Jelmagyarázat
Tárgy
Levéltári anyag
Épített kulturális örökség
Szellemi kulturális örökség
Személyiség
Audiovizuális anyag
Tárgyak véletlenszerű kiválasztása
20. február, 2020
Talpas bölcső. Hosszú oldalainak felső része rácsozott. Rövid oldalainak tetején fogólyukkal. Keményfából faragott, fűrészelt, csapolt, ékelt, festett. Kopott, kissé szúrágott.
10. február, 2020
Egy darab fából faragott nyeles fatalp, végén hegyes fogakkal. Ezzel húzták le a lenmagot a növény hegyéről. Magyarországon csak a Dunántúl legnyugatibb részén használták. A szlovéneknél általánosan elterjedt.
19. február, 2020
Ötlyukú hosszúfurulya. Alsó vége nyolcszögű hasáb. A hangszer teste művészien díszített. Először kivésték a mitát, majd ezt piros, zöld, fekete, barna, kékszínű viasszal betömték. Díszítő elemi: férfiak szűrben, férfi és menyecske, juh, madár, stilizált virágok és mértani minták. A dél-dunántúli pásztorok jellegzetes népi hangszere. Hosszúfurulyán legkényelmesebben állva vagy hanyatt fekve lehet játszani.
19. február, 2020
Bükkfából készült, ácsolt technikával. Fedele háztető alakú, négy sarkán szarvval. Elején és fedelén geometrikus jellegű vésett díszítés és vas zár van. A XIX. század eleji hagyatéki leltárakban nyeregtetős ácsolt ládák az egyes családok kiházasított lányainak hozományában jelennek meg. Egy ilyen új láda 4 forintot ért (Szakonyfalva 1823), régebbi pedig 2 forintot. Kétszer találkozunk lapostetejű ládával…
Archívumanyag véletlenszerű kiválasztása
1. április, 2020
Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…
11. február, 2020
Turnišče lakói sohasem tartották magukat közönséges falusiaknak. Még ma is „Varašancinak” nevezik magukat. A szó a magyar mezőváros szóból származik. Tehát ők mezővárosi lakosok. Dr. Andrej Hozjan szerint, Turnišče valószínűleg már a XIV. században megkapta a mezővárosi rangot. A PAM Bánffy László és István által kibocsátott, az alsólendvai várban 1548. szeptember 2-án kelt kiváltságlevelet őriz.…
11. február, 2020
Népszerűek voltak a katonák körében olyan katonai emlékek, amelyekre felragaszthatták fényképüket a katonai szolgálat emlékére. Az első világháború alatt tovább nőtt a népszerűségük; különböző anyagokból készültek, eltérő alakban, feliratokkal, képekkel ... könyvkereskedésekben és üzletekben voltak kaphatóak. A közös az volt bennük, hogy a katonák felragaszthatták rájuk a fényképüket. A csentei emlék a központi hatalmak négy…
3. május, 2020
Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…
Ingatlan kulturális örökség véletlenszerű kiválasztása
18. augusztus, 2020
Az 1681-es soproni országgyűlés döntése értelmében a protestánsok megyénként két-két helyen folytathattak vallásgyakorlatot, építhettek templomot, iskolát. Ezek voltak az artikuláris helyek: Vas vármegyében Nemescsó, Nemesdömölk. Nemescsó vonzáskörzetéhez a határszéli magyarságon túl német, szlovén falvak is tartoztak. A falunak két fa oratóriuma volt, melyek helyett 1776-ban egy nagyobb alapterületűt építettek. A mai kőtemplom már a türelmi…
18. augusztus, 2020
Az egykori Németkeresztesen Goller János és társai 1760-ban tettek alapítványt a Szentháromság szobor felállítására, fenntartására. Talapzatán német nyelű felirat kronosztikon: „IHR ENGL VND MENSCHEN SINGT HEILIG, HEILIG” (TI ANGYALOK ÉS EMBEREK, ÉNEKELJÉTEK: SZENT, SZENT) Ebből tudható, hogy 1761-ben állították. A talapzaton domborműveken Szent Rozália, Szent Flórián és Loyolai Szent Ignác. A posztamensen Nepomuki Szent János,…
21. február, 2020
A kastélyt a Magyar Királyság 12. miniszterelnöke, Széll Kálmán 1890-ben Hauszmann Alajos tervei alapján építtette át egy földszintes udvarházból 18 szobás épületté. A 2. világháború után berendezését, könyvtárát széthordták. Gépállomás, majd kultúrház, iskola működött benne. 2011 óta szálloda.
