Lócson már a középkorban is állt templom, de nem a mai helyén, hanem a régi temetőben. A mai templomot 1734-ben, tornyát 1746-ban építették. 1901-ben az épületet kibővítették. A torony mai alakját és neoromán homlokzatát 1928–1931 között kapta.

A házban töltötte gyermekkorát Weöres Sándor költő. Halálