Ravensko és Dolinsko öröksége (1 nap)
Célcsoport:
- iskolák és egyéb oktatási intézmények
- általános nyilvánosság
Közlekedés módja: saját szervezés
Látogatás típusa: a látogatókat a kulturális örökséget bemutató vezető kíséri
A Mura menti tájjal a Muravidéki múzeumban kezdünk ismerkedni, amely a Mura-vidéki lakosság viharos és költői élettörténetébe enged betekintést az őskortól napjainkig. A muraszombati parkban végig sétálva jutunk el az 1910-ben, Gerely Ernő építész tervei alapján, neogótikus stílusban épített Luther Márton evangélikus templomhoz.
Innen a Szerelem szigetére, Ižakovciba utazunk, ahol megtekintjük a murai partépítőknek állított állandó kiállítást (Büjraštvo). Amikor a Mura megáradt, elsodorta a malmokat és a réveket, új utakat törve a mezőkre a házakat és az embereket veszélyeztetve, akkor jöttek a partépítők, akik megerősítették a rézsüket és a partot, ezzel is megakadályozva, hogy a folyó kilépjen medréből. Ezt követően igazi büjraš-uzsonnával és szerelmi bájitallal várják a látogatókat, akik közben megismerhetik a beltinci grófkisasszony és a molnárfiú szerelmi történetét.
Nadaljujete proti kraju Melinci, kjer si ogledate razstavo na prostem, posvečeno ciglarstvu – izdelovanju domače opeke. Najstarejša ohranjena hiša, grajena iz doma izdelane opeke, je iz leta 1850. Ciglarstvo se je ohranilo do sedemdesetih let 20. stoletja zaradi primerne gline, delovne sile v obliki medsebojne pomoči in domačih mojstrov, ki so znali kakovostno izdelati in zažgati opeko.
Utunkat innen Melinci település felé folytatjuk, ahol a szabadtéri múzeumban megismerhetjük az egykori téglavetők munkáját. A kézzel vetett téglából épített legrégebbi fennmaradt ház 1850-ben épült. A minőségi agyagnak, a kölcsönös segítségnek és a hozzáértő mestereknek hála, a téglavetés és égetés a 20. század hetvenes éveiben is még működött.
Beltinciben, a várban, a Mura-vidéki egészségügy történetét bemutató kiállítás látható, ahol külön helyet kapott a gyógyszertár története, a várban pedig állandó kiállítás mutatja be az egykori nemesi családok életét. A grófkisasszony berendezett szalonjában elsősorban a Zichy nemzedék, és az utolsó beltinci grófkisasszony, Zichy Mária Ifigénia életével ismerkedhetünk meg. A park mellett áll a barokk stílusú Szent László templom, a Mária mellékoltáron a Szűzanya látható a kisdeddel, az oltár alatt pedig a Zichy grófi család sírboltja van.
A templom mellett áll a Mura-vidéki szlovéneknek az anyanemzethez csatolása 100. évfordulójára állított emlékmű.
A kultúrtörténeti örökség mellett a térségben számos lehetőség nyílik a helyi gasztronómia megismerésére. A Mura-vidéki vendéglőkben tipikus helyi ételek: muravidéki gibanica, bográcsgulyás, lángos, bujta répa, rétesek és sok egyéb finomság között válogathatunk.
Vas megye néprajzi öröksége
Célcsoport:
- iskolák és egyéb oktatási intézmények
- - általános nyilvánosság
Közlekedés módja: saját szervezés
Látogatás típusa: egyéni látogatás
A Vas megyei néprajzi nevezetességek felfedezését Szalafőn, a Pityerszeren, a tíz létesítményből álló Őrségi népi műemlékegyüttesben kezdjük. A legértékesebb épület az emeletes kástu és a kerített ház, amit Magyarországon a látogatók eredeti formájukban csak itt láthatnak. A Vas megyei Őrségben ezeket az épületeket a szomszédos szlovén és osztrák települések épületeinek mintájára építették.
Utunk innen Rábagyarmatra, az 1850-ben épült, füstös konyhás tájházba vezet. A helyiségek a telken egy tető alatt, hosszanti irányban helyezkednek el. A ház falai fenyőgerendákból vannak, az épületet tetejét rozsszalmával fedték. Homlokzatán a deszkaorom faragott díszítésű. A konyha szoba felőli belső sarkában tüzelőpadkás kemence van, ahonnét a szobai cserépkályha is fűthető.