11. február, 2020
A különálló haranglábak a katolikus és az evangélikus vidéki táj fontos társadalmi-kulturális és építészeti elemei voltak. A harang jégesőkor, reggelente, délben és este kondult fel, valamint a templomi szertartásokon, tűz esetén, halálesetkor… A harangtorony körül zajlott az élet, itt gyültek össze a falu lakosai. A harangozásról egy személy gondoskodott. A harangozók nemcsak férfiak, hanem nők…
Szellemi kulturális örökség véletlenszerű kiválasztása
21. február, 2020
Az “Édesanyám mi van a kötényében” kezdetű, 5 verszakos katonadal kottáját Kodály Zoltán jegyezte le 1935-ben Csöngén. Énekelte Bocskor József (sz. 1853) juhász. A legény kedvese kéri az orvost nyilvánítsa őt katonaságra alkalmatlanná. De a doktor egészségesnek találja. A legény búcsúzik édesanyjától, mert besorozzák Ferenc József császár katonájának. Hasonló egy versszakos népdalt ismernek Erdélyben is,…
20. február, 2020
Az első színdarabot 1920. szeptember 26-én játszották a faluban a tűzoltók zászlószentelési ünnepségén. Az 1930-as évektől két fiatal tanító – Musits Jenő és Nagy Ernő – voltak a műkedvelő előadások szervezői a helyi káplánokkal együtt. 1940-1945 között a Levente Egyesület (fiúk katonai előképzője) és a KALOT (katolikus falusi fiúk egyesülete) szervezte az előadásokat. 1945 és…
20. február, 2020
A rönkhúzás a farsang végén egy fenyőrönkkel kötött mókaházasság, melynek során a rönköt „menyasszonnyal” és „vőlegénnyel” vőfélyeknek és koszorúslánynak öltözött legények és leányok – jelmezesek mókázása kíséretében – a falu központjába húzzák. A Rába-vidéki szlovének szokása a magyar és az osztrák szokástól abban tér el, hogy szlovén és magyar nyelven beszélnek a főbb szereplők. Ma…
10. február, 2020
Gančaniban a májusfa állítás a vidéki örökség része. Alapvetően népi egyházi ünnep. Gančaniban a májusfák állítása 1919-re nyúlik vissza, amikor a fiatalok az első világháborúból való szerencsés visszatérésért Mária üdvözletére állították. A 18 éves fiúk az új évet követő első pénteken, majd minden pénteken összegyűltek, a májusfa felállításáig. A májusfát papírvirágokkal és szalagokkal díszítik. A…
Személyiség véletlenszerű kiválasztása
19. május, 2020
1959-ben szerezte meg diplomáját a Ljubljanai Képzőművészeti Akadémián. 1967-ben visszatért a Muravidékre és a DHLM (L. Danč, Š. Hauko, L. Logar, F. Mesarič) csoport tagjává vált, amely a muravidéki térségbe behozta a modern stílusirányzatokat. Danč a muravidéki, akadémiai végzettséggel rendelkező festőművészek második generációjának a tagja. Életművében találunk olyan alkotásokat, amelyek a klasszikus realista, expresszionista vagy…
21. július, 2020
1906-ban költözött családjával Bozsokra, a Sibrik-kastélyba. 1912-ben közreműködött a Vasvármegyei Műtörténeti Kiállítás megrendezésében Szombathelyen, a Savaria Múzeum épületében. 1917–1934 között főigazgatója volt az Iparművészeti Múzeumnak és Budapesten élt. 1934-ben visszavonult a Vas megyei Bozsokra. Gyűjteménye iparművészeti, képzőművészeti, természettudományi tárgyakból és 5000 kötetes könyvtárból állt. 1951-ben a bozsoki határőrséget beköltöztették a Sibrik-kastélyba. Végh Gyulát felszólították, hogy…
20. február, 2020
A papköltő Szőcén született, de gyermekkorát Rábagyarmaton töltötte. Szombathelyen érettségizett, Veszprémben és Pécsett végezte a papi szemináriumot. Káplán különböző dunántúli plébániákon volt. Az 1930-as évek első felében hittanár pécsi iskolákban, majd plébános Újdombóvárott. 1938-tól a Szent István Akadémia tagja. 1950-ben kanonok lett. Első verseskötete Szombathelyen jelent meg 1909-ben Rőzselángok címmel, majd még kilenc könyvet publikált.
18. augusztus, 2020
Szombathelyen járt gimnáziumba és szemináriumba. 1899. július 2-án szentelték pappá. Alsószölnökön volt plébános 1909-1913 és 1928-1930 között. Itt is van eltemetve. Muravidéki szlovén nyelvjárásban írt cikkeket és szerkesztett könyveket. Alsószölnökön 1910-ben megalapította a Jézus Szíve Társulatot, 1912-ben felújíttatta a templomot és a plébániaházat, 1928-ban pedig a harangtornyot.
Audiovizuális anyag véletlenszerű kiválasztása
20. február, 2020
Stolnjek prestri se (Prtič pogrni se) / Terülj, terülj, terítőm A „Terülj, terülj, asztalkám” nemzetközileg ismert mese változata a Rába-vidéki szlovéneknél. (ATU 563)
11. február, 2020
Amikor teknőben vagy bölcsőben ringatták a csecsemőt, akkor énekelték ezt az altatót. Három szó variálgatása adja ki a dal szövegét (Heje baba, bijja). Az altatódalt 1972-ben gyűjtötte Békefi Antal.
20. február, 2020
Sojenice (Sojenice) / Sorstündérek A sorstündérek a gyermek születésekor a szlovén Rába-vidéken is megjósolják a sorsát. Nemzetközi motívum helyi változata. (ATU 934)
20. február, 2020
Lakodalmi ének, amelyet akkor énekeltek, amikor a menyasszony elhagyta az otthonát.