Jelmagyarázat
Tárgy
Levéltári anyag
Épített kulturális örökség
Szellemi kulturális örökség
Személyiség
Audiovizuális anyag
Tárgyak véletlenszerű kiválasztása
10. február, 2020
A képen Križevci falu látható Muravidéken. A képen egy személy, autó, falusi kápolna, házak és udvarok láthatók.
19. február, 2020
Kosfejes kampó. Ünnepi juhászkampó. Nem az állat befogására, hanem ünnepi alkalmakra, vásárra, búcsúba, látogatóba menve használták. Hántolt, göcsös faág végén szaruból készített, faragott, spanyolozott kampórésszel.
19. február, 2020
Félkemény fából gondosan kifaragott, egyik oldalán baltaformájú, másikon bunkós végű fokos nyél nélkül (nyelének befogadására fúrt lyukkal). Oldalán vésett díszítés, "1941 V.A" és külön "S.T." monogram.
24. február, 2020
Négy polcra való szekrénycsík. Meghatározott sorrendbe rakva a gazdaasszony szorgalmát dicsérő szöveggel. A szekrénycsíkok és egyéb lakástextilek a „tisztaszoba” megjelenésével kezdtek elterjedni az 1930-as évektől. A feliratok: 1. „A szekrény tükör mely mutatja” 2. „Minő a gazdaasszony szorgalma” 3. „Munka és rend a háznak dicsősége” 4. „Béke és egyetértés békesége”
Archívumanyag véletlenszerű kiválasztása
21. május, 2020
Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…
17. február, 2020
1942-ben a Vas megyei tanfelügyelő általános felmérést rendelt el, amelynek értelmében az alsó fokú iskolák vezetőinek jelenteniük kellett az intézmény dolgozóinak és diákjainak létszámát, vallásfelekezetét, anyanyelvét, stb., az épület jogi, műszaki állapotát, a szükségesnek tartott intézkedéseket. Az oktatási kormányzat ennek alapján tervezte a finanszírozást. A jelentés plasztikus képet ad az iskola akkori helyzetéről.
11. február, 2020
Az oktatás 1784-ben kezdődött meg. Az első oktató Štefan Szijárto volt. 1889-ben az evangélikus egyházközösség új iskolát épített. 1872-ben a körzetben 305 iskolás korú gyermek volt. Az első világháború alatt az oktatás nagyon akadozott. A rendszeres oktatás csak 1920 decemberében kezdődött meg. 1922-ben az iskola négy osztályból állt, körzete pedig kisebb lett. 1929-ben megszűntek a…
3. május, 2020
Zsigmond király parancsára a vasvári káptalan 1400. április 10-én – Laetare vasárnap utáni kedden – végrehajtotta a két pösei birtok határának bejárását. A templom 1905. évi újjáépítésekor a hívek úgy állapodtak meg, hogy »szent püspök Márton hitvalló új temploma a régen megszűnt temetődombon a réginek helyén úgy épüljön meg, hogy a szentély keletre néző, középső,…
Ingatlan kulturális örökség véletlenszerű kiválasztása
21. február, 2020
A kastély barokk stílusban épült a 18. században. 1870 körül eklektikus stílusban alakították át. 1920 körül pedig belül szecessziós stílusban. 1951 óta szociális otthonként működik. Külsejében a régi állapotokat idézi, de belülről teljesen átalakították, néhány régi ajtó mellett csak a könyvtár és a kápolna helyisége, valamint a grófi fürdőszoba őrződött meg benne fehérmárványból faragott hatalmas…
18. augusztus, 2020
Szent Margit tiszteletére épült, egyhajós, egyenesen záródó szentélyű, későbarokk templom 1795-ből. A 19. század végén eklektikus stílusban átépítették. Belső festése Székely Rezső műve. A templom tornya a bejárati homlokzatból a tető síkját követő oromfalból nő ki. A templom csehboltozatos. Főoltára korabarokk, Johannes Metter munkája. A főoltár képet id. Dorfmeister István festette. 1492-ben vagy 1464-ben öntötték…
18. augusztus, 2020
Kolta romossá vált középkori templomát 1633-ban elbontották és helyére újat építettek. Az új templomot 1644-ben már említik. A jelenlegihez hasonló méretű lehetett, de attól néhány méterrel eltolva állt. A reformáció után az evangélikusok is használták. 1720-ban került vissza a katolikus egyház tulajdonába. A 19. századra ez a templom is leromlott, elbontották. A mai templom Ybl…
18. augusztus, 2020
Az emlékházat a régi paplak utolsó lakójáról, Kühár János szlovén esperes plébánosról nevezték el. Kühár János (1901-1987) ötven évig (1936-1987) volt a falu plébánosa. Gradiščén (Muravárhelyen) született. Kőszegen és Szombathelyen járt középiskolába. Szombathelyen tanult teológiát, ahol 1924-ben szentelték pappá. Felsőszölnökön 1938-ban a kis templom átépítését, bővítését vezette. 1966-67-ben a belső festést irányította. A szentély fölé…
