Az egykori Németkeresztesen Goller János és társai 1760-ban tettek alapítványt a Szentháromság szobor felállítására, fenntartására. Talapzatán német nyelű felirat kronosztikon: „IHR ENGL VND MENSCHEN SINGT HEILIG, HEILIG” (TI ANGYALOK ÉS EMBEREK, ÉNEKELJÉTEK: SZENT, SZENT) Ebből tudható, hogy 1761-ben állították. A talapzaton domborműveken Szent Rozália, Szent Flórián és Loyolai Szent Ignác. A posztamensen Nepomuki Szent János,…

A keletelt téglatemplom középkori eredetű, 1200 körüli. 1751-ben és 1772–1780 között barokk stílusban átépítették. 1832-ben, majd 1854/55-ben átalakították.

Az evangélikus imaház eredetileg iskolának épült, melynek homlokzata elé tornyot is emeltek.

A Szeplőtelenül Fogantatott Szűz Mária szobra a templomkertben. Hasáb alakú, gótizáló talapzat. Alul négyzet alakú, fölötte ékalakban visszametszett sarkok, e fölött élszedett. A köztes mezőben vakmérmű, fölötte pálcatag fut körbe, majd alul profilált, egyébként sima fejlemez következik. Ezen helyezkedik el a szobor. Az álló Mária-alak a földgömb körül tekergő kígyó nyakára tapos. Jobbjában jogart, balján…

A románkori falusi építészet egyik magyarországi remeke. Az egyhajós templom építészeti tömegében és részletképzésében is a jáki templom elemeinek kicsinyítetten megidézése. A hajó északi falán Dorfmeister István Szentháromság című képe függ rokokó keretben, oromzatán Szent Mihály főangyal fából faragott szobra áll. A templom belsejében látható falképek a 13.-15. századból valók. Az északi oldalon a bűnbeesést,…

A XIV. századi templomot a XV. században bővitették hajóval és sekrestyével. A hajó négyboltszakaszos, a szentély poligonális záródású és csillagboltozatos. Déli oldalán két szegmentíves ülőfülkét, az északi oldalon gazdagon tagozott tabernákulumot helyeztek el. A hálóboltozat zárókövein a címerek Ellerbach Bertholdé, a donátoré, Széchi Borbáláé, a feleségéé, a Kanizsai és a Szentgyörgyi és Bazini család címerei.…

A lócsi evangélikus templom 1937-ben épült. 1999-ben renoválták.

Az emlékházat a régi paplak utolsó lakójáról, Kühár János szlovén esperes plébánosról nevezték el. Kühár János (1901-1987) ötven évig (1936-1987) volt a falu plébánosa. Gradiščén (Muravárhelyen) született. Kőszegen és Szombathelyen járt középiskolába. Szombathelyen tanult teológiát, ahol 1924-ben szentelték pappá. Felsőszölnökön 1938-ban a kis templom átépítését, bővítését vezette. 1966-67-ben a belső festést irányította. A szentély fölé…

Az 1681-es soproni országgyűlés döntése értelmében a protestánsok megyénként két-két helyen folytathattak vallásgyakorlatot, építhettek templomot, iskolát. Ezek voltak az artikuláris helyek: Vas vármegyében Nemescsó, Nemesdömölk. Nemescsó vonzáskörzetéhez a határszéli magyarságon túl német, szlovén falvak is tartoztak. A falunak két fa oratóriuma volt, melyek helyett 1776-ban egy nagyobb alapterületűt építettek. A mai kőtemplom már a türelmi…

A 14. századtól (1377) ismeretes a felsőszölnöki – Keresztelő Szent Jánosról elnevezett – kápolna. 1794-ben már templom felújításáról olvashatunk a vizitációs jegyzőkönyvben. 1915-ben egy alacsonyabb és egy magasabb részből állt, tornya fazsindellyel, a templom pedig cseréppel volt fedve. Boronafalú kerítés vette körbe. 1938-ban a régi templomot részben lebontották, majd megnagyobbították. Ekkor volt Budapesten a 34.…

Kolta romossá vált középkori templomát 1633-ban elbontották és helyére újat építettek. Az új templomot 1644-ben már említik. A jelenlegihez hasonló méretű lehetett, de attól néhány méterrel eltolva állt. A reformáció után az evangélikusok is használták. 1720-ban került vissza a katolikus egyház tulajdonába. A 19. századra ez a templom is leromlott, elbontották. A mai templom Ybl…

Késő középkori kastélyhely. A falu Ny-i oldalán lévő dombtetőn, a Petőfi utca házai mögött található. K-i oldalán mély patakvölgy húzódik. A nádasdi Darabos család középkori kastélyának maradványa, melyet a törökök ellen végvárrá alakítottak. A várhely feltáratlan, de múltjáról gazdag forrásanyag áll rendelkezésünkre. A 17. században fontos szerepet játszott a török portyázók féken tartásában.