Innen az út Iváncra vezet, ahol a Sigray-kastély külseje, és a kastélypark nyújt csodálatos élményt a látogatóknak. A kastély barokk stílusban épült a 18. században. 1870 körül eklektikus, 1920 körül pedig szecessziós stílusban alakították át. A kastélyparkban az őshonos növények mellett egzóta fajok is találhatók. A parkban látható a Darlington amerikai püspök látogatásának emlékére ültetett kocsányos tölgy, Vas megye legmagasabb bükkállománya, valamint Magyarország legnagyobb és legidősebb tulipánfája.
Rendkívül érdekesek a református haranglábak is. Az egyik ilyen Pankaszon, a falu keleti részének legmagasabb pontján áll. A harangláb 1755-ben épült, 1964–65-ben Mendele Ferenc tervei alapján újították fel.
Felfedezőutunkat Nagyrákoson, a kovácsműhely és a mellette lévő falusi ház megtekintésével tehetjük kerekké. A kovácsműhely és a mellette lévő ház a közösség részére felfogadott kovácsnak épült. A község építette a Zala folyó közelében, hogy a kovácsolt anyag lehűtéséhez a víz könnyen elérhető legyen. Az épületegyüttes jelenleg tájházként működik, a műhely néha napjainkban is használatban van.
A kultúrtörténeti örökség mellett a térségben számos lehetőség nyílik a helyi gasztronómia megismerésére. Vas megye e részében megkóstolhatjuk a jellegzetes helyi ételeket, a gulyást, a paprikást, a tarhonyát és a halászlevet is, aki pedig eredeti gasztronómiai élményre vágyik, keresse fel a helyi csárdák egyikét.
Vas megye kastélyai és várai
Célcsoport:
- iskolák és egyéb oktatási intézmények
- általános nyilvánosság
Közlekedés módja: saját szervezés
Látogatás típusa: egyéni látogatás
Az ismerkedést Vas megye északkeleti része kastélyaival és váraival Bozsokon kezdhetjük, ahol a Sibrikkastély fogadja a látogatókat. A késő reneszánsz-barokk stílusú udvarház 16-17. században épült, mai formáját 1815-ben nyerte el. Különleges építészeti értéke a boltíves kapubejáró. Folyosóján kiállítás látható az utolsó tulajdonos, dr. Verebi Végh Gyula, az Iparművészeti múzeum hajdani igazgatójának életéről. A kastélyt egy nyolc hektáros parkerdő öleli körbe, amely értékes fa- és vadállománya miatt, a Kőszegi Tájvédelmi Körzethez tartozó természetvédelmi terület.
Utunkat Nemescsó település és a Weöres nemesi kúria felé folytatjuk. 1720-ban III. Károly birtokot adományozott Nemescsóban Weöres III. Mihály kuruc kapitánynak. Az új formáját a kastély Weöres István Vas vármegyei főszolgabíró idejében, a 19. század második felében kapta.
Következő állomásunk Vassurány, ott is az 1723-ban, Schilson Mihály által építtetett Schilson kastély, amely a későbbiekben a Zichy, a Festetics és a Károlyi grófoké volt. Az U alaprajzú, szabadon álló, egyemeletes barokk épület bejárata a manzárd tetővel kiemelt két kompozitfejezetes oszlopos portikusszal, amely az emeleten vasrácsos, korlátos erkélyt tart. A földszinten sala terrena és kápolna, az emeleten díszterem található.
Innen az út Répceszentgyörgyre, az 1870 körül épült, Szentgyörgyi Horváth barokk kastélyegyütteshez vezet. A főépület szabadon álló, egyemeletes, téglalap alaprajzú. A kastélyt, amelyhez kastélypark is tartozik, a 19. század végén, eklektikus stílusban átalakították.
Végezetül egy különleges látnivaló, Ostffyasszonyfán a hadifogoly temető. Annak idején, az OsztrákMagyar Monarchia egyik legnagyobb első világháborús hadifogolytábora volt itt. Az egykori „barakkváros” helyét ma erdő borítja. A tábor lakóinak emlékét a fogolytábor egykori temetője őrzi. A díszes vaskaputól egyenes út vezet a központi obeliszkig. Az emlékkövek nagyrészt Hudetz szombathelyi kőfaragó mester alkotásai.
A kultúrtörténeti örökség mellett a térségben számos lehetőség nyílik a helyi gasztronómia megismerésére. Vas megye e részében megkóstolhatjuk a jellegzetes helyi ételeket, a gulyást, a paprikást, a tarhonyát és a halászlevet is, aki pedig eredeti gasztronómiai élményre vágyik, keresse fel a helyi csárdák egyikét.
