A barokk Szent László templom 1742-ben épült, Ebergényi László tábornok építtette. A templom I. László magyar királyról kapta a nevét, aki 1041-ben született. 1077-től volt magyar király. A templom 34 méter hosszú, 16 méter széles és 10 méter magas. 1894-ben a mellékkápolna az Ave Maria nevet kapta. E kápolna alatt a Zichy grófok sírboltja van,…

Szent Margit tiszteletére épült, egyhajós, egyenesen záródó szentélyű, későbarokk templom 1795-ből. A 19. század végén eklektikus stílusban átépítették. Belső festése Székely Rezső műve. A templom tornya a bejárati homlokzatból a tető síkját követő oromfalból nő ki. A templom csehboltozatos. Főoltára korabarokk, Johannes Metter munkája. A főoltár képet id. Dorfmeister István festette. 1492-ben vagy 1464-ben öntötték…

A Domonkosfától délre fekvő dombon téglából épült, egyhajós, román stílusú templom áll, amely a 13. század első feléből származik. A domonkosfai templomnak három különlegessége van; az első az épített harangtornya, amely egyidőben készült a templommal, a templom második különlegessége a déli oldalon található gazdag román kapuzat. A harmadik pedig csak részben maradt fenn, és az…

A mai templom Takács László muraszombati építész tervei alapján épült 1910 és 1912 között. Építése előtt az e helyen álló 14. századi gótikus templomot lebontották, s csak a gótikus presbitériumot és a harangtornyát hagyták meg, amelyet az új templom építése során magasítottak. Az új templom egy hárompadlós bazilika, bejárata felett kórussal ellátva, ahol az orgona…

A XIV. századi templomot a XV. században bővitették hajóval és sekrestyével. A hajó négyboltszakaszos, a szentély poligonális záródású és csillagboltozatos. Déli oldalán két szegmentíves ülőfülkét, az északi oldalon gazdagon tagozott tabernákulumot helyeztek el. A hálóboltozat zárókövein a címerek Ellerbach Bertholdé, a donátoré, Széchi Borbáláé, a feleségéé, a Kanizsai és a Szentgyörgyi és Bazini család címerei.…

A Szentgyörgyi-Horváth barokk kastélyegyüttes 1780 körül épült, tervezőjének Hefele Menyhértetet tartják. A főépület szabadon álló, egyemeletes, téglalap alaprajzú. Az utcai és a kerti homlokzat középső három tengelye lizénákkal kialakított, timpanonnal lezárt homlokzatú rizalitot alkot. Hosszoldalain oszlopos, kőbábos korlátú erkély van. Kőkorlátos a lépcsőház, csehsüvegboltozatosak a folyosók, stukkós tükörboltozatosak a szobák. A kastély együtteséhez tartoznak az…

Az egykori Németkeresztesen Goller János és társai 1760-ban tettek alapítványt a Szentháromság szobor felállítására, fenntartására. Talapzatán német nyelű felirat kronosztikon: „IHR ENGL VND MENSCHEN SINGT HEILIG, HEILIG” (TI ANGYALOK ÉS EMBEREK, ÉNEKELJÉTEK: SZENT, SZENT) Ebből tudható, hogy 1761-ben állították. A talapzaton domborműveken Szent Rozália, Szent Flórián és Loyolai Szent Ignác. A posztamensen Nepomuki Szent János,…

Az önálló plébánia 1944. október 1-jén alakult meg. 1946 tavaszán Janez Valentinčičra bízták a templom megtervezését, a hívők nyolcszögletű templom építése mellett döntöttek. A templom terveit Janez Valentinčič, Jože Plečnik építész tanítványa készítette, építése viszont még csak 1964-ben kezdődhetett el. 1966-ban ledőlt a kupola, a balesetnek pedig 8 áldozata volt, amelyekre ugyanannyi, az áldozatok neveit…

