Bogojinában 1925-ben kezdték meg az új templom építését Jože Plečnik építész tervei alapján. Az eredeti terv az volt, hogy a 14. századi régi templomot lebontják, mert túl kicsinek bizonyult a sok hívőnek. Plečnik új tervet készített, melyet később módosított, így a régi templom része lett az újnak, annak előtereként. Az új templom jellegzetességei közé tartozik…

Az 1941-ben visszacsatolt területen a magyar igazgatás fontosnak tartotta az intézmények támogatását. A battyándi óvodát átalakították napközi otthonosra. A kőművesmunkára Szraka István muraszombati építőmester, a bútorokra Zselezen István asztalos ajánlatát fogadták el. A tervek alapján fogalmat alkothatunk az óvoda berendezéséről.

1921 és 1934 között a Lendva környéki többségi magyar lakosú területen, ahova tengermelléki és isztriai menekülteket, valamint Muravidék más részeiből származó szlovén családokat telepítettek be, betelepítettekből álló kolóniák jöttek létre,. Ilyen kolóniák jöttek létre Petesházán, Benicán, Pincemajorban, Hídvégen, Gyertyányoson, Kámaházán és Hosszúfaluban. A legutolsó kolónia Hosszúfaluban jött létre 1934-ben, ahova hét tengermelléki és öt muravidéki…

1905-ben a bodonci evangélikus egyházközség építési engedélyt kért vendéglő építésére. A földszinti, pincés vendéglő két vendégforgalmi helyiségből, három vendégszobából, konyhából, kamrából és egy vágóhídból állt.

A nagyobb és kisebb településeken is még található kápolnák, szakrális kisemlékek és keresztek a legjelentősebb szakrális és művészettörténeti műemlékek közé tartoznak. A lendvai plébánia területén található Csente kápolnáját Mária születésének szentelték. A harangtornyos és erősen tagolt homlokzatú neobarokk kápolna 1938-ban épült. Alaprajzát tekintve, a hossza 7,65 méter, a szélessége 4,60 méter, magassága pedig 4 méter.…

1907. augusztus 21-én a Dél-Vas megyei főiskolai hallgatók a muraszombati főszolgabíróhoz Posfay Pongráchoz fordultak, egy Puconciban tartandó jótékonysági táncmulatság ügyében. A zárt körű mulatság a templomtér hársfája alatt, augusztus 25-én 15 órakor kezdődött. A szervezők gondoltak arra is, hogy rossz idő esetén fedett téren tartanák a rendezvényt. Egy koronába került egy jegy, a családi jegyek…

A Széchy Miklós és Ellerbach Bertold között folyó perben pontosan megjelölik a per tárgyát: felsorolják a dobrai várhoz tartozó falvakat.

A Széchy Miklós és Ellerbach Bertold között folyó perben pontosan megjelölik a per tárgyát: felsorolják a dobrai várhoz tartozó falvakat.

A Széchy Miklós és Ellerbach Bertold között folyó perben pontosan megjelölik a per tárgyát: felsorolják a dobrai várhoz tartozó falvakat.

A Széchy Miklós és Ellerbach Bertold között folyó perben pontosan megjelölik a per tárgyát: felsorolják a dobrai várhoz tartozó falvakat.

A Széchy Miklós és Ellerbach Bertold között folyó perben pontosan megjelölik a per tárgyát: felsorolják a dobrai várhoz tartozó falvakat.

A Széchy Miklós és Ellerbach Bertold között folyó perben pontosan megjelölik a per tárgyát: felsorolják a dobrai várhoz tartozó falvakat.

A Széchy Miklós és Ellerbach Bertold között folyó perben pontosan megjelölik a per tárgyát: felsorolják a dobrai várhoz tartozó falvakat.

Gornji Slaveči evangélikus egyházközsége 1918-ban alakult. Akkor kezdődtek meg a templom megépítésére irányuló törekvések. A templom terveit Ivo Spinčič építész már 1926-ban elkészítette. A következő évben, 1927. június 29-én letették az alapkövet. A külföldi adományozók segítségével 1929. október 28-án dr. Filip Popp, püspök, Leopold Hari és Aleksander Skalič lelkészek átadták rendeltetésének a templomot. Ebből az…

Grad, illetve Felsőlendva plébánia a Muravidék egyik legrégebbi plébániája. 1777-ig a győri majd a szombathelyi egyházmegyéhez tartozott. 1923-ban a Lavanti püspök apostoli kormányzása alá, 1964-ben pedig véglegesen a Lavant egyházmegyéhez került. Számos ismert lelkész szolgált a plébánián. A 20. század első felében Rudolf Bednarik és Ivan Kolenc került ide. Kolencnek köszönhető a plébániatemplom felújítása, amelyet…

A Rákóczi-szabadságharc harmadik legjelentősebb győztes csatája 1706. november 6-7-én Győrvár határában zajlott. A Béri Balogh Ádám és Bezerédy Imre vezette kuruc csapatok legyőzték a Horvátország felől betörő Heister Hannibal altábornagy seregét. 1932-ben ünnepség keretében avatták föl a csata emlékművét. Ennek fő anyagi támogatója gr. Andrássy Géza, br. Andrássy Istvánnak, a csata egyik hősének kései leszármazottja…

1999-ben egy szentlászlói régi házban leltek a Jankó házaspár, első világháborúban írt leveleire. A lelet felbecsülhetetlen értékű, hiszen több mint 400 darab, négy év alatt írt levél maradt fenn. A levelezés, az akkori üzenetváltás nagyon szép példája, a hátország és a később kórházba kerülő, fronton szolgáló katona között. Matild levelei is érdekesek. Naponta írt az…

Népszerűek voltak a katonák körében olyan katonai emlékek, amelyekre felragaszthatták fényképüket a katonai szolgálat emlékére. Az első világháború alatt tovább nőtt a népszerűségük; különböző anyagokból készültek, eltérő alakban, feliratokkal, képekkel ... könyvkereskedésekben és üzletekben voltak kaphatóak. A közös az volt bennük, hogy a katonák felragaszthatták rájuk a fényképüket. A csentei emlék a központi hatalmak négy…

Zsigmond király parancsára a vasvári káptalan 1400. április 10-én – Laetare vasárnap utáni kedden – végrehajtotta a két pösei birtok határának bejárását. A templom 1905. évi újjáépítésekor a hívek úgy állapodtak meg, hogy »szent püspök Márton hitvalló új temploma a régen megszűnt temetődombon a réginek helyén úgy épüljön meg, hogy a szentély keletre néző, középső,…

Egy régi legenda szerint, melyet 1956-ban Janez Eljaš lelkész jegyzett le, Szent Kozma és Damján templomát a dobrai gróf építette, akinek volt egy vak lánya. Anyja halála után a sok sírástól a kislány megvakult, és csak azután gyógyult fel, miután felkereste a csodatévő forrást Kuzmában. A gróf ígéretet tett, hogy építeni fog egy templomot a…