Két teljes nap a Mura-vidéken és Vas megyében
Célcsoportok:
- családok
- - általános nyilvánosság
Közlekedés módja: saját szervezés
Látogatás típusa: egyéni látogatás
Vendégéjszakák száma: 1
1. NAP
Kezdje az ismerkedést a Rába-vidékkel egy szentgotthárdi sétával a Pável Ágoston múzeumig, ahol a néprajzi kiállításon betekinthet a Rába-vidéki szlovének életébe. Innen Rábatótfalun és Alsószölnökön keresztül jutunk el Felsőszölnökre, ahol a látnivalók közé tartozik a Keresztelő Szent János templom, az egykori paplakban, ahol a 19. században Kossics József lelkész, néprajkutató és helytörténész élt, pedig a szlovén helytörténeti gyűjtemény látható a magyarországi szlovénség történelmi, egyháztörténeti, néprajzi és egyéb kulturális értékeinek bemutatásával. Kelet felé folytatva az utat Kétvölgyre érkezünk. Kétvölgyön látogatható a műemlékvédelem alatt álló, szalmatetős gerendaház, a Doncsecz Károly fazekas emlékházban pedig a Rába-vidékre jellemző agyagedények és fazekaskellékek láthatók. A következő megálló Orfalu, a település közepén álló haranglábbal és mellette a 2000-ben, a faluban élők névsorát tartalmazó emlékművet. A település turisztikai és kulturális nevezetessége a jellegzetes Rába-vidéki parasztporta cserépkályhával, ahol orfalui történetekről is mesélnek önöknek. A porta udvarát a Kis Triglav díszíti, a sziklatömböt a Triglav Nemzeti Park ajándékozta Orfalunak. A település határában lévő Fekete tó az Őrségi Nemzeti Park egyik legkiemelkedőbb jelentőségű, egyben legvédettebb természeti értéke. Innen Apátistvánfalvára vezet az út, ahol a felújított határőrházban a Vasfüggöny-múzeumban az magyar állam határvonalát egykor védelmező határőrök mindennapi életének tárgyai láthatók. A belső helyiségeket többnyire az 1848 utáni időszak bemutatásának szánták, amikor Vasfüggöny volt a magyar-szlovén és a magyar-osztrák határon.
Utazás Otovci településig, a Smodiš turisztikai gazdaságig, ahonnan számos sétára indulhatunk, vagy akár kerékpárral is bejárhatjuk a környéket, a gyerekek pedig a gazdaságban a háziállatokkal ismerkedhetnek. Vacsora és szállás.
2. NAP
Reggeli után, Szlovénia legnagyobb vára a célpont. A vár épülete Felsőlendván (Grad), egy bazalttufa dombon áll. A szájhagyomány szerint a várat a templomos lovagok kezdték építeni. Az már több mint nyolc évszázada áll az évszázados fák között. A felújított helyiségekben a Goričko tájegység természeti és kulturális, valamint történelmi és néprajzi örökségét mutatják be. A közelben lévő Vulkánia élményparkban pedig földtörténeti időutazásra indulhatunk, és leereszkedhetünk a goričkói vulkán mélyébe is. Domonkosfa déli határában, csodálatos környezetben áll a 13. század első felében épült románkori templom. A domonkosfai templomot három sajátosság jellemzi: az első az épített harangtornya, amely egyidőben készült a templommal, a templom második különlegessége a déli oldalán található gazdag román kapuzat, a harmadik pedig csak részben maradt fenn, ez a földesúrnak fenntartott, úgynevezett „úri empóra” vagy elkülönített karzat, hogy ne legyen szükség elvegyülnie az egyszerű emberekkel. A templomosok nyomát követve Selo településre érkezünk, ahol a Mura-vidék egyik legrégebbi építészeti műemléke, a Szent Miklósnak szentelt 13. század közepén épült körtemplom áll. A legenda szerint eredetileg a templomosokhoz tartozott, de létrehozásának körülményei még mindig nem teljesen egyértelműek. A templom belsejét freskók díszítik, a falfestmények első rétege valószínűleg a 14. század első harmadában keletkezett. 1400 körül a falakra és a kupolára nagyméretű, teológiai jelenetek kerültek. A goričkói dombvidékről festői szépségű úton érkezünk a síkságra. Filovciban, a Fazekas faluban, megcsodálhatják az áttelepített eredeti tömésházak épített örökségét. Filovci településen így az örökség több eleme is látható: a fazekasság, az épített és lakás örökség, valamint a táplálkozási örökség is.
A nap kellemes befejezése egy kellemes lazítás lehet Moravske Topliceban, a termálfürdőben.
A kultúrtörténeti örökség mellett a térségben számos lehetőség nyílik a helyi gasztronómia megismerésére. A goričkói és a Rába-vidéki vendéglőkben megkóstolhatjuk a jellegzetes ételeket, goričkói sonkát, a túrós (posolanke) és almás (bibe) pitét, és számos más finomságot.
