A dokumentált digitalizálók áttekintése
20. február, 2020

Keretezett esküvői kép Vönöckről

Esküvői kép. Evangélikus családoknál a 19–20. század fordulójától gyakori. A nemzeti hősöket ábrázoló 19. századi – akkor már kicsit divatjamúlt – olajnyomatok, konfirmációi emléklapok, Luther-kép mellé, a szobák legreprezentatívabb pontjára kerültek. A vönöcki kép barna tónusú. A menyasszony fehérben, a vőlegény huszár egyenruhában van. Sapkája és parolinja pirosra, a mellén lévő virág szára zöldre színezett.…
31. március, 2020

Kétlyukú bugyigó Bajánsenyéről

Barna virágmintákkal festett, égetett, kétlyukú bugyigakorsó. Az egyik lyuk átmérője kisebb. Kézzel készült Bajánsenyén. Kálmán József ajándékozta oda. A 19. század második felében használták.
21. április, 2020

Kínáló tál

Talpas kétfüles, kínáló tál. A kínáló kerek, a körsávok pereme aranyszínű, a tál belsején a három, eltérő szélességű, szintén aranyperemű sáv hullámmintával díszített. A fogantyúk két szalagból készültek, pontmintával díszítettek, íveltek, csúcsukon két virágból és levélből álló virágdísszel. A tál lábazata szintén három részre tagolt, széle pedig arany színű.
20. február, 2020

Kivonat a kereszteltek anyakönyvéből Szentpéterfáról

Az egyházi anyakönyvek 1895. október l-ig, az állami anyakönyvezés bevezetéséig közokirat jelleggel bírtak. Nagy Lajos király adományozta 1369-ben a monyorókeréki uradalmat Ellerbach Konrád fiának, valószínűleg ő építette fel a mai szentélyt és a sekrestyét 1380 tájékán. Száz évvel később Ellerbach Berthold átépítette, kibővítette a XIV. századi templomot, de tornyot nem épített hozzá. Az 1981. évi…
19. február, 2020

Korsó Bajánsenyéről

Kívül, belül mázatlan, egyfülű, hasas, szűk kiöntőrésszel ellátott korsó. Bekarcolt dísze: hét körbefutó vonal közt négy mullámvonal. Évszámos és feliratos. A korsókat a “korsós” készítette nagy mennyiségben. Csak az egyedi darabokon volt évszám vagy felirat. Mérete és kb. 10 literes űrtartalma szerint “nagykorsónak” számít.
31. március, 2020

Korsó Őriszentpéterről

Egyszerű, mintázatlan, mázatlan, kisméretű cserépkorsó. Az Őrségben jellemzőek volt a mintázatlan vagy alig mintázott dísztelen korsók. A korsót Orvá Lajosnétól vásárolta Szikszay Edit az őriszentpéteri Galambos-szeren.
19. február, 2020

Kőszegfalvi boroskancsó üvegből

Egyfülű, kissé sárgás színű, formába fúvott üveg hólyagos – félgömböcskék sora egymás felett – díszítéssel. Nyakánál kerek, sima felületű. Az elterjed típustól eltér,emiatt tekinthető nyugat-dunántúli huta termékének.
1. április, 2020

Koszorú Őriszentpéterről

Kovácsoltvasból készült, rózsa motívummal ellátott, stilizált babérkoszorú. Cigány sírkeresztre készült. Őriszentpéteren készítette Buculis Antal kovácsmester.
20. február, 2020

Községi bizonyítvány Jákról

Községi bizonyítvány. Ják község elöljárósága 1884. május 20-án kelt bélyeggel és pecséttel ellátott bizonyítványában igazolja, hogy Németh Sándorné, született Németh Julianna, folyó év május hó 1-től kezdve ez ideig gyermekszülési betegségben fekszik, és ezért nem tud a királyi törvényszék május 6-i idézésének eleget tenni.
10. február, 2020

Križevci Goričkón

A képen Križevci falu látható Muravidéken. A képen egy személy, autó, falusi kápolna, házak és udvarok láthatók.
31. március, 2020

