A szakirodalomba ostffyasszonyfai sáncként bevonult kelta magaslati erődített településen az 1970-es években Károlyi Mária végzett feltárásokat. A lelőhely a Rába árterében fekszik, a Lánka-patak partján, egy halom tetején, melyet ma nagyrészt erdő borít. A nagyjából 25 hektáros lelőhelyet több, kazettás szerkezetű, kőből és földből épült, ácsolt fa szerkezettel ellátott sánc is védte. A fő sánc…

A Gomila parlagi néven ismert lelőhelyen tizennégy halomsír található, amelyek többségének átmérője 12-25 m, magassága pedig 1,5-3 m. A legnagyobb halomsír átmérője 30 m, magassága pedig 5 m. A muraszombati múzeum által elvégzett 6-os számú halomsír szondázásai igazolták, hogy római kori halomsírokról van szó. Az említett halomsírban két égetett sírt találtak; az egyik kőburkolat szerkezettel…

Az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnagyobb első világháborús hadifogolytábora volt itt (1915-1918). A 40-50 000 szerb, olasz, orosz és román hadifogoly befogadására alkalmas "barakk-város" mára nyomtalanul eltűnt, helyét erdő borítja. A tábor lakóinak, foglyainak emlékét a fogolytábor egykori temetője őrzi. A díszes vaskaputól egyenes út vezet a kis földhalmon álló központi obeliszkig. Az elágazó kavicsos utak…

Az I. halmot, mely 6,5 m magas és 34 m átmérőjű volt, 1978-ban Fekete Mária vezetésével tárták fel. A halom belsejében található 6,7x7 m-es, szárazon rakott kövekből álló sírkamrát É-D-i irányba tájolták. A D-i oldalon a bejáratot két pár oszlophely jelezte, ahogy az építmény sarkaiban is egykor tartóoszlopok álltak. A padlót alkotó kavicsban keresztgerendák nyomait…

Kápolnára emlékeztető, toronnyal ellátott, kétszintes épület. Tűzoltószertáras harangtorony, közelében turulos obeliszk, az I. világháború hőseinek emlékműve.

A különálló haranglábak a katolikus és az evangélikus vidéki táj fontos társadalmi-kulturális és építészeti elemei voltak. A harang jégesőkor, reggelente, délben és este kondult fel, valamint a templomi szertartásokon, tűz esetén, halálesetkor… A harangtorony körül zajlott az élet, itt gyültek össze a falu lakosai. A harangozásról egy személy gondoskodott. A harangozók nemcsak férfiak, hanem nők…

A hodosi evangélikus egyházközséget, harmadikként, az 1781-es türelmi rendeletet követően alapították meg 1783. november 1-jén. Ugyanebben az évben épült fel az első templom is. Mivel idővel pusztulásnak indult, megkezdték az új templom építését, amelyet 1823-ban fejeztek be. A harmadik templom, a mostani, téglából készült, 1842-ben épült. A gyülekezet tagjai szlovén és a magyar nemzetiségűek.

Az I. világháborús emlékművek egy 1917-es törvény alapján, a bethleni konszolidáció idején épültek. Az emlékállítás a községek anyagi erejének megfelelően történt. Nagysimonyiban 1924 tavaszától a Polgári Olvasókör és az Önkéntes Tűzoltóegylet kezdeményezésére emlékünnepélyt és rendezvényeket tartottak, a befolyt összegből állították fel az emlékművet. Az ünnepélyes avatásra 1926 július 4-én került sor. Az emlékmű a főútvonal…

Az Őrség falvaiban az építőanyag-váltás az 1800-as évek végén kezdődött. Olasz téglaégető vendégmunkások és stájer iparosok hatására jelentek meg a téglaházak. A pankaszi iskola az Őrség első téglaépületeinek egyike. 1885-ben épült. A pankaszi gyerekek addig Nagyrákosra jártak iskolába. A község 1929-ben új iskolát épített. A református egyház ekkor eladta az épületet, melyben sokáig kocsma működött,…

Az Ivankovci lelőhely a muravidéki autópálya mellett, Hármasmalom falutól nyugatra, a biogázüzemmel szemben található. A lelőhelyen több korszakból származó településmaradványokat tártak fel. A késő rézkorban kicsi telep volt itt, több gödörlakással. A leletek a régészeti Lasinja-kultúrával mutatnak rokonságot (kb. i.e. 4200 körül). A korai és késő vaskorból származó (kb. i.e. 800–0) egy-egy üreglakást tártak fel,…

Az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnagyobb fogolytáborának, az ostffyasszonyfai tábornak az építőit ideiglenes táborban szállásolták el Kissitke határában1915 tavaszán. A mintegy ezer orosz és szerb hadifogoly számára – a járványok megakadályozása, a tiszta víz biztosítása érdekében – 1915.június 17-én elrendelték a közeli Kurcon-forrás megtisztítását, és annak vízével látták el a tábort. A forrásfoglalatra a táborban tisztként…

Gróf Cziráky Józsefné, Barkóczy Borbála hálából állíttatta a mesterséges dombra épített kálváriát. Nem nemesként vette feleségül Cziráky gróf és ő abba a reményben, hogy nemesítik, tett erre ígéretet. Miután az csillagkeresztes udvarhölggyé nevezte, 1731-ben megépíttette a kálváriát. A fallal körülvett kálvárián a 20 századig nemcsak Mária, Mária Magdolna és János apostol szobrai készültek homokkőből, hanem…

Kolta romossá vált középkori templomát 1633-ban elbontották és helyére újat építettek. Az új templomot 1644-ben már említik. A jelenlegihez hasonló méretű lehetett, de attól néhány méterrel eltolva állt. A reformáció után az evangélikusok is használták. 1720-ban került vissza a katolikus egyház tulajdonába. A 19. századra ez a templom is leromlott, elbontották. A mai templom Ybl…

Az egykori Szomoróc területén áll. A harang egyetlen tölgy rönkből kifaragott (húsvillához hasonló) “ágasban”, magasodik sátortető (“szoknya”) fölé. A négyszögletes épület falai boronafákból készültek. A szoknyás tetőzetnek nemcsak támasztó funkciója van, de a harangozót is védi. Magyarországon ritka típus az egyágasos harangláb.

Műkőből készült felújított kereszt, az útkereszteződésnél áll. Ahogy a felirat jelzi, 1884-ben állították fel, Istennek való hálából és az ő dicsőségére, tehát nem tudjuk a felállítás pontos okát. Talán csak az erős hitet jelképezte, vagy négy falubeli lakos fontosságát mutatta. A felirat: »Bogi na hvalo i diko szo dali gori posztaviti Hozian Peter Hozian Istvan…

A falu keresztje egy lakóház előtt áll Dolnja Bistricában (a 38. számú ház mellett), a következő felirattal: "Dicsértessék Jézus Krisztus. Jézus gyötrelmeinek emlékezetére a keresztet Ifko Urša állította 1887-ben."A keresztet 1989-ben a Horvat család restaurálta.