélikus egyházközséget Puconciban 1783. augusztus 4-én alapították meg, elsőként II. József 1781-es türelmi rendeletének hatályba lépését követően. Az első templom sokkal kisebb és szerényebb volt, mint a jelenlegi. 1784. december 8-án épült, Battyányi Maximilian gróf erre a célra adományozott telkén. Nevét Alexander Terplanról kapta, aki 1844. és 1858. között itt teljesített szolgálatot lelkészként, de…

A települést írásos forrásokban először 1322-ben említik Rekythe néven. Az út, illetve település mellett már a középkorban erődítmény állt, erről egy 1431. évi feljegyzés tanúskodik. A kastélyt fontos védelmi pontként folyamatosan erősítették. A Batthyányak korában, elsősorban a 17. század első felében, a várat ismét megerősítették. A 17. század végén és a 18. század elején a…

A haranglábak a harang tartását, a harangozó védelmét szolgálják. A pankaszi református harangláb a falu Keleti Szerének legmagasabb pontján áll. 1755-ben épült. A négyoszlopos harangláb építési évszáma a DK-i oszlop keleti nagydúcán látható. Harangját az első világháborúban beolvasztották. 1920-ig volt harang nélkül. Ekkor vették a mostani harangot, melyet három felekezet papjai szenteltek fel. Az értékes…

Nemesnépi Zakál György vezetésével az őrségiek 1803-ban egy 7x4 m-es oratóriumot (fából épített, zsúpfedeles gerendaházat, imaházat) és iskolát építettek. 1817-ben elhatározták, hogy a leégett imaház helyére templomot építenek téglából. A templomot 1821. október 28-án szentelték fel. 1844-ben egy négyszobás lelkészlakás is épült mellette. Az Őrség egyetlen klasszicista stílusú épületegyüttese. A templom tornyában helyezték el az…