Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…

Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…

A muravidéki cigányok régi mestersége közé tartozott a köszörülés. A muravidéki köszörűsök Muravidéken és Szlovénia-szerte járták a vidéket. Csak három- vagy négyhavonta tértek vissza otthonukba. Általában a köszörűst a felesége kísérte. A férj köszörülte vagy javította az esernyőket, felesége pedig összegyűjtötte a javításra váró tárgyakat és gondoskodott az ételről. A falvakban már alig várták a…

Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…

A települések pecséthasználatát a községek rendezéséről szóló 1871. évi XVIII. tc. szabályozta. A törvény életbe léptetésekor az Alispáni Hivatalok a régi typariumokat összegyűjtették és azokat megőrzésre a megye archívumába helyezték. Ezek nagy részén a települések régi, már-már feledésbe merülő szimbólumait jelenítették meg.

Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…

Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…

Régen a szüret volt az év legnagyobb és leginkább várt eseménye a disznóvágás és az egyházi ünnepek mellett. A szüret október 15-e után kezdődött, Jézusról nevezett Szent Teréz (Avilai Szent Teréz) nevenapját követően. A szőlőt lesajtolták, majd fából készült présben préselték, utána pedig fahordóba öntötték. Az 1931-es fotón a szüretelők valahol Csentén (a csentei dombokon)…

Danijel Halas Velika Polana első lelkésze volt. Lelkes és bölcs papnak tartották. A Mária Társaságának vezetője volt és ösztönözte Jézus Szíve imádatát. Tanult magyarul és a magyar hívőknek folyóiratokat hozatott Magyarországból. A Novine és a Marijin list lapok szerkesztője és szerzője is volt. A Pšenično zrno iz Polane (Polanai búzaszem) című írását 2002-ben tették közzé.…

Danijel Halas 1908. június 24-én született Črenšovciban. A ljubljanai középiskola elvégzése után teológiai tanulmányokat folytatott Mariborban, ahol 1933. július 9-én papnak szentelték. Egy héttel később tartotta meg újmiséjét szülőhelyén. Először Ljutomerben szolgált káplánként. Majd négy évig Lendván teljesített szolgálatot, 1939. január 1-jén kinevezték Velika Polana újonnan alapított plébániája első lelkipásztorának. 1945. március 16-ig szolgált itt,…

A települések pecséthasználatát a községek rendezéséről szóló 1871. évi XVIII. tc. szabályozta. A törvény életbe léptetésekor az alispáni hivatalok a régi typariumokat összegyűjtették és azokat megőrzésre a megye archívumába helyezték. Ezek nagy részén a települések régi, már-már feledésbe merülő szimbólumait jelenítették meg.

Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…

A fényképen a Dolenci – Hodos kórus nyolc tagja látható. A fotót Janko Ozmec, aki 1919 és 1923 között a Veliki Dolenciben található általános iskola vezetője volt, köszönete jeléül adta Gašper Lipovšek kerületi kormányzónak.

Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…

Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…

A települések pecséthasználatát a községek rendezéséről szóló 1871. évi XVIII. tc. szabályozta. A törvény életbe léptetésekor az Alispáni Hivatalok a régi typariumokat összegyűjtették és azokat megőrzésre a megye archívumába helyezték. Ezek nagy részén a települések régi, már-már feledésbe merülő szimbólumait jelenítették meg.

Vas megye legfiatalabb faluja Egervölgy, tervszerű telepítés által jött létre. A török hódoltság után az erdős Hegyhát vidékére elsősorban Németországból invitáltak telepeseket, hogy a föld feltörésének nehéz munkájában szakértelmükkel részt vegyenek. A megtelepülőknek kb. a fele német ajkú volt, ezért az okmányt német nyelven fogalmazták.

A selói evangélikusok kezdetben Križevci alá tartoztak, majd Moravske Toplicéhez. A távolság miatt 1939-ben saját templomot terveztek. 1939. augusztus 20-án lerakták a templom alapkövét, de a II. világháború miatt akadoztak a munkálatok. 1950 után folytatódtak csak, amikor az akkori kormány 150.000 dinárt bocsátott rendelkezésre a templom felépítéséhez. Az építkezés és a templom felszerelése továbbra is…

Štefan Benko Tešanovci egyik leggazdagabb gazdálkodója volt. Terjedelmes birtokai mellett, vendéglő és vágóhíd tulajdonosa is volt. Ő volt az egyik első muravidéki gazdálkodó, aki állatokkal kereskedett. A vágóhíd kicsi volt, de a sikeres kereskedő a húst Grazban, Bécsben és Budapesten is értékesítette. Miután 1913-ban Muraszombatra költözött, átvitte oda vendéglátóipari és hentesipari tevékenységét is. Az 1920-as…

Erzsébet királyné halála után Magyarországon bontakozott ki legerőteljesebben az Erzsébet-kultusz. 1898. november 19-én Darányi Ignác földművelésügyi miniszter „Erzsébet királyné-emlékfák” ültetésére biztatott: „Erzsébet a természet szépségeinek csodálója volt, emlékét fák millióinak kell hirdetnie.” Nádasd község 6 tölgyfát ültetett, hg. Batthyány-Strattmann Ödön pedig két ligetet is létrehozott a falu határában: a malomlói erdészlak mellett és az almásdi…