Puhafából, fenyőből készített kopott, téglalap alakú, nyitható fedéllel ellátott faláda. A láda fedele kulccsal záródott, de később vaspánttal (és lakattal) zárták. Fedelén fémből hajtott fogantyú. Kívülről zöldre festett. Elülső oldalán „R. Gy.” monogram, alatta „K. falva” festett fekete felirat.

Nyírfakéregből készült epertartó kosár. Erdőben haszálták erdei eper szedésekor.

Fából készült, festett faliújság. A faliújságot Molnár Lajos körmendi helypénzszedő, festőművész készítette Csaba József csákánydoroszlói jegyző irodájába. Erre voltak kifüggesztve a falu hirdetményei.

Korpics László apátistvánfalvai szlovén szabó tanuló volt. A fapapucs készítése és hordása nem a jólétet bizonyította a szlovén vidékről.

A mángorló a vászonholmik vasalásának az eszköze. A mángorlás félnedves állapotban történt. A simítandó vásznat a mángorló rúdjára csavarták, a mángorlódeszkával görgetve simították. A mángorlófák lapját ékrovásos, karcolt vagy spanyolozott technikával díszítették. A mértanias elemek mellett növényi ornamentikával, figurális jelenetekkel, szakrális szimbólumokkal találkozunk. A kisrákosi mángorló bükkfából faragott, ékrovásos díszítésű.

Kívül-belül fehér és barnamázas, agyagból korongolt fazék. Díszítése: fehér, zöld, fekete színekkel – írókával – rajzolt virág két rozmaring ág között. Alul és felül fekete hullámvonalba zárva. Az edényt Doncsecz Károly a múzeum kérésére készítette hagyományos formájúra és hagyományos díszítéssel. Az írókával való díszítés a szlovén Rába-vidéken és az Őrségben az 1930-as évektől terjedt el.

A barna olajfestékkel festett fakeresztet valószínűleg az eredeti régi helyettesítette. A fejfát eltávolították, és a sír helyreállításáig, ill. az új sírkő felállításáig, 2011-ig a sírkő mögött állt. A fából készült kereszten fémtábla van a következő felirattal: Jožef Klekl ml. župnik v Dolencih 1921‒1936 rojen 3. 3. 1879 umrl 24. 9. 1936 (ifj. Jožef Klekl dolenci…

Színes és mintás anyagból készűlt kerek fejtekercs. A fejtekercs a fejen való teherhordás segédeszköze. A korong alakú alátétet a fejre helyezték, hogy a teher ne törje a fejbőrt. Csak nők használták. Vizesedényeket, kosarakat, vékákat hordtak a fejükön.

Deszka talapzaton elhelyezett, álló helyzetben kitömött fekete gólya (Ciconia nigra) preparátum. Vas megyében elsősorban az Őrségben fészkel.

Felsőcsatár (akkor Alsócsatár és Felsőcsatár) visszacsatolási ünnepsége 1923. január 10-én az iskola udvarán. 1921-ben a trianoni békeszerződést végrehajtó határmegállapító bizottság először Ausztriának ítélte, de a helybeli lakosok tiltakozása következtében egyeztetés kezdődött. A Népszövetség Tanácsa 1922. szeptember 17-én hozott határozatával került vissza Magyarországhoz 1923. január 10-én Alsó- és Felsőcsatár. A hálaadó szentmise után az átadás ceremóniáját…

Poszthabán jellegű edény. A felsőpéterfai oberpetersdorfi fazekasok a 18. század utolsó évtizedeitől a 19. század utolsó negyedéig készítettek ilyen típusú kerámiát: nemcsak bokályokat, hanem tányérokat és tálakat is. Kétfülű fehér mázas cseréptál sárga, zöld, lila peremdíszítéssel. Belül a fenéken kék, zöld, sárga, lila virágdísszel, szent mellképe (lila-kék ruhában), körülötte glória.

Fénykép alapján készített tájképes levelező-lap Szilágyi Arthur műterméből. A két világháború közti időszak klasszikus témája volt a településeket, üdülőhelyeket, azok nevezetességeit bemutató képeslap. Szilágyi Arthur (1876?-?) fényképész, ipartestületi elöljáró, Katholikus Legényegyleti elnök. Ipari kiképzését Bécsben nyerte 1893-ban, mint segéd Bécsben atyjánál dolgozott, 1891-ben lett önálló. 1908-ban aranyéremmel tüntették ki Párizsban. 1909 és 1910 között Szegeden…

Félkemény fából gondosan kifaragott, egyik oldalán baltaformájú, másikon bunkós végű fokos nyél nélkül (nyelének befogadására fúrt lyukkal). Oldalán vésett díszítés, "1941 V.A" és külön "S.T." monogram.

A férjes nőt jelképező, fejet borító öltözetdarab. Fehér batiszt anyagból laza mintájú horgolással, keskeny díszes, gépi betétcsíkkal összeállított főkötő. A batiszt darabkákon kétsoros, horgolt fodrozat, továbbá a fejkötő két oldalán is fodrozat – ez háromsoros. A nyakrészen húzott batiszt darabka, egy soros fodrozattal.

Fekete, cseresznyemintás kasmír anyagból készült főkötő. Középen virágos mintás szalaggal, elején fogazattal. Ez az alsó főkötő a hajkonty leszorítását szolgálta. A főkötő a férjes nőt jelképező, fejet borító öltözetdarab volt. A díszesebbeket csak fiatalasszonyok hordhatták. A főkötő fölött fejkendőt is viselhettek.

Fából készül szék kukoricacsuhéból font ülőlappal. A csuhét csíkokra vágják és hosszabb csíkokat sodornak belőle, úgy fonják a szék ülőlapjára alul és felül a különböző mintájú ülőkéket. Az ülőlap belül üres.

Léckeretes, vesszőfonatos hústartó, melyet a füstösházak padlásán vagy a kamrában gerendáról lógatva a füstölthús tárolására használtak. Szellős, mégis zárt tároló alkalmatosság. Védelmet nyújtott macskák, rágcsálók ellen.

Vékony diófalapokból szögezéssel összeállított, kisméretű, falra akasztható szekrényke. Felső részében felnyíló tárolórész, aljában kihúzható fiók van. Faanyaga kívülről vörösesre pácolt, finoman olajozott.

Hullámos vonalakkal díszített gereben. A gereben egy szögekkel kivert vasalt kör alakú fésű. A talpba kígyózó alakú minták vannak belefaragva. A tárgyat Komjáthy Kálmán gyűjtötte Szaknyéren Baksi Ernőtől. Tőle került a múzeum tulajdonába.