Az emlékmű 1925-ben készült. Tetején Árpád fejedelem áll. Talpazatán első világháborús katona fiatal fiúval és elesett bajtársával. A szobor talpazatán olvashatjuk Apátistvánfalva, Újbalázsfalva, Orfalu és Permise első és második világháborús hősi halottainak neveit.

A szakirodalomba ostffyasszonyfai sáncként bevonult kelta magaslati erődített településen az 1970-es években Károlyi Mária végzett feltárásokat. A lelőhely a Rába árterében fekszik, a Lánka-patak partján, egy halom tetején, melyet ma nagyrészt erdő borít. A nagyjából 25 hektáros lelőhelyet több, kazettás szerkezetű, kőből és földből épült, ácsolt fa szerkezettel ellátott sánc is védte. A fő sánc…

Az I. halmot, mely 6,5 m magas és 34 m átmérőjű volt, 1978-ban Fekete Mária vezetésével tárták fel. A halom belsejében található 6,7x7 m-es, szárazon rakott kövekből álló sírkamrát É-D-i irányba tájolták. A D-i oldalon a bejáratot két pár oszlophely jelezte, ahogy az építmény sarkaiban is egykor tartóoszlopok álltak. A padlót alkotó kavicsban keresztgerendák nyomait…

Nemesnépi Zakál György vezetésével az őrségiek 1803-ban egy 7x4 m-es oratóriumot (fából épített, zsúpfedeles gerendaházat, imaházat) és iskolát építettek. 1817-ben elhatározták, hogy a leégett imaház helyére templomot építenek téglából. A templomot 1821. október 28-án szentelték fel. 1844-ben egy négyszobás lelkészlakás is épült mellette. Az Őrség egyetlen klasszicista stílusú épületegyüttese. A templom tornyában helyezték el az…

Az épület dobozszerű, kereszt alaprajzú, fehérre festett. Rézzel fedett lapos tetején prizma alakú 6x6 méteres kupolán és földig érő ablakain át jut a fény a templom belsejébe. Kerten át érkezünk a kapujához, amelyen bronztáblákon olvashatjuk a Szentírás 72 könyvének a nevét. Harangjai különálló harangtoronyban vannak. Belsejében a falakat stációk díszítik. A bejárat felett van az…

Az egykori Szomoróc területén áll. A harang egyetlen tölgy rönkből kifaragott (húsvillához hasonló) “ágasban”, magasodik sátortető (“szoknya”) fölé. A négyszögletes épület falai boronafákból készültek. A szoknyás tetőzetnek nemcsak támasztó funkciója van, de a harangozót is védi. Magyarországon ritka típus az egyágasos harangláb.

A templom a 2000 éves keresztény jubileum és az 1000 éves magyar kereszténység tiszteletére épült, Mangliár László okleveles építészmérnök tervei alapján. Védőszentje: Szent Anna és családja, Szent István és családja. Egyhajós, karzattal, szentéllyel, sekrestyével, gyóntatószobával, vizesblokkal ellátott. Az ülőhelyek száma 100. A gravírozott ablakok a 20. sz. „szentjeit” ábrázolják: Mindszenti József, Apor Vilmos, Brenner János,…

A 13. században épült templom a település legrégibb épülete. A középkorban erődítményként is szolgált, a 16. században árokkal vették körül, amely ma is megvan. Egy ideig a reformátusoké volt, majd 1730-tól újra katolikus lett. Belső falait bibliai idézetek díszítik. A Szent Pétert ábrázoló képet a szentélyben Mischl Márton festette 1801-ben.

A kastélyt a Magyar Királyság 12. miniszterelnöke, Széll Kálmán 1890-ben Hauszmann Alajos tervei alapján építtette át egy földszintes udvarházból 18 szobás épületté. A 2. világháború után berendezését, könyvtárát széthordták. Gépállomás, majd kultúrház, iskola működött benne. 2011 óta szálloda.

Római épület maradványaira épült, 16-17. századi eredetű késő reneszánsz-barokk stílusú udvarház, kapuja fölött 1614-es évszám olvasható. Mai formáját 1815-ben nyerte el. Különleges építészeti értéke a boltíves kapubejáró. Földszinti termei dongaboltozatos mennyezettel készültek. Folyosóján kiállítás látható az utolsó tulajdonos, Dr. Verebi Végh Gyula, az Iparművészeti múzeum hajdani igazgatója életéről. A kiállításon a családi fotókon és Végh…

Római katolikus, volt bencés apátsági templom. A templomot és a kolostort 1214-ben Jáki Nagy Márton nemes, gazdag földbirtokos alapította. A templom román stílusban, gótikus elemekkel épült fel 1256-ra. A 17. században villámcsapás megrongálta déli részét, Folnay Ferenc apát újjáépíttette. 1896-1904 között Schulek Frigyes és Gyalus László vezetésével ismét restaurálták. A barokk oltárok helyett neoromán oltárokat…

Az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnagyobb első világháborús hadifogolytábora volt itt (1915-1918). A 40-50 000 szerb, olasz, orosz és román hadifogoly befogadására alkalmas "barakk-város" mára nyomtalanul eltűnt, helyét erdő borítja. A tábor lakóinak, foglyainak emlékét a fogolytábor egykori temetője őrzi. A díszes vaskaputól egyenes út vezet a kis földhalmon álló központi obeliszkig. Az elágazó kavicsos utak…