Az alsószölnöki templomot Batthyány Alajos építtette 1815-ben, s 1816-ban Somogy Lipót püspök szentelte fel. A plébániát Batthyány Alajos özvegye, Szapáry Terézia grófnő alapította 1821-ben. A templom homlokzatán, az ajtó felett olvasható latin felirat: „IN HOC LOCO GLORIETVR VIRGO ET DEIPARA MARIA” „Ezen a helyen dicsértessék a Szűz és Isten anyja, Mária 1815”. A kiemelt nagy…

Az albumot Dr Horváth Kálmánné Niczky Geraldine grófnőnek, a felszentelt csapatzászló édesanyjának a zászlóavatás emlékére ajánlotta a m. kir. 11. honvéd határvadász zászlóalj tisztikara és legénysége. Az országhatárok őrzését 1938-tól általában a határvadász alakulatok oldották meg. Az albumot Derezsán Erzsébet, szombathelyi iparművész készítette. Az album borítóját a Magyar Királyság címere (koronás kiscímer), két oldalt a…

Az albumot Dr Horváth Kálmánné Niczky Geraldine grófnőnek, a felszentelt csapatzászló édesanyjának a zászlóavatás emlékére ajánlotta a m. kir. 11. honvéd határvadász zászlóalj tisztikara és legénysége. Az országhatárok őrzését, ellenőrzését és a közvetlen határsáv megvédését Magyarországon 1938-tól általában a határvadász alakulatok oldották meg, amelyek a honvédség kötelékébe tartoztak. A M. Kir. 11. Honvéd Határvadász zászlóaljba…

A Pod kotom – sever régészeti lelőhelyen 2001-ben egy kelta harcos égetett sírját tárták fel, melynek maradványai 0,35 m mélységben voltak láthatóak és égetett vasdarabok, kerámia, csontok, valamint szén tömegének látszatát keltették. A felső réteget a szántás megrongálta, az edények töredékei szétszóródtak a sír körül. A megboldogult elégetett csontjaira különböző tárgyakat halmoztak: hajlított vaskardot dupla…

Az alsólendvai (Lendva) Bánffy grófok voltak az első muravidéki földesurak, akik áttértek a protestáns hitre. VI. Miklós gróf 1573 és 1574 között kastélyában adott otthont Rudolf Hoffhalter nyomdájának. Itt nyomtatták az első könyveket Muravidék és a mai Szlovénia jelenlegi területén. Elsőként a protestáns prédikátor, tanár és író, Jurij Kulčar (Kultsár György, 1577-ben hunyt el) három…

A 19. század elején Alojz Eberl, császári adóhivatalnok, késő romantikus festőművész, családjával Muraszombatba költözött. Idősebb korában akvarelleket festett. Eberl hagyatéka a 19. századi, Muraszombat és környéke múltjához kapcsolódó művészettörténeti gyűjtemény magvát alkotja. Abból az időszakból származik, amikor a település városi jellege kialakulóban volt. A Bakovcinál című képen jobbról facsoportot pillantunk meg. Két vízszintes, a tisztás…

A szabadkézzel megformált figura finomított vöröses, illetve világos barna égetett agyagból készült és a felső része letört. Szintén letört, illetve teljes magasságában kettétört a figura hátsó része. A figura barázdált vésés technikájával lett kidíszítve. Az alsó részét és az oldalát több ferde, mély bemetszés ékesíti, melyek közül kettő »V« formává alakul. A barázdák belső és…

A tűzálló agyagból készült bárány alakú kalácssütő két részből tevődik össze. Kívül zöld, belül barna mázas kerámia. Alsó része három kis lábon áll. Húsvétkor sütöttek benne bárány alakú kalácsot.

A függőleges és egyenes szájjal, valamint fogantyúval rendelkező egyfogantyús hasas korsó teljes felszíne gyönyörű barázdált díszekkel van ellátva. A korsó közepén széles szalag fut, mely egy halom cikcakkosan haladó barázdákból áll, amelyet mindkét oldalon egy halom egyenes vonal veszi körül. Szája alatt háromszög, illetve részben romboid alakú motívumok sorakoznak. A korsó hasának mindkét oldalán egy…

A muravidéki Beltinci városáról először 1322-ben történik írásos említés, Belethfalua néven. A korabeli képes levelezőlapoknál a hátlap kizárólag a címzésre szolgált, a másik oldalon pedig illusztráció volt és kisebb üres felület, ahova a feladó rövid üzenetet írhatott. Ezeket a képeslapokat ma hosszú címzésű képeslapoknak nevezzük. A képeslapon kollázs látható, az első oldalon négy kép Beltinciről:…

A fényképen Benčik Marija vegyeskereskedése látható. Az épületben kapott helyet még Puhan Štefan varrodája. Az épület a Muraszombatot Lendvával összekötő fő út (posta út) mellett volt.

Különböző szertartások során használták fűszertartót. A fűszertartók eltérő alakban, más-más anyagból készültek, gazdagon díszítettek. A széles, kerek talp szárban, majd hagymakupola alakú részben folytatódik; alsó és felső részből áll, a felső rész felfelé toronyalakban keskenyedik, tetejére díszként stilizált zászlót helyeztek.

Bikaprotopés, azaz – itt négyes osztásban – bikafejekkel díszített vállú, összeszűkülő nyakú urna. Az edény vörösre festett, a perem és a szarvak csúcsa fekete. Az edény 1979-ben került elő Fekete Mária ásatásán, a II. számú halomsírból.

Félkeményfából faragott, ablakkeret formájú bárányjel – egy pár. Az egyik az anyaállat nyakába került, a másik a bárányéra szoktatás idejére. Többnyire háztartási eszközöket, a pásztorokat körülvevő tárgyakat faragott meg – általában maga a juhász. A Merinói juh elterjedésével használták – főleg a Dunántúlon. Ma számjegyes bárcákat használnak.

Egy fából kivájt kútkáva. A gersekaráti határból került a Savaria Múzeumba 1969-ben.

Körte alakú, virágmintával díszített teás bögre, egy füllel. Házaknál tartott lakodalmakra szokták kölcsön adni. Ilyenekben szolgálták fel másnap reggel a pálinkás teát.

Festetlen fából készült, lábbal ringatható, hordozható bölcső. A fej és lábtámlának kézfej szélességű rész van kivágva. Ennél fogva vitték ki a kisgyermeket a „főd végibe”. Ott levegőzött addig – már amennyiben azt a pólya engedte – míg a szülei dolgoztak. Így az édesanyának nem kellett hazamennie a gyerek táplálása miatt sem.

Talpas bölcső. Hosszú oldalainak felső része rácsozott. Rövid oldalainak tetején fogólyukkal. Keményfából faragott, fűrészelt, csapolt, ékelt, festett. Kopott, kissé szúrágott.

Háromlábú, kétfülű, fedővel ellátott kerámia bogrács. Kívül-belül zöldes-barna mázas főzőedény. Fülén két gombdísszel. Újonnan készült, hagyományos formájú edény.

A szabadtéri muzeológia korai időszakában, az 1960-as 70-es években a gyűjteményekbe kerülő épületeket is gyakran műtárgynak tekintették, a műtárgyleltárkönyveiben tartották nyilván. Épület és tartozéka néha helytelenül egy leltári szám alatt szerepel. Így van ez Cákon a Tóth-féle pince esetében is. A többi pincénél később, a 19. század második felében épült. A család a helyreállítás után,…