Jelmagyarázat
Tárgy
Levéltári anyag
Épített kulturális örökség
Szellemi kulturális örökség
Személyiség
Audiovizuális anyag
Tárgyak véletlenszerű kiválasztása
19. február, 2020
Két végén legömbölyített, hengeres agyag tárgy. Előlapján, ahol a díszítések elhelyezkednek, síkra formált. Rajta 4 benyomott kör alakú minta található, sugaras mintázattal. Közepén egy mélyebb lyuk található. A 4-ből 3 kör oldalán mélyen bevágott párhuzamos vonalas díszítés helyezkedik el. Funkciója vitatott a szakirodalomban. Egyesek profán (játék, pecsétlő), mások szakrális funkciójú tárgynak vélik. A tárgy előkerülési…
20. február, 2020
Niczky János királyi tanácsos és alországbíró gyászjelentésében nejének, Hegedüs Franciskának vizi betegség következtében, 1839. kisasszony havának 1. napján, Nicken történt haláláról értesít. A Ják nemzetségből eredő ősrégi família családfája a XIII. századi Ebed comesig nyúlik vissza. Nemesi és grófi ágon is virágzik, kiváló tagja Niczky Kristóf (meghalt 1787-ben), ki a legelső méltóságokat érte el; országbíró,…
18. augusztus, 2020
I. László magyar király idealizált ábrázolása pompás ruházatban, jogarral a jobb kezében és a magyar szent korona egyszerűsített változatával. A szobor a Szent István szoborral együttest alkot. Bal keze a szívéhez szorítva, feje lehajtva, valamint a tekintete is az ábrázolás érzelgősségét hangsúlyozzák. Ebben a korszakban számos muravidéki templom és várkápolna azon műtárgyakkal volt ellátva, amelyek…
10. február, 2020
Csillag alakú, szürkére égetett, agyagból készült csörgő. Csúcsai barázdáltak, belseje üreges, amiben több golyócska van. A 126. objektumban került elő, ami egy fiatal felnőtt (feltehetőleg férfi) szórt hamvas rítusú sírja volt. Az agyagcsörgő Ilon Gábor 2003-as ásatásán került elő.
Archívumanyag véletlenszerű kiválasztása
21. május, 2020
Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…
3. május, 2020
Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…
19. február, 2020
1942-ben a Vas megyei tanfelügyelő általános felmérést rendelt el, amelynek értelmében az alsó fokú iskolák vezetőinek jelenteniük kellett az intézmény dolgozóinak és diákjainak létszámát, vallásfelekezetét, anyanyelvét, stb., az épület jogi, műszaki állapotát, a szükségesnek tartott intézkedéseket. Az oktatási kormányzat ennek alapján tervezte a finanszírozást. A jelentés plasztikus képet ad az iskola akkori helyzetéről.
1. április, 2020
Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…
Ingatlan kulturális örökség véletlenszerű kiválasztása
18. augusztus, 2020
A régi temetőben, a faluszéli dombtetőn, a Szentegyházhegyen álló román kori templom. Védőszentje Szent Jakab apostol. A 13. században épült. Téglafalú, keletelt, félköríves szentélyű, huszártornyos kistemplom.
11. február, 2020
A különálló haranglábak a katolikus és az evangélikus vidéki táj fontos társadalmi-kulturális és építészeti elemei voltak. A harang jégesőkor, reggelente, délben és este kondult fel, valamint a templomi szertartásokon, tűz esetén, halálesetkor… A harangtorony körül zajlott az élet, itt gyültek össze a falu lakosai. A harangozásról egy személy gondoskodott. A harangozók nemcsak férfiak, hanem nők…
21. február, 2020
A templom a 2000 éves keresztény jubileum és az 1000 éves magyar kereszténység tiszteletére épült, Mangliár László okleveles építészmérnök tervei alapján. Védőszentje: Szent Anna és családja, Szent István és családja. Egyhajós, karzattal, szentéllyel, sekrestyével, gyóntatószobával, vizesblokkal ellátott. Az ülőhelyek száma 100. A gravírozott ablakok a 20. sz. „szentjeit” ábrázolják: Mindszenti József, Apor Vilmos, Brenner János,…
18. augusztus, 2020
A 18. század közepéig a Sorok-menti falvak evangélikussága is az artikuláris nemescsói templomhoz tartozott. A nemeskoltai gyülekezet a 18. század második felében önállósodott. Első önálló anyakönyvi bejegyzése: 1783. november 9. Templomuk néhány év múlva, 1786 körül készül el. A templom eredetileg síkmennyezetes, két ablaksoros magtártemplomként épült, de a 19. század közepén klasszicista stílusban átalakították.
