A muraszombati Plese parlagon több korszakhoz köthető régészeti lelőhelyet tártak fel. Kőrézkori település maradványait, valamint kisebb mértékben bronzkori, korai és érett középkori települések maradványait találtak. A legnagyobb meglepetést viszont az a korai középkori (8-10. sz.) temető feltárása okozta, amelyben egy újfajta szláv temetkezési rítusra derült fény, a halomsíros temetkezésre. A leletek közt különösen érdekeseknek bizonyultak…

A terjedelmes park közepén áll a belatinci vár. A falu már 1322-ben említésre került, Belethfalua néven. Belatinc már a 13. században a Jura családhoz tartozott, de nem sokáig, mivel 1265 után az alsólendvai Haholdi földesurak birtoka lett, akik 1644-ig uralkodtak itt. A várat valamikor a középkorban építhették. A vár meglétéről tanúskodik az alsólendvai Bánffyak naplójának1532-ből…

A Gomila parlagi néven ismert lelőhelyen tizennégy halomsír található, amelyek többségének átmérője 12-25 m, magassága pedig 1,5-3 m. A legnagyobb halomsír átmérője 30 m, magassága pedig 5 m. A muraszombati múzeum által elvégzett 6-os számú halomsír szondázásai igazolták, hogy római kori halomsírokról van szó. Az említett halomsírban két égetett sírt találtak; az egyik kőburkolat szerkezettel…

Muravidék egyik legrégebb építészeti műemléke a 13. század közepéről, a Szent Miklósról elnevezett rotunda (kerek templom). Selo (Lak) települését először 1340-ben és 1365-ben említik írásos forrásokban „seu valle Lak Sancti Nicolai (a Szent Miklós-völgyben)” formában. Az épület jellemzőiből nyilvánvaló, hogy a templom régebbi építésű. A legenda szerint eredetileg a templomosokhoz tartozott, de létrehozásának körülményei még…

Szent Margit tiszteletére épült, egyhajós, egyenesen záródó szentélyű, későbarokk templom 1795-ből. A 19. század végén eklektikus stílusban átépítették. Belső festése Székely Rezső műve. A templom tornya a bejárati homlokzatból a tető síkját követő oromfalból nő ki. A templom csehboltozatos. Főoltára korabarokk, Johannes Metter munkája. A főoltár képet id. Dorfmeister István festette. 1492-ben vagy 1464-ben öntötték…

A Győrvári Faluház a Makovecz Imre által fémjelzett organikus építészet lenyűgöző vasi alkotása. Akkori munkatársa, tanítványa (a később Ybl-, és Príma-, és Magyar Művészetért díjjal kitüntetett) Ekler Dezső tervezte. Az épület jelentős társadalmi összefogással a VASBER kivitelezésében 1992-re készült el. Az épület ad otthont a Faluház Baráti Kör Egyesületnek, a Teleháznak és az Idősek Klubjának.

A Cáki Pincesor nyolc pincéből álló épületegyüttese 1976 óta látogatható. A pincék a falu mögött húzódó gesztenyésben a hajdani parcellaszerkezetnek megfelelően épültek. Elsősorban a szőlőfeldolgozást, bortárolást szolgálták. A filoxéravész után lettek gyümölcsös, gesztenyés pincék. Cákon az 1890-es évek elején pusztult ki a szőlő. A hegy távolabbi részén telepítettek újat és feldolgozására a gazdák szekereken szállították…

A kovácsműhely és a mellette lévő ház a közösség részére felfogadott kovácsnak épült. A község építette a Zala folyó mellé, hogy a kovácsolt anyag lehűtéséhez a víz könnyen elérhető legyen. A ház első lakója Károlyi Antal kovácsmester volt, az utolsó, Károlyi Jenőné 1988-ban halt meg. A ház boronafalú zsúpfedeles, a műhely téglafalú, zsindelytetős. Műemléki helyreállításuk…

A 18. század közepéig a Sorok-menti falvak evangélikussága is az artikuláris nemescsói templomhoz tartozott. A nemeskoltai gyülekezet a 18. század második felében önállósodott. Első önálló anyakönyvi bejegyzése: 1783. november 9. Templomuk néhány év múlva, 1786 körül készül el. A templom eredetileg síkmennyezetes, két ablaksoros magtártemplomként épült, de a 19. század közepén klasszicista stílusban átalakították.

Az Őrség falvaiban az építőanyag-váltás az 1800-as évek végén kezdődött. Olasz téglaégető vendégmunkások és stájer iparosok hatására jelentek meg a téglaházak. A pankaszi iskola az Őrség első téglaépületeinek egyike. 1885-ben épült. A pankaszi gyerekek addig Nagyrákosra jártak iskolába. A község 1929-ben új iskolát épített. A református egyház ekkor eladta az épületet, melyben sokáig kocsma működött,…

A haranglábak a harang tartását, a harangozó védelmét szolgálják. A pankaszi református harangláb a falu Keleti Szerének legmagasabb pontján áll. 1755-ben épült. A négyoszlopos harangláb építési évszáma a DK-i oszlop keleti nagydúcán látható. Harangját az első világháborúban beolvasztották. 1920-ig volt harang nélkül. Ekkor vették a mostani harangot, melyet három felekezet papjai szenteltek fel. Az értékes…

A Szentgyörgyi-Horváth barokk kastélyegyüttes 1780 körül épült, tervezőjének Hefele Menyhértetet tartják. A főépület szabadon álló, egyemeletes, téglalap alaprajzú. Az utcai és a kerti homlokzat középső három tengelye lizénákkal kialakított, timpanonnal lezárt homlokzatú rizalitot alkot. Hosszoldalain oszlopos, kőbábos korlátú erkély van. Kőkorlátos a lépcsőház, csehsüvegboltozatosak a folyosók, stukkós tükörboltozatosak a szobák. A kastély együtteséhez tartoznak az…