Jelmagyarázat
Tárgy
Levéltári anyag
Épített kulturális örökség
Szellemi kulturális örökség
Személyiség
Audiovizuális anyag
Tárgyak véletlenszerű kiválasztása
31. március, 2020
Korpics László apátistvánfalvai szlovén szabó tanuló volt. A fapapucs készítése és hordása nem a jólétet bizonyította a szlovén vidékről.
15. május, 2020
Vibenus, Marciae Crispina és Marcio Vibiano római kori sírkövére 1810-ben bukkantak Hosszúfalu térségében. A sírkő felső részén két oroszlán, közöttük pedig egy szakállas öregember fejének ábrázolása látható. Alatta található a Vibenus család portréjának domborműve. A sírkő portré alatti és a felirat fölött elterülő részén egy vadászati jelenet ábrázolása látható. A sztélé latin nyelvű felirata így…
18. augusztus, 2020
Az Alsólakosnál feltárt Oloris régészeti lelőhely egyik ásatási gödrében egy nagyobb, kerámiából készült fogantyús fazék felső részére bukkantak. Szabadkézzel megformált kerámia, narancssárgás, illetve barnás színű, felülete sima és durva szemcsés fazekas masszából készült. Négy fogantyúval rendelkezik. Az egyik fogantyúból plasztikus bordázat kerekedik ki stilizált vízimadarak formájában. A zoomorf, illetve antropomorf alakítások az adott korra nem…
10. február, 2020
Puhafából, fenyőből készített kopott, téglalap alakú, nyitható fedéllel ellátott faláda. A láda fedele kulccsal záródott, de később vaspánttal (és lakattal) zárták. Fedelén fémből hajtott fogantyú. Kívülről zöldre festett. Elülső oldalán „R. Gy.” monogram, alatta „K. falva” festett fekete felirat.
Archívumanyag véletlenszerű kiválasztása
17. február, 2020
A települések pecséthasználatát a községek rendezéséről szóló 1871. évi XVIII. tc. szabályozta. A törvény életbe léptetésekor az Alispáni Hivatalok a régi typariumokat összegyűjtették és azokat megőrzésre a megye archívumába helyezték. Ezek nagy részén a települések régi, már-már feledésbe merülő szimbólumait jelenítették meg.
20. február, 2020
Az 1785. évi népességösszeíráshoz kapcsolódik a szőlőterületek részletes összeírása. Névsoros, kapásban („fossores”) megadott területnagysággal, szőlőhegynevekkel, földesurak nevével. Ez a forrás a szőlőhegyi rendtartás artikulusaival egybevetve rendkívül részletes képet ad a falu életének egyik fontos momentumáról.
3. május, 2020
Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…
11. február, 2020
Štefan Kühar 1882. július 29-én született Bratonciban. Lendván és Nagykanizsán tanult, majd Szombathelyen teológiai tanulmányokat folytatott, amelyet tüdőbaja miatt abba kellett hagynia. Hazatért Bratonciba, ahol népdalokat és néprajzi anyagot gyűjtött. Publikált a Novine újságban, a Jézus szíve kalendáriumban és a Történelem és etnológiai folyóiratban. 1915. szeptember 24-én hunyt el, mindössze 33 évesen. Az újságokban többek…
Ingatlan kulturális örökség véletlenszerű kiválasztása
11. február, 2020
A falu keresztje egy lakóház előtt áll Dolnja Bistricában (a 38. számú ház mellett), a következő felirattal: "Dicsértessék Jézus Krisztus. Jézus gyötrelmeinek emlékezetére a keresztet Ifko Urša állította 1887-ben."A keresztet 1989-ben a Horvat család restaurálta.
21. február, 2020
A kastély barokk stílusban épült a 18. században. 1870 körül eklektikus stílusban alakították át. 1920 körül pedig belül szecessziós stílusban. 1951 óta szociális otthonként működik. Külsejében a régi állapotokat idézi, de belülről teljesen átalakították, néhány régi ajtó mellett csak a könyvtár és a kápolna helyisége, valamint a grófi fürdőszoba őrződött meg benne fehérmárványból faragott hatalmas…
24. március, 2020
Az épületet Schilson Mihály építette, majd többek között a Zichy, a Festetics és a Károlyi grófoké volt. 1723-ban épült. Az U alaprajzú, szabadon álló, egyemeletes barokk épület bejárata a manzard tetővel kiemelt két kompozit fejezetes oszlopos portikusszal, ami a emeleten vasrácsos korlátos erkélyt tart. Földszinten sala terrena és kápolna, az emeleten díszterem.
25. február, 2020
A kereszt talpazatán egy egymást keresztező kovács kalapács és fogó, valamint egy helyi szlovén nyelvjárásban írt szöveg olvasható. Vélhetően a helyi kovács munkája. A szájhagyomány szerint a kovácsot a felesége meg akarta mérgezni, de életben maradt. Istennek hálát adva állíttatta a keresztet. 2017-ben a Kétvölgyi Szlovén Nemzetiségi Önkormányzat felújítatta. Resaturálta Várkonyi Csilla.