Kumet Iváncról

Ovális alakú, bőrrel bevont, favázas igaszerszám, melyet a lovak fogatolására használtak. A lószerszám Sigray Antal ivánci méneséből származik, melyet jelez a kumet tetején elhelyezett, fémből készült Sigray-címer (két egymással keresztbe helyezett kar egy-egy aranyhalat tart, felül jobbra ezüst félholdtól, balra arany csillagtól kísérve). Gróf Sigray Antal Vas megyei birtokán, az ivánci Hosszú-majorban foglalkozott versenylótenyésztéssel. Lovai…
19. február, 2020

Láda Felsőszölnökről

Cseresznyefából készült, asztalos technikával. Felül ládaszerű, alul egy fiókja van. Az elülső oldala úgy van kiképezve, mintha három fiókos sublót lenne. Mindegyik fiókon két-két fagomb, fémveretes keretben. Közepén fém kulcscímer, azon csak az alsó és felső kulcsos zár használható. A ládán belül kis fiók, Lábai barokkos vonalúak. Vidékünkön a XX. században az ácsolt ládát váltották…
21. április, 2020

Láda koporsódíszekkel

A fából készült ládában különböző ezüst és aranyszínű karton díszek (keresztek, betűk, angyalfigurák, tenyérfigurák, széldíszek) vannak. A fedél belsejébe ragasztva egy számla és a keresztelőn használatos díszek készítőjétől (PAX tvornica pogrebnih predmeta, vestačkog cveča, reklamnih kalendara i kartonaže) származó levél található. A levél szerint a ládát 1946. december 10-én postai úton küldték meg Újvidékről Karl…
18. augusztus, 2020

Leány portré

A mellkép magas homlokú és kerekarcú leányt ábrázol. Fehér galléros, v-nyakú ruhát visel. Különösen hangsúlyozott a lány barna arctónusa és a fej plasztikus egysége. Bőre sima és feszes. Tekintete szinte kifejezéstelen, maga elé néz, arca keserűséget tükröz. Aranybarna színekben ábrázolt. Az alkotás Vrečič legszebb portréjának számít.
25. február, 2020

Légyhajtó Győrvárról

A légyhajtó vagy más néven pásztorlegyező tipikus pásztorfaragás. Az állatok körül gyülekező legyek elhajtására szolgált. Használata a Nyugat-Dunántúl pásztortársadalmára jellemző. Nemcsak a legelőn vagy az istállók körül használták, a házba is bekerült. A 20. század elején a mestergerendán lógott, szükség szerint használták. Később szobadísz lett, a Vasi Hegyhát falvaiban a tükör keretére akasztották. Egy darab…
10. február, 2020

Lenfésű Apátistvánfalváról

Nyeles fatalp, végén két kovácsoltvas szegsorral, amivel a lenmagot a növény hegyéről lehúzták. Magyarországon csak a Dunántúl legnyugatibb részén használták. A szlovéneknél általánosan elterjedt.
10. február, 2020

Lenfésű Felsőszölnökről

Egy darab fából faragott nyeles fatalp, végén hegyes fogakkal. Ezzel húzták le a lenmagot a növény hegyéről. Magyarországon csak a Dunántúl legnyugatibb részén használták. A szlovéneknél általánosan elterjedt.
19. február, 2020

Lepedővég darabja Őrimagyarósdról

A lepedőszéleket általában a lepedő egyik végéhez varrták. Felvarrásuknál néha a lepedőre is hímeztek egy keskeny sávot, vagy csipkeszalagot iktattak közbe. A lepedőszélek szőttes vagy hímzés csíkok. Széleiket csipke vagy bojt szegélyezte. A hímzés elterjedésével a 18. századtól váltak általánossá. Hímzőközpontok alakultak ki. A Dunántúlon vasi, rábaközi, sárközi, somogyi, csallóközi mintákat különböztetünk meg. Az őrimagyarósdi…