A dokumentált digitalizálók áttekintése
3. május, 2020
Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…
11. február, 2020
Melinci régen a tégla - cigel készítéséről volt ismert. Az agyaglelőhely, a munkaerő és a minőségi munkát végző mesterek, akik ismerték a téglakészítés és égetés mesterségét, hozzájárultak ahhoz, hogy a téglagyártás fennmaradt az 1970-es évekig. A legfontosabb mégis a gazdasági szempont volt - az ipari tégla túl sokba került. Naponta 4000 darab nyers téglát is…
3. május, 2020
z 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…
17. február, 2020
Batthyány Ervin, az anarchizmus eszmevilágával rokonszenvező Vas megyei arisztokrata kísérletet tett a szocialista elvek megvalósítására, ezért példamutatóan, saját költségén iskolát alapított. A közigazgatás és a katolikus egyház minden lehetséges eszközzel akadályozni próbálta a kezdeményezést. Az iskola mindössze néhány évig tudott működni.
2. május, 2020
Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…
3. március, 2020
A hegytörvények tartalmazták a feudális szolgáltatásokra vonatkozó kötelességeket, az évi szőlőmunkák végzésének idejére, módjára, technikájára és munkaszervezeti formáira vonatkozó utasításokat, továbbá a szőlőhegy és tartozékainak gondozását, a termés biztonságát garantáló intézkedéseket, valamint a hegyen való gazdasági és társadalmi viselkedés erkölcsi kereteit. Az artikulusok a szőlő viszonylagos birtokjogi önállóságán alapultak, tematikájukban országosan hasonlóak, de a részletekben…
21. május, 2020
Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…
5. május, 2020
Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…
8. május, 2020
A Mária Terézia-féle 1767. évi úrbérrendezés táblázata. Nemesládonyban ekkor mindösszesen két jobbágy élt, akik házas zsellérek voltak. Az urbárium földesuruknak járó évi adójuk mennyiségét szabályozta.
11. február, 2020
Hotizát a forrásokban először 1389-ben említik Hotiza néven. 1524-ben Hothyza néven említik a helyet. 1644-ig a Bánffy család birtokaihoz tartozott. Kihalásuk után a Nádasdy család birtokába került, amely a falut más birtokokkal együtt 1690-ben eladta az Eszterházy családnak. Az 1848-1849-es háború alatt sok kár érte. Annak érdekében, hogy megakadályozzák Jelačić hadseregének átvonulását, a magyarok 1848.…
11. február, 2020
A megyei közgyűlés elrendelte, hogy le kell rontani a nicki nemesek, valamint a Pethő család Rába folyón épített malmát, nehogy e malmok töltései és gátjai lehetővé tegyék a törökök számára a betörést ezekre a vidékekre. Ennek a közgyűlésnek legfontosabb tárgyát a Rába folyóval kapcsolatos problémák alkották. Számos, nemcsak árvízvédelmi, közlekedési, de katonai szempontból fontos intézkedést…
20. február, 2020
A települések pecséthasználatát a községek rendezéséről szóló 1871. évi XVIII. tc. szabályozta. A törvény életbe léptetésekor az Alispáni Hivatalok a régi typariumokat összegyűjtették és azokat megőrzésre a megye archívumába helyezték. Ezek nagy részén a települések régi, már-már feledésbe merülő szimbólumait jelenítették meg.
3. május, 2020
Végh Gyula írott hagyatékának töredékei az OSzK-ban találhatók, hivatali működésével kapcsolatos iratai pedig az Iparművészeti Múzeum irattárában.
19. február, 2020
Vibenus sírkövét eke fordította ki a Hídvég közelében elterülő szántó földjéből valamikor 1810-20 között. Akkor eltörött és több kisebb sérülést is szenvedett. Az alsólendvai Esterházy-uradalom tisztjei felismerték jelentőségét, összeragasztották, majd hogy megóvják, befalazták az uradalmi épület oldalába. Rómer Flóris közbenjárására ajándékozta herczeg Eszterházy Pál 1863. április 14-en a Nemzeti Múzeumnak. Trianon után a kő a…
11. február, 2020
Zsupanek Mihály és fia Zsupanek János (1861-1951) a muravidék fontos dalgyűjtői voltak. János, aki kántorsegéd és orgonista volt, folytatta apja munkáját, és számos népdalt és adaptációt jegyzett le. Három kéziratos dalgyűjteménye maradt fenn. Az első füzet 1884-ből származik. 32 virrasztóéneket és 7 más egyházi dalt tartalmaz. A kézirat volt az alapja az 1910-ben nyomtatásban megjelent…
11. február, 2020
A Vogler villa, amely a Vogler család tulajdonában volt, több lakóépületből és gazdasági épületből áll Cankova közepén. Az épületrendszer 1718 és 1737 között épült, és vadászkastélyként szolgált. Cankova fekvésének köszönhetően, az Ausztia és Muraszombat közötti kereskedelmi útvonal mentén, az épületnek fontos kereskedelmi szerepe volt. Amikor Ferdinánd Vogler 1863-ban megvásárolta az épületet, abban már működött a…
2. május, 2020
A hegytörvények tartalmazták a feudális szolgáltatásokra vonatkozó kötelességeket, az évi szőlőmunkák végzésének idejére, módjára, technikájára és munkaszervezeti formáira vonatkozó utasításokat, továbbá a szőlőhegy és tartozékainak gondozását, a termés biztonságát garantáló intézkedéseket, valamint a hegyen való gazdasági és társadalmi viselkedés erkölcsi kereteit. Az artikulusok a szőlő viszonylagos birtokjogi önállóságán alapultak, tematikájukban országosan hasonlóak, de a részletekben…
3. május, 2020
Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…
11. február, 2020
A dokležovjei Zorkó Mátyás hajómalom tulajdonos volt Ižakovciban, a Mura folyón. A molnárkönyvben szerepel az összes adat a tulajdonában lévő malomról. A tulajdonosi adatok változtak, 1900-ban mindössze a malom 1/3-ának volt a tulajdonosa. A tulajdonjog mellett az engedély és a licencszám is szerepel, valamint a malom létezésével, ellenőrzésével, jogosultságával kapcsolatos összes információ, pl. 1914. július…