Muravidék egyik legrégebb építészeti műemléke a 13. század közepéről, a Szent Miklósról elnevezett rotunda (kerek templom). Selo (Lak) települését először 1340-ben és 1365-ben említik írásos forrásokban „seu valle Lak Sancti Nicolai (a Szent Miklós-völgyben)” formában. Az épület jellemzőiből nyilvánvaló, hogy a templom régebbi építésű. A legenda szerint eredetileg a templomosokhoz tartozott, de létrehozásának körülményei még…

A kovácsműhely és a mellette lévő ház a közösség részére felfogadott kovácsnak épült. A község építette a Zala folyó mellé, hogy a kovácsolt anyag lehűtéséhez a víz könnyen elérhető legyen. A ház első lakója Károlyi Antal kovácsmester volt, az utolsó, Károlyi Jenőné 1988-ban halt meg. A ház boronafalú zsúpfedeles, a műhely téglafalú, zsindelytetős. Műemléki helyreállításuk…

Az 1850-ben épült füstöskonyhás lakóház 1970-től tájházként működik. 1983-ban visszaépítették mellé a kamrát és az istállót, a pajta hiányzik. A helyiségek egy tető alatt, a telken hosszanti irányban helyezkedtek el. A ház falai fenyőgerendákból vannak, tetejét rozsszalmával fedték. Homlokzatán a trapéz alakú deszkaorom faragott díszítésű. A szoba mestergerendáján 1850-es évszám az építés idejét dokumentálja. A…

A 14. századtól (1377) ismeretes a felsőszölnöki – Keresztelő Szent Jánosról elnevezett – kápolna. 1794-ben már templom felújításáról olvashatunk a vizitációs jegyzőkönyvben. 1915-ben egy alacsonyabb és egy magasabb részből állt, tornya fazsindellyel, a templom pedig cseréppel volt fedve. Boronafalú kerítés vette körbe. 1938-ban a régi templomot részben lebontották, majd megnagyobbították. Ekkor volt Budapesten a 34.…

A lelőhely sík területen fekszik, egy alig észrevehető teraszon, Pince falutól délre, Lendva-hegy lábánál. A keleti oldalon a magyar államhatárig nyúlik, nyugaton a Kis-patak medre határolja. A lelőhelyet 2004-ben és 2005-ben fedezték fel a Lendva–Pince autópálya szakaszon végzett terepbejárások folyamán. A 2005-ös és 2007-es megelőző ásatások során 81 000 m² -es területen felszíni feltárást végeztek.…

Egyhajós templom, kicsi poligonális, sokszögű presbitériummal és hagymakupolás, nyugati harangtoronnyal. Szlovéniában – II. József 1781-es türelmi rendeletét követően – az 1783-ban létrehozott első három evangélikus egyházközség egyike. Az első istentiszteletet 1785. október 30-án tartották, a következő igével »Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami az Istené« (Mt 22,21). A templomot először 1885-ben…

Jože Plečnik építész Franc Bajlec meghívására készítette el az új templom terveit, amelyet a bogojinai lakosok álmodták meg Ivan Baša lelkésszel az élen. Az új építmény szerkezetébe Plečnik belefoglalta a fennmaradt gótikus templomot, amelyhez monumentális térfogatot tervezett kőpillérrel, valamint egyenes famennyezettel, amely a hazai, Bogojina és Filovci falvakból származó fazekasmesterek által készített tányérokkal van kidíszítve.…

A kereszt talpazatán egy egymást keresztező kovács kalapács és fogó, valamint egy helyi szlovén nyelvjárásban írt szöveg olvasható. Vélhetően a helyi kovács munkája. A szájhagyomány szerint a kovácsot a felesége meg akarta mérgezni, de életben maradt. Istennek hálát adva állíttatta a keresztet. 2017-ben a Kétvölgyi Szlovén Nemzetiségi Önkormányzat felújítatta. Resaturálta Várkonyi Csilla.