Szellemi kulturális örökség véletlenszerű kiválasztása
10. február, 2020
Amikor a Mura elárasztotta a partokat, vitte magával a malmot és a csónakot, a megduzzadt folyó új utakat keresve elárasztotta a szántóföldeket és a házakat. Ilyenkor volt szükség a büjranje (gátjavító, gátépítő) tevékenységre a folyó mentén – a folyómeder megerősítésével, a gátakkal próbálták feltartóztatni a vizet. A büjrások a folyón šejfikben (13 m hosszú szállítóhajókban)…
20. február, 2020
Kuntár Lajos szülőfalujáról írt monográfiája hármas tagolású. Az “első könyv” a szerző publicisztikai írásait tartalmazza, életrajzi vonatkozásokkal. A “második könyv” közel 150 oldalas. Levéltári forrásokra hivatkozva ismerteti a település történetét a középkortól a 20. sz. végéig. Ír a társadalmi és gazdasági viszonyokról, oktatásról, legtöbbet a lakosok életmódjáról. Kuntár lejegyezte a helyi mondákat, hiedelmeket, ünnepekhez kötődő…
21. február, 2020
Az “Édesanyám mi van a kötényében” kezdetű, 5 verszakos katonadal kottáját Kodály Zoltán jegyezte le 1935-ben Csöngén. Énekelte Bocskor József (sz. 1853) juhász. A legény kedvese kéri az orvost nyilvánítsa őt katonaságra alkalmatlanná. De a doktor egészségesnek találja. A legény búcsúzik édesanyjától, mert besorozzák Ferenc József császár katonájának. Hasonló egy versszakos népdalt ismernek Erdélyben is,…
20. február, 2020
Szokás volt a pünkösdi királyné, vagy királykisasszony-járás. Még élt az 1960-as évek elején. A lányok bebocsátást kértek a házakba, ahol egy helyben állva elénekelték az »Elhozta jaz az Isten piros pünkösd napját« kezdetű köszöntőt. Négy lány – baldachin-szerűen – virágos kendőt tartott a legkisebb, középső lány feje fölé. Majd a középső kislányt körbejárva a fejére…
Személyiség véletlenszerű kiválasztása
8. április, 2020
A nemesládonyi születésű Németh Márton kertészmérnök a pécsi szőlészeti kutatás kiemelkedő egyénisége volt. Munkássága nemzetközi hírnevet hozott számára. A Németh által 1952-től kezdve létrehozott borszőlő-fajtagyűjtemény világszinten is az egyik legnagyobb és legértékesebb volt. Elkötelezett híve volt a klónszelekciós szőlőnemesítésnek.
20. május, 2020
Miki (Nikolaj) Muster (1925, Muraszombat – 2018, Ljubljana) illusztrátor, animátor, szobrász és filmrendező elsősorban képregényfiguráiról ismert Szlovéniában. Zvitorepec, Trdonja és Lakotnik kalandjait 1952 és 1973 között a Slovenski poročevalec közölte. Számos gyermekeknek szóló képeskönyv, reklámfilm, rajzfilmsorozat és karikatúra szerzője. Muster a szlovén képregény úttörője volt, és az egyik legsikeresebb képregény és rajzfilm alkotója. 2015-ben életművéért…
15. május, 2020
Jožef Godina az első világháborúban az Osztrák-Magyar Monarchia alakulataiban harcolt. 1918-ban csatlakozott Maister alakulataihoz, részt vett a Muravidék visszacsatolásának próbálkozásánál, el is fogták és halálra ítélték, de sikerült elmenekülnie. 1925-ben befejezte teológiai tanulmányait és Ljubljanában és Jesenice városában dolgozott lelkészként. 1943-ban Rómába ment, később az Egyesült Államokba, a nyugdíjba vonulása után 1969-ben pedig az osztrák…
21. július, 2020
1906-ban költözött családjával Bozsokra, a Sibrik-kastélyba. 1912-ben közreműködött a Vasvármegyei Műtörténeti Kiállítás megrendezésében Szombathelyen, a Savaria Múzeum épületében. 1917–1934 között főigazgatója volt az Iparművészeti Múzeumnak és Budapesten élt. 1934-ben visszavonult a Vas megyei Bozsokra. Gyűjteménye iparművészeti, képzőművészeti, természettudományi tárgyakból és 5000 kötetes könyvtárból állt. 1951-ben a bozsoki határőrséget beköltöztették a Sibrik-kastélyba. Végh Gyulát felszólították, hogy…
Audiovizuális anyag véletlenszerű kiválasztása
20. február, 2020
Sojenice (Sojenice) / Sorstündérek A sorstündérek a gyermek születésekor a szlovén Rába-vidéken is megjósolják a sorsát. Nemzetközi motívum helyi változata. (ATU 934)
20. február, 2020
Lakodalmi ének, amelyet akkor énekeltek, amikor a menyasszony elhagyta az otthonát.
11. február, 2020
Amikor teknőben vagy bölcsőben ringatták a csecsemőt, akkor énekelték ezt az altatót. Három szó variálgatása adja ki a dal szövegét (Heje baba, bijja). Az altatódalt 1972-ben gyűjtötte Békefi Antal.
20. február, 2020
Stolnjek prestri se (Prtič pogrni se) / Terülj, terülj, terítőm A „Terülj, terülj, asztalkám” nemzetközileg ismert mese változata a Rába-vidéki szlovéneknél. (ATU 563)