Jelmagyarázat
Tárgy
Levéltári anyag
Épített kulturális örökség
Szellemi kulturális örökség
Személyiség
Audiovizuális anyag
Tárgyak véletlenszerű kiválasztása
31. március, 2020
Keményfából faragott, vésett, spanyolozott borotvatartó. Csákányban a 19. század második felében használták. Hátlapján olvasható: Szalai Pál csinálta Német Mihálynak 1868 Szombathelyen.
3. március, 2020
Szinte teljesen fából készült, esztergált négy lábon álló, vízszintes elrendezésű "fekvőrokka". A rokka lábbal hajtott, kézi fonáshoz használt eszköz. Lábmeghajtásos szerkezet, amely egyidejűleg fonallá sodorja a guzsalyról húzott szálakat és feltekeri azt az orsóra.
21. február, 2020
Háromlábú, kétfülű, fedővel ellátott kerámia bogrács. Kívül-belül zöldes-barna mázas főzőedény. Fülén két gombdísszel. Újonnan készült, hagyományos formájú edény.
31. március, 2020
Sulics János készítette a 19. században. A Sulics család padlásáról került elő 1970-ben egy hajdinaőrlővel együtt. Henger alakú.
Archívumanyag véletlenszerű kiválasztása
3. május, 2020
Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…
3. május, 2020
Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…
21. május, 2020
Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…
11. február, 2020
Turnišče több évszázadon keresztül különleges ranggal rendelkezett, mezőváros volt. Számos olyan dokumentum maradt fenn, amelyekkel a turniščei lakosok újra és újra bizonyították a nekik adományozott mezővárosi jogaikat. 1934. november 23-án a községi bizottság úgy döntött, hogy megszünteti a község mezővárosi rangját. Javaslatukat azzal indokolták, hogy a községi lakosok szegények, és a rang miatt magas adókat…
Ingatlan kulturális örökség véletlenszerű kiválasztása
11. február, 2020
Az Ivankovci lelőhely a muravidéki autópálya mellett, Hármasmalom falutól nyugatra, a biogázüzemmel szemben található. A lelőhelyen több korszakból származó településmaradványokat tártak fel. A késő rézkorban kicsi telep volt itt, több gödörlakással. A leletek a régészeti Lasinja-kultúrával mutatnak rokonságot (kb. i.e. 4200 körül). A korai és késő vaskorból származó (kb. i.e. 800–0) egy-egy üreglakást tártak fel,…
20. február, 2020
A Vönöck, Petőfi Sándor u. 4. alatt álló épület a Kemenes-vidék népi építészetének legrégibb rétegét képviselte. 1983-ban elbontották, szabadtéri múzeumba telepítették. Kemenesalja legarchaikusabb népi építészeti emléke ma a Vasi Skanzenben látható. Kétlakásos, tömésfalú zsúpfedeles épület. Homlokzati hosszú-ágasa nagy ritkaságnak számít. Első lakása kémény nélküli füstöskonyhás, a hátsó szabadkéményes.
21. február, 2020
Az egykori Szomoróc területén áll. A harang egyetlen tölgy rönkből kifaragott (húsvillához hasonló) “ágasban”, magasodik sátortető (“szoknya”) fölé. A négyszögletes épület falai boronafákból készültek. A szoknyás tetőzetnek nemcsak támasztó funkciója van, de a harangozót is védi. Magyarországon ritka típus az egyágasos harangláb.
18. augusztus, 2020
Sitke község határában, a falut övező domboldalon, a Kövesen 1871-ben magánbuzgóságból építették a kálváriát. Építői a falu kastélyának akkori tulajdonosai Felsőbüki Nagy Sándor és neje Weidgang Teréz voltak. A kápolna felszentelésére 1872. február 4-én került sor. Neogót stílusú kis kápolna fallal körülvéve, falában stációfülkékkel, előterében karcsú emlékoszloppal.