Szellemi kulturális örökség véletlenszerű kiválasztása
18. augusztus, 2020
A berkovci Časar-vízimalom 1968-ig működött, 2000 óta átalakított múzeumként működik. Az Ingatlan kult. örökség jegyzékében az EŠD 9272-es sz. alatt van bejegyezve. Az emeletes fa szerkezetű malomépület 1930-ban épült. A vízikerék helyére 1946-ban egy Francis-turbina került, amelynek működését egy fagázzal működtetett dugattyús hajtómű is támogatott. A malom belsőjében a dugattyús hajtómű és a turbinát tartalmazó…
20. február, 2020
Az első színdarabot 1920. szeptember 26-én játszották a faluban a tűzoltók zászlószentelési ünnepségén. Az 1930-as évektől két fiatal tanító – Musits Jenő és Nagy Ernő – voltak a műkedvelő előadások szervezői a helyi káplánokkal együtt. 1940-1945 között a Levente Egyesület (fiúk katonai előképzője) és a KALOT (katolikus falusi fiúk egyesülete) szervezte az előadásokat. 1945 és…
18. augusztus, 2020
A Kisilak családé az utolsó még működő cipészműhely a Mura-vidéken. Karelnek a 20. század harmincas éveiben saját teherautója és 15 alkalmazottja volt, akik cipőket készítettek, valamint adtak el muravidéki, horvátországi (egészen Legradig) és stájerországi vásárokon. Id. Geza 1962-ben átvette édesapjától a cipészműhelyt és kb. 2010-ig dolgozott, amikor ő maga is a fiának, ifj. Gezának adta…
20. február, 2020
Szokás volt a pünkösdi királyné, vagy királykisasszony-járás. Még élt az 1960-as évek elején. A lányok bebocsátást kértek a házakba, ahol egy helyben állva elénekelték az »Elhozta jaz az Isten piros pünkösd napját« kezdetű köszöntőt. Négy lány – baldachin-szerűen – virágos kendőt tartott a legkisebb, középső lány feje fölé. Majd a középső kislányt körbejárva a fejére…
Személyiség véletlenszerű kiválasztása
8. április, 2020
A nemesládonyi születésű Németh Márton kertészmérnök a pécsi szőlészeti kutatás kiemelkedő egyénisége volt. Munkássága nemzetközi hírnevet hozott számára. A Németh által 1952-től kezdve létrehozott borszőlő-fajtagyűjtemény világszinten is az egyik legnagyobb és legértékesebb volt. Elkötelezett híve volt a klónszelekciós szőlőnemesítésnek.
15. május, 2020
Jožef Godina az első világháborúban az Osztrák-Magyar Monarchia alakulataiban harcolt. 1918-ban csatlakozott Maister alakulataihoz, részt vett a Muravidék visszacsatolásának próbálkozásánál, el is fogták és halálra ítélték, de sikerült elmenekülnie. 1925-ben befejezte teológiai tanulmányait és Ljubljanában és Jesenice városában dolgozott lelkészként. 1943-ban Rómába ment, később az Egyesült Államokba, a nyugdíjba vonulása után 1969-ben pedig az osztrák…
19. május, 2020
Feri Kühar 1937 és 1940 között a Ljubljanai Technikai Középiskolát látogatta. France Kralj festőművész és szobrász volt a tanára, aki a szobrászatba bevezette a szociális-paraszti műfajt. Ő volt a példaképe az első muravidéki szobrásznak. Fa, terrakotta, patinás gipsz és csak ritkán fém segítségével ábrázolt parasztasszonyokat, parasztférfiakat és gyerekeket. Az említettek a legjobb alkotásai közé sorolhatók,…
8. április, 2020
Református lelkészcsaládból származott. A Kőszegi evangélikus gimnáziumban érettségizett, Pápán tanítóképzőt, Pécsett tanárképző főiskolát végzett. Őriszentpéteren tanított haláláig. 1949 és 1955 között politikai fogoly volt Szibériában. 1961-től előbb iskolai gyűjteményt, majd muzeológusok bíztatására falugyűjteményt hozott létre csaknem ezer tárggyal. 1964-ben pályaműként a Savaria Múzeumba beküldte az „Őrségi Gyűjtemény leírását”, melyből az egyes tárgyak élettörténete is megismerhető.…
Audiovizuális anyag véletlenszerű kiválasztása
20. február, 2020
Stolnjek prestri se (Prtič pogrni se) / Terülj, terülj, terítőm A „Terülj, terülj, asztalkám” nemzetközileg ismert mese változata a Rába-vidéki szlovéneknél. (ATU 563)
11. február, 2020
Amikor teknőben vagy bölcsőben ringatták a csecsemőt, akkor énekelték ezt az altatót. Három szó variálgatása adja ki a dal szövegét (Heje baba, bijja). Az altatódalt 1972-ben gyűjtötte Békefi Antal.
20. február, 2020
Sojenice (Sojenice) / Sorstündérek A sorstündérek a gyermek születésekor a szlovén Rába-vidéken is megjósolják a sorsát. Nemzetközi motívum helyi változata. (ATU 934)
20. február, 2020
Lakodalmi ének, amelyet akkor énekeltek, amikor a menyasszony elhagyta az otthonát.