Háromnapos barangolás a Mura-vidéken és Vas megyében
Célcsoportok:
- felsőoktatási intézmények
- iskolák és egyéb oktatási intézmények
- turisztikai szervezetek
Közlekedés módja: szervezett
Látogatás típusa: vezetett túra (a látogatókat az idegenforgalmi örökséget bemutató idegenvezető kalauzolja)
Vendégéjszakák száma: 2
1. NAP
A Mura-vidék és Vas megye kevésbé ismert, de rendkívül gazdag kulturális örökségével Lendván kezdünk ismerkedni, ahol ellátogatunk a Hadik Mihály múmiáját őrző, Lendva-hegyi Szentháromság kápolnába. Ezt követően végig sétálunk a Fő utcán és ellátogatunk a lendvai zsinagógába. Innen Hosszúfaluba, a zsidótemetőbe vezet az út. Nedelica faluban, az Ancova galériában több mint tízezer néprajzi, kultúrtörténeti és történelmi jellegű kiállítási tárgyak között sétálhatunk, majd utunkat Turniščera folytatjuk, ahol a Mura-vidék legfontosabb zarándokhelye, a Mária mennybevétele templom a fő látnivaló. Itt minden évben, Nagyboldogasszony napján nagybúcsút tartanak. Végezetül utunkat Selo településen, a körtemplomnál zárjuk, amelyet egyes források a templomosrenddel hoznak összefüggésbe.
Vacsora és szállás Hodoson, az Ifjúsági Központban.
2. NAP
Reggeli után Szalafőre, a Pityerszerre, a tíz létesítményből álló Őrségi népi műemlékegyütteshez látogatunk. A legértékesebb épület az emeletes kástu és a kerített ház, amit Magyarországon a látogatók csak itt láthatnak eredeti formájukban. Utunk innen Rábagyarmatra, az 1850-ben épült, füstös konyhás tájházba vezet. A helyiségek a telken egy tető alatt, hosszanti irányban helyezkednek el. Rendkívül érdekesek a református haranglábak is. Az egyik ilyen Pankaszon, a falu keleti részének legmagasabb pontján áll. A harangláb 1755-ben épült. A harangláb 1920-ig harang nélkül volt. Ekkor vették a mostani harangot, amelyet három felekezet lelkészei szenteltek fel. Nagyrákoson, a kovácsműhelyt és a mellette lévő falusi házat látogatjuk meg. A kovácsműhely és a mellette lévő ház a közösség részére felfogadott kovácsnak épült. A község építette a Zala folyó közelében, hogy a kovácsolt anyag lehűtéséhez a víz könnyen elérhető legyen.
Vacsora és szállás a szentgotthárdi Lipa szállodában
3. NAP
Reggeli után egy szentgotthárdi sétával a Pável Ágoston múzeumig, ahol a néprajzi kiállításon betekinthet a Rába-vidéki szlovének életébe. Innen Rábatótfalun és Alsószölnökön keresztül jutunk el Felsőszölnökre, ahol a látnivalók közé tartozik a Keresztelő Szent János templom, az egykori paplakban, ahol a 19. században Kossics József lelkész, néprajkutató és helytörténész élt, pedig a szlovén helytörténeti gyűjtemény látható a magyarországi szlovénség történelmi, egyháztörténeti, néprajzi és egyéb kulturális értékeinek bemutatásával. Kelet felé folytatva az utat Kétvölgyre érkezünk. Kétvölgyön látogatható a műemlékvédelem alatt álló, szalmatetős gerendaház, a Doncsecz Károly fazekas emlékházban pedig a Rába-vidékre jellemző agyagedények és fazekaskellékek láthatók. A következő megálló Orfalu, a település közepén álló haranglábbal és mellette a 2000-ben, a faluban élők névsorát tartalmazó emlékművet. A település turisztikai és kulturális nevezetessége a jellegzetes Rába-vidéki parasztporta cserépkályhával, ahol orfalui történetekről is mesélnek önöknek. A porta udvarát a Kis Triglav díszíti, a sziklatömböt a Triglav Nemzeti Park ajándékozta Orfalunak. A település határában lévő Fekete tó az Őrségi Nemzeti Park egyik legkiemelkedőbb jelentőségű, egyben legvédettebb természeti értéke. Innen Apátistvánfalvára vezet az út, ahol a felújított határőrházban a Vasfüggöny-múzeumban az magyar állam határvonalát egykor védelmező határőrök mindennapi életének tárgyai láthatók. A belső helyiségeket többnyire az 1848 utáni időszak bemutatásának szánták, amikor Vasfüggöny volt a magyar-szlovén és a magyar-osztrák határon.
A kultúrtörténeti örökség mellett a térségben számos lehetőség nyílik a helyi gasztronómia megismerésére.