Szellemi kulturális örökség véletlenszerű kiválasztása
20. február, 2020
Kuntár Lajos szülőfalujáról írt monográfiája hármas tagolású. Az “első könyv” a szerző publicisztikai írásait tartalmazza, életrajzi vonatkozásokkal. A “második könyv” közel 150 oldalas. Levéltári forrásokra hivatkozva ismerteti a település történetét a középkortól a 20. sz. végéig. Ír a társadalmi és gazdasági viszonyokról, oktatásról, legtöbbet a lakosok életmódjáról. Kuntár lejegyezte a helyi mondákat, hiedelmeket, ünnepekhez kötődő…
10. február, 2020
Melinci ma a téglagyártás szinonimája. Az 1992 évtől kezdve a TD Brod a Téglaverő napokon mutatja be a tevékenységet, különösen a téglaverést és égetést. Idegenforgalmi célból szabadtéri téglafal is készült, ahol a tevékenységgel egész évben ismerkedhetnek a látogatók. A 244 ház közül 111 házi téglából vagy házi vályogból épült. A legrégebbi, fennmaradt házilag készült téglából…
20. február, 2020
Az Ostffy Miklós a kaszaházban című monda az ellenreformáció idején protestáns hitéhez ragaszkodó helyi földesúrról szól. Az osztrák császár seregei Ostffy várát is lerombolták, ő elmenekült, de elfogták. A monda szerint Bécsben a kaszaházba zárták, amelyben kaszák vágódtak össze és a foglyot összeaprították. Ostffy azonban a fal mellett maradt és egész éjjel énekelte a „Lásd…
10. február, 2020
Újévkor a kutakra színes szalagokkal díszített fenyőfácskát (krispan) tűztek, hogy egész évben jó és friss vizet adjon. Ez volt a szokás a goričkoi falvakban is. Miközben a felsőszölnöki háziasszony a feldíszített fenyőcskét a ház kútjára tűzte, ezt mondta: »Če si remen, te te zemen, če si brdan, te te njan.«
Személyiség véletlenszerű kiválasztása
18. augusztus, 2020
Markovics Lajos horvát nemzetiségű plébános az egykor horvátok lakta Felsőberkifaluban született Vas megyében. Szombathelyen szentelték pappá 1935. 6. 16-án. Apátistvánfalvára került káplánnak, ahol haláláig szolgált plébánosként, itt is van eltemetve. 1975-ben címzetes esperes lett. Megtanulta a helyi szlovén nyelvjárást. Szlovén nyelven misézett és tartotta a hittanórákat. A felsőszölnöki szlovén plébánossal, Kühár Jánossal együtt a szlovén…
19. május, 2020
Feri Kühar 1937 és 1940 között a Ljubljanai Technikai Középiskolát látogatta. France Kralj festőművész és szobrász volt a tanára, aki a szobrászatba bevezette a szociális-paraszti műfajt. Ő volt a példaképe az első muravidéki szobrásznak. Fa, terrakotta, patinás gipsz és csak ritkán fém segítségével ábrázolt parasztasszonyokat, parasztférfiakat és gyerekeket. Az említettek a legjobb alkotásai közé sorolhatók,…
18. augusztus, 2020
A Válon született, Zágrábban teológiai végzettséget szerző Frideczky 1849-ig a zágrábi egyházmegyében szolgált. 1848. márciusától 1849. augusztus 13-ig a Sándor gyalogezred, majd 1850 októberéig a gráci katonai kórház lelkésze volt. Azután került a szombathelyi egyházmegyébe: 1860-tól halálig Nagynarda plébánosa volt. Gyerekeknek állította össze az „Őrangyal” című, horvát nyelvű imakönyvet. 1874-től ő volt a rohonci tankerület…
8. április, 2020
Református lelkészcsaládból származott. A Kőszegi evangélikus gimnáziumban érettségizett, Pápán tanítóképzőt, Pécsett tanárképző főiskolát végzett. Őriszentpéteren tanított haláláig. 1949 és 1955 között politikai fogoly volt Szibériában. 1961-től előbb iskolai gyűjteményt, majd muzeológusok bíztatására falugyűjteményt hozott létre csaknem ezer tárggyal. 1964-ben pályaműként a Savaria Múzeumba beküldte az „Őrségi Gyűjtemény leírását”, melyből az egyes tárgyak élettörténete is megismerhető.…
Audiovizuális anyag véletlenszerű kiválasztása
20. február, 2020
Lakodalmi ének, amelyet akkor énekeltek, amikor a menyasszony elhagyta az otthonát.
11. február, 2020
Amikor teknőben vagy bölcsőben ringatták a csecsemőt, akkor énekelték ezt az altatót. Három szó variálgatása adja ki a dal szövegét (Heje baba, bijja). Az altatódalt 1972-ben gyűjtötte Békefi Antal.
20. február, 2020
Sojenice (Sojenice) / Sorstündérek A sorstündérek a gyermek születésekor a szlovén Rába-vidéken is megjósolják a sorsát. Nemzetközi motívum helyi változata. (ATU 934)
20. február, 2020
Stolnjek prestri se (Prtič pogrni se) / Terülj, terülj, terítőm A „Terülj, terülj, asztalkám” nemzetközileg ismert mese változata a Rába-vidéki szlovéneknél. (ATU 563)