Sitke község határában, a falut övező domboldalon, a Kövesen 1871-ben magánbuzgóságból építették a kálváriát. Építői a falu kastélyának akkori tulajdonosai Felsőbüki Nagy Sándor és neje Weidgang Teréz voltak. A kápolna felszentelésére 1872. február 4-én került sor. Neogót stílusú kis kápolna fallal körülvéve, falában stációfülkékkel, előterében karcsú emlékoszloppal.

A régi temetőben, a faluszéli dombtetőn, a Szentegyházhegyen álló román kori templom. Védőszentje Szent Jakab apostol. A 13. században épült. Téglafalú, keletelt, félköríves szentélyű, huszártornyos kistemplom.

Lócson már a középkorban is állt templom, de nem a mai helyén, hanem a régi temetőben. A mai templomot 1734-ben, tornyát 1746-ban építették. 1901-ben az épületet kibővítették. A torony mai alakját és neoromán homlokzatát 1928–1931 között kapta.

A keletelt téglatemplom középkori eredetű, 1200 körüli. 1751-ben és 1772–1780 között barokk stílusban átépítették. 1832-ben, majd 1854/55-ben átalakították.

A Szent Mihály római katolikus tempom a 13. században épült. A 17. században az evangélikusok használták, 1673-tól a katolikus hívek. A gótikus stílust a 18. században felváltotta a barokk. Tornya a bejárat felett áll. 2011-2013 között felújították az oltárt, szószéket, szobrokat és a tetőzetet. 2019-ben megújultak a nyílászárók, a templom külseje, belseje, villamoshálózat és a…

A románkori falusi építészet egyik magyarországi remeke. Az egyhajós templom építészeti tömegében és részletképzésében is a jáki templom elemeinek kicsinyítetten megidézése. A hajó északi falán Dorfmeister István Szentháromság című képe függ rokokó keretben, oromzatán Szent Mihály főangyal fából faragott szobra áll. A templom belsejében látható falképek a 13.-15. századból valók. Az északi oldalon a bűnbeesést,…

A 11. században épült rotunda jellegzetessége a keleti falba mélyített, ívelt fülkeoltár, valamint az északi oldalán épült lakótoronyba nyíló kapu, és a torony keletre nyíló külső kapuja. A torony aljában talált 11. századi és az oltár előtt lévő 13-16. századi sírok a Nádasdy nemzetség temetkezési helyei. Lakótornyából észak-kelet és észak-nyugat irányában a Rába völgyére, délre…

Az épületet Schilson Mihály építette, majd többek között a Zichy, a Festetics és a Károlyi grófoké volt. 1723-ban épült. Az U alaprajzú, szabadon álló, egyemeletes barokk épület bejárata a manzard tetővel kiemelt két kompozit fejezetes oszlopos portikusszal, ami a emeleten vasrácsos korlátos erkélyt tart. Földszinten sala terrena és kápolna, az emeleten díszterem.

 A kastély barokk stílusban épült a 18. században. 1870 körül eklektikus stílusban alakították át. 1920 körül pedig belül szecessziós stílusban. 1951 óta szociális otthonként működik. Külsejében a régi állapotokat idézi, de belülről teljesen átalakították, néhány régi ajtó mellett csak a könyvtár és a kápolna helyisége, valamint a grófi fürdőszoba őrződött meg benne fehérmárványból faragott hatalmas…

Mesterséges kőből készült sírkő (öntött cement és mész, csiszolt és faragott) és egy fénykép, ami ritka Pomurje térségében. Egy kisgyermek látható rajt, a ravatalon. A bejegyzés muravidéki nyelvjárásban, magyar betűkkel íródott: Itt nyugszik Leopold Šafarič, született 1920-ban, elhunyt 1921-ben. Nyugodjon békében. A megkeresztelt gyermekeknek általában volt saját sírhelyük, a meg nem keresztelteket inkognitóban, szertartás nélkül…

A Vönöck, Petőfi Sándor u. 4. alatt álló épület a Kemenes-vidék népi építészetének legrégibb rétegét képviselte. 1983-ban elbontották, szabadtéri múzeumba telepítették. Kemenesalja legarchaikusabb népi építészeti emléke ma a Vasi Skanzenben látható. Kétlakásos, tömésfalú zsúpfedeles épület. Homlokzati hosszú-ágasa nagy ritkaságnak számít. Első lakása kémény nélküli füstöskonyhás, a hátsó szabadkéményes.

A kastélyt a Magyar Királyság 12. miniszterelnöke, Széll Kálmán 1890-ben Hauszmann Alajos tervei alapján építtette át egy földszintes udvarházból 18 szobás épületté. A 2. világháború után berendezését, könyvtárát széthordták. Gépállomás, majd kultúrház, iskola működött benne. 2011 óta szálloda.

A templomot Niczky Lázár építtette 1776-ban. Teteje fazsindely volt, padozata kő. Szent Miklós tiszteletére szentelték fel. A két mellékoltárt Szent Anna és Szent Rozália tiszteletére állították. Egyik kriptája a Niczky családé, másik a Kisfaludyaké. Szent Miklós mellett az 1836-os egyházlátogatási jegyzőkönyv második védőszentként feltünteti Szent Annát. 1867. szeptember 2-án tűzvész pusztította el a templom tetejét:…

A késő gótikus templom 1521-re van datálva. Megőrződtek benne a viszonylag magas hajó és a sokszögű presbitérium, amely szűkebb és alacsonyabb. 1739-ben barokk stílusú boltívekkel egészítették ki a templomot. Tégla és kő építésű, a presbitérium fölötti harang fából készült és fazsindellyel fedett. A templom belső felszerelése 1911-ből származik.

A templom a 2000 éves keresztény jubileum és az 1000 éves magyar kereszténység tiszteletére épült, Mangliár László okleveles építészmérnök tervei alapján. Védőszentje: Szent Anna és családja, Szent István és családja. Egyhajós, karzattal, szentéllyel, sekrestyével, gyóntatószobával, vizesblokkal ellátott. Az ülőhelyek száma 100. A gravírozott ablakok a 20. sz. „szentjeit” ábrázolják: Mindszenti József, Apor Vilmos, Brenner János,…

Római katolikus, volt bencés apátsági templom. A templomot és a kolostort 1214-ben Jáki Nagy Márton nemes, gazdag földbirtokos alapította. A templom román stílusban, gótikus elemekkel épült fel 1256-ra. A 17. században villámcsapás megrongálta déli részét, Folnay Ferenc apát újjáépíttette. 1896-1904 között Schulek Frigyes és Gyalus László vezetésével ismét restaurálták. A barokk oltárok helyett neoromán oltárokat…