Szellemi kulturális örökség véletlenszerű kiválasztása
20. február, 2020
Kuntár Lajos szülőfalujáról írt monográfiája hármas tagolású. Az “első könyv” a szerző publicisztikai írásait tartalmazza, életrajzi vonatkozásokkal. A “második könyv” közel 150 oldalas. Levéltári forrásokra hivatkozva ismerteti a település történetét a középkortól a 20. sz. végéig. Ír a társadalmi és gazdasági viszonyokról, oktatásról, legtöbbet a lakosok életmódjáról. Kuntár lejegyezte a helyi mondákat, hiedelmeket, ünnepekhez kötődő…
18. augusztus, 2020
A berkovci Časar-vízimalom 1968-ig működött, 2000 óta átalakított múzeumként működik. Az Ingatlan kult. örökség jegyzékében az EŠD 9272-es sz. alatt van bejegyezve. Az emeletes fa szerkezetű malomépület 1930-ban épült. A vízikerék helyére 1946-ban egy Francis-turbina került, amelynek működését egy fagázzal működtetett dugattyús hajtómű is támogatott. A malom belsőjében a dugattyús hajtómű és a turbinát tartalmazó…
10. február, 2020
Újévkor a kutakra színes szalagokkal díszített fenyőfácskát (krispan) tűztek, hogy egész évben jó és friss vizet adjon. Ez volt a szokás a goričkoi falvakban is. Miközben a felsőszölnöki háziasszony a feldíszített fenyőcskét a ház kútjára tűzte, ezt mondta: »Če si remen, te te zemen, če si brdan, te te njan.«
21. február, 2020
Az “Édesanyám mi van a kötényében” kezdetű, 5 verszakos katonadal kottáját Kodály Zoltán jegyezte le 1935-ben Csöngén. Énekelte Bocskor József (sz. 1853) juhász. A legény kedvese kéri az orvost nyilvánítsa őt katonaságra alkalmatlanná. De a doktor egészségesnek találja. A legény búcsúzik édesanyjától, mert besorozzák Ferenc József császár katonájának. Hasonló egy versszakos népdalt ismernek Erdélyben is,…
Személyiség véletlenszerű kiválasztása
15. május, 2020
Ferdo Godina legelső történetei a Novine újságban jelentek meg. Godina jogot tanult, közreműködött liberális egyesületekkel, szerkesztője volt a Mladi Prekmurec folyóiratnak, különböző újságokban publikált, amelyekben megjelent a prózája is. 1941-ben Ljubljanában csatlakozott a partizán mozgalomhoz és 1944-től szervezője volt az ellenállási mozgalomnak a Muravidéken. A háború után több munkahelye is volt, később viszont szabadúszó irodalmárként…
20. május, 2020
Miki (Nikolaj) Muster (1925, Muraszombat – 2018, Ljubljana) illusztrátor, animátor, szobrász és filmrendező elsősorban képregényfiguráiról ismert Szlovéniában. Zvitorepec, Trdonja és Lakotnik kalandjait 1952 és 1973 között a Slovenski poročevalec közölte. Számos gyermekeknek szóló képeskönyv, reklámfilm, rajzfilmsorozat és karikatúra szerzője. Muster a szlovén képregény úttörője volt, és az egyik legsikeresebb képregény és rajzfilm alkotója. 2015-ben életművéért…
8. április, 2020
A nemesládonyi születésű Németh Márton kertészmérnök a pécsi szőlészeti kutatás kiemelkedő egyénisége volt. Munkássága nemzetközi hírnevet hozott számára. A Németh által 1952-től kezdve létrehozott borszőlő-fajtagyűjtemény világszinten is az egyik legnagyobb és legértékesebb volt. Elkötelezett híve volt a klónszelekciós szőlőnemesítésnek.
18. augusztus, 2020
Versei az Őrség természeti szépségeit, a szegény parasztok sorsát örökítik meg, a paraszti munkák lírai leírásai (pl. Ruhamosók, Aratók, Aratás után). Vidéki napilapokban, vékony versfüzetekben publikált. Gyűjteményes kötete 1984-ben és 2018-ban jelent meg. Illusztráció: Pongrácz Zoltán alkotása, aki Kercaszomoron született.
Audiovizuális anyag véletlenszerű kiválasztása
20. február, 2020
Sojenice (Sojenice) / Sorstündérek A sorstündérek a gyermek születésekor a szlovén Rába-vidéken is megjósolják a sorsát. Nemzetközi motívum helyi változata. (ATU 934)
20. február, 2020
Lakodalmi ének, amelyet akkor énekeltek, amikor a menyasszony elhagyta az otthonát.
20. február, 2020
Stolnjek prestri se (Prtič pogrni se) / Terülj, terülj, terítőm A „Terülj, terülj, asztalkám” nemzetközileg ismert mese változata a Rába-vidéki szlovéneknél. (ATU 563)
11. február, 2020
Amikor teknőben vagy bölcsőben ringatták a csecsemőt, akkor énekelték ezt az altatót. Három szó variálgatása adja ki a dal szövegét (Heje baba, bijja). Az altatódalt 1972-ben gyűjtötte Békefi Antal.