Jelmagyarázat
Tárgy
Levéltári anyag
Épített kulturális örökség
Szellemi kulturális örökség
Személyiség
Audiovizuális anyag
Tárgyak véletlenszerű kiválasztása
31. március, 2020
Fából készült, festett faliújság. A faliújságot Molnár Lajos körmendi helypénzszedő, festőművész készítette Csaba József csákánydoroszlói jegyző irodájába. Erre voltak kifüggesztve a falu hirdetményei.
21. február, 2020
Mázatlan, felfelé keskenyedő lapos tetejű cserépfedő, sütőharang. Felső részén egy ívelt fogófüllel, amelynek két végén benyomás, s három hosszanti fűrészfogas bekarcolt minta. Belsejében, a perem mellett karcolt hullámvonalas minta fut körbe. Belseje a használat következtében kormos. Ez utal arra, hogy nem fedőnek, hanem sütőharangnak használták. A sütőharangot főként lepény- és kenyérfélék sütésére használták. Tüzet raktak…
19. február, 2020
A mángorló a vászonholmik vasalásának az eszköze. A mángorlás félnedves állapotban történt. A simítandó vásznat a mángorló rúdjára csavarták, a mángorlódeszkával görgetve simították. A mángorlófák lapját ékrovásos, karcolt vagy spanyolozott technikával díszítették. A mértanias elemek mellett növényi ornamentikával, figurális jelenetekkel, szakrális szimbólumokkal találkozunk. A kisrákosi mángorló bükkfából faragott, ékrovásos díszítésű.
5. március, 2020
Jože Kološa-Kološ, 1920. szeptember 28-án, Muraszombatban született. 1998. június 29-én hunyt el. Alkotó élete során Kološ hatalmas életművet hozott létre. Kološ alkotómunkájának csúcsát jelentik az 1960 körül és később készült művei. A fekete-fehér fénykép a goričkói várat ábrázolja - légi felvétel.
Archívumanyag véletlenszerű kiválasztása
19. február, 2020
A földesúr kénytelen volt jobbágyainak kedvezményeket adni, ha nem akarta, hogy embereit a szomszéd birtokos (Choron János) elcsábítsa. Noha az 1514. évi megtorló törvények igen megnehezítették a szabad költözést, a valóságban mégis volt rá mód. A jobbágyok kihasználták a munkaerőhiány okozta helyzetet és maradásukért cserébe további engedményeket csikartak ki: több évre fölmentést a szolgáltatások alól,…
19. február, 2020
A települések pecséthasználatát a községek rendezéséről szóló 1871. évi XVIII. tc. szabályozta. A törvény életbe léptetésekor az Alispáni Hivatalok a régi typariumokat összegyűjtették és azokat megőrzésre a megye archívumába helyezték. Ezek nagy részén a települések régi, már-már feledésbe merülő szimbólumait jelenítették meg.
30. március, 2020
Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…
11. február, 2020
Štefan Selmar (Szelmár István) muravidéki római katolikus pap és író, aki 1820. október 23. körül született Gradban. Teológiai tanulmányait Szombathelyen végezte, és 1845. július 20-án szentelték fel. Először káplánként szolgált Črenšovciban és Turniščén. 1860 és 1876 között a plébánia vezetője volt Kančevciben. Nyugdíjazás után Ivanovciban élt haláláig. 1877. február 15-én halt meg 56 éves korában,…
Ingatlan kulturális örökség véletlenszerű kiválasztása
10. február, 2020
A Domonkosfától délre fekvő dombon téglából épült, egyhajós, román stílusú templom áll, amely a 13. század első feléből származik. A domonkosfai templomnak három különlegessége van; az első az épített harangtornya, amely egyidőben készült a templommal, a templom második különlegessége a déli oldalon található gazdag román kapuzat. A harmadik pedig csak részben maradt fenn, és az…
21. február, 2020
A kastély barokk stílusban épült a 18. században. 1870 körül eklektikus stílusban alakították át. 1920 körül pedig belül szecessziós stílusban. 1951 óta szociális otthonként működik. Külsejében a régi állapotokat idézi, de belülről teljesen átalakították, néhány régi ajtó mellett csak a könyvtár és a kápolna helyisége, valamint a grófi fürdőszoba őrződött meg benne fehérmárványból faragott hatalmas…
18. augusztus, 2020
A 18. század közepéig a Sorok-menti falvak evangélikussága is az artikuláris nemescsói templomhoz tartozott. A nemeskoltai gyülekezet a 18. század második felében önállósodott. Első önálló anyakönyvi bejegyzése: 1783. november 9. Templomuk néhány év múlva, 1786 körül készül el. A templom eredetileg síkmennyezetes, két ablaksoros magtártemplomként épült, de a 19. század közepén klasszicista stílusban átalakították.
21. február, 2020
Lócson már a középkorban is állt templom, de nem a mai helyén, hanem a régi temetőben. A mai templomot 1734-ben, tornyát 1746-ban építették. 1901-ben az épületet kibővítették. A torony mai alakját és neoromán homlokzatát 1928–1931 között kapta.
