Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…

Mária Terézia reformjai, amelyek a Habsurg Monarcia magyar részén, Muravidéken is bevezetésre kerültek, jelentősen különböztek a monarchia más részeinek reformjaitól. Közéjük tartozott az egységes úrbéri rendelet bevezetése, amely a jobbágyság és a földesurak közötti viszonyokat szabályozta. Bevezetésére 1766. december 29-én került sor. Minden település urbáriumot kapott, tabellákkal, amelyben lajstromozták a jobbágyságot és a földbirtokokat. Az…

Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…

A tuskóhúzás farsangi hagyomány, nagyon hasonlít a »borovo gostüvanje«, azaz a rönkhúzás hagyományához. Azokban a falvakban, ahol a farsangig nem tartottak egy esküvőt sem, a fiatal lányok és legények a karneváli kedden tuskót, illetve fatörzset húztak át a falun. A hagyomány tartalmazza a »borovo gostüvanje« rönkhúzás lakodalmi ceremóniáit. A farsangi szokásnak szimbolikus a jelentése; kicsúfolták…

Muravidéken rossz volt a vasútösszeköttetés. 1909-ben Muraszombat és Zalalövő közötti fő útvonal a várost Goričko településeivel kötötte össze, míg a síkvidéki falvak és Lendva között nem volt összeköttetés. Muravidék SzHSz Királysághoz való csatolása után, 1924-ben Ljutomert és Muraszombatot vasútvonal kötötte össze. A Muraszombat – Lendva vasútvonal az új fennhatóság alatt sem valósult meg. A muravidékiek…

Pável Ágoston muravidéki nyelvész volt, néprajzkutató és író. 1886. augusztus 23-án Cankován született, Szombathelyen élt és dolgozott, ahol 1946. január 2-án hunyt el. 1956-ban, születésének 70. évfordulóján a Muraszombati Muravidéki Kulturális Egyesület, szülőfalujában emlékünnepséget rendezett: szülőházában emléktáblát avattak fel. Az ünnepségre meghívták a Maribori Kulturális Szövetség tagjait is.

Muravidék 1919-es annektálása után erősödtek fel a saját oktatási intézmények létrehozására irányuló törekvések. A terület falusi jellege miatt mezőgazdasági iskola létrehozása tűnt a legmegfelelőbbnek. 1921-ben Anton Šego mezőgazdasági szakértő a St. Julien Wallsee nemesi család rakičani nagybirtokát választotta a leendő mezőgazdasági iskola helyéül. Bár nem voltak saját helyiségei, 1926-ban az iskolát Sándor király rendeletével megalapították.…

Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…

1920 májusában Gašper Lipovšekot Muravidék polgári biztosává nevezték ki. 1921 júniusában a muraszombati körzeti kormányzóság létrehozása után, ő lett az első körzeti kormányzó, később körzeti parancsnok. Hagyatékában általa feljegyzett, muravidéki szólásokat, szavakat és földrajzi neveket tartalmazó füzet maradt fenn. Bizonyos szavaknál szerepel a hely is, ahol a szót használják. Például: »Muravidéken több parasztügyvéd – fiskális…

Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…

A hegytörvények tartalmazták a feudális szolgáltatásokra vonatkozó kötelességeket, az évi szőlőmunkák végzésének idejére, módjára, technikájára és munkaszervezeti formáira vonatkozó utasításokat, továbbá a szőlőhegy és tartozékainak gondozását, a termés biztonságát garantáló intézkedéseket, valamint a hegyen való gazdasági és társadalmi viselkedés erkölcsi kereteit. Az artikulusok a szőlő viszonylagos birtokjogi önállóságán alapultak, tematikájukban országosan hasonlóak, de a részletekben…

Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…

Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. Az egyes felvételi egységek az adófizetésre kötelezett családok fejei. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági és szőlőművelési…

Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…

Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…

Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…

Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…

A települések pecséthasználatát a községek rendezéséről szóló 1871. évi XVIII. tc. szabályozta. A törvény életbe léptetésekor az Alispáni Hivatalok a régi typariumokat összegyűjtették és azokat megőrzésre a megye archívumába helyezték. Ezek nagy részén a települések régi, már-már feledésbe merülő szimbólumait jelenítették meg.

A települések pecséthasználatát a községek rendezéséről szóló 1871. évi XVIII. tc. szabályozta. A törvény életbe léptetésekor az Alispáni Hivatalok a régi typariumokat összegyűjtették és azokat megőrzésre a megye archívumába helyezték. Ezek nagy részén a települések régi, már-már feledésbe merülő szimbólumait jelenítették meg.

A települések pecséthasználatát a községek rendezéséről szóló 1871. évi XVIII. tc. szabályozta. A törvény életbe léptetésekor az Alispáni Hivatalok a régi typariumokat összegyűjtették és azokat megőrzésre a megye archívumába helyezték. Ezek nagy részén a települések régi, már-már feledésbe merülő szimbólumait jelenítették meg.