Szellemi kulturális örökség véletlenszerű kiválasztása
10. február, 2020
A fazekasmesterség volt a leggyakoribb kézműves tevékenység, szinte minden faluban élt legalább egy fazekas. Muravidéken a díszítés és az égetés módja alapján, a fazekasok két csoportját különböztetjük meg: a filovci és goričkoi fazekasokat. A filovciakat a "fekete égett" edényekről ismerték. A Pütra, a muravidéki fazekasok legismertebb terméke volt, vízszállításra és tökmagolaj tárolására szolgált. A keskeny…
10. február, 2020
Gančaniban a májusfa állítás a vidéki örökség része. Alapvetően népi egyházi ünnep. Gančaniban a májusfák állítása 1919-re nyúlik vissza, amikor a fiatalok az első világháborúból való szerencsés visszatérésért Mária üdvözletére állították. A 18 éves fiúk az új évet követő első pénteken, majd minden pénteken összegyűltek, a májusfa felállításáig. A májusfát papírvirágokkal és szalagokkal díszítik. A…
10. február, 2020
Amikor a Mura elárasztotta a partokat, vitte magával a malmot és a csónakot, a megduzzadt folyó új utakat keresve elárasztotta a szántóföldeket és a házakat. Ilyenkor volt szükség a büjranje (gátjavító, gátépítő) tevékenységre a folyó mentén – a folyómeder megerősítésével, a gátakkal próbálták feltartóztatni a vizet. A büjrások a folyón šejfikben (13 m hosszú szállítóhajókban)…
20. február, 2020
Az Eőrséghnek Leirása ugymint: Annak Természete, Története, Lakosai ezeknek szokásai, nyelvszokása a' mellyeket öszve szedegett Nemes-Népi Zakál György: 1818-dik Esztendőben Senyeházán. A kézirat kiadására csak 1985-ben került sor először, majd 2002-ben másodszor. Földrajzi, történeti és néprajzi adatokat tartalmaz az Őrségi falvakról.
Személyiség véletlenszerű kiválasztása
8. április, 2020
Református lelkészcsaládból származott. A Kőszegi evangélikus gimnáziumban érettségizett, Pápán tanítóképzőt, Pécsett tanárképző főiskolát végzett. Őriszentpéteren tanított haláláig. 1949 és 1955 között politikai fogoly volt Szibériában. 1961-től előbb iskolai gyűjteményt, majd muzeológusok bíztatására falugyűjteményt hozott létre csaknem ezer tárggyal. 1964-ben pályaműként a Savaria Múzeumba beküldte az „Őrségi Gyűjtemény leírását”, melyből az egyes tárgyak élettörténete is megismerhető.…
20. február, 2020
A papköltő Szőcén született, de gyermekkorát Rábagyarmaton töltötte. Szombathelyen érettségizett, Veszprémben és Pécsett végezte a papi szemináriumot. Káplán különböző dunántúli plébániákon volt. Az 1930-as évek első felében hittanár pécsi iskolákban, majd plébános Újdombóvárott. 1938-tól a Szent István Akadémia tagja. 1950-ben kanonok lett. Első verseskötete Szombathelyen jelent meg 1909-ben Rőzselángok címmel, majd még kilenc könyvet publikált.
10. február, 2020
Miško Kranjec (1908. szeptember 15., Velika Polana - 1983. június 8., Ljubljana), Mihael Kranjec néven született, később vette fel a Miško nevet. A gimnázium befejezése után szlavisztikát tanult, de abbahagyta (1934), újságíróként dolgozott és írt. A háború után számos fontos kulturális funkciót betöltött. Művei a szocialista realizmusba tartoznak. A 20. század szlovén irodalmának egyik legfontosabb…
18. augusztus, 2020
A jáki monostor és templom építtetője. Vasvári, Zalai ispán (1215-1245). Szlavón bán (1224). Születése és halála időpontját nem ismerjük. A templomot 1256 tavaszán szentelték fel, akkor már nem élt. A templom délnyugati tornyának falain valószínűleg az ő temetése látható. Róla nevezték el az általános iskolát Jákon. 2004-ben állított szobra az egykori apátsági ház udvarán áll.…
Audiovizuális anyag véletlenszerű kiválasztása
20. február, 2020
Lakodalmi ének, amelyet akkor énekeltek, amikor a menyasszony elhagyta az otthonát.
20. február, 2020
Sojenice (Sojenice) / Sorstündérek A sorstündérek a gyermek születésekor a szlovén Rába-vidéken is megjósolják a sorsát. Nemzetközi motívum helyi változata. (ATU 934)
20. február, 2020
Stolnjek prestri se (Prtič pogrni se) / Terülj, terülj, terítőm A „Terülj, terülj, asztalkám” nemzetközileg ismert mese változata a Rába-vidéki szlovéneknél. (ATU 563)
11. február, 2020
Amikor teknőben vagy bölcsőben ringatták a csecsemőt, akkor énekelték ezt az altatót. Három szó variálgatása adja ki a dal szövegét (Heje baba, bijja). Az altatódalt 1972-ben gyűjtötte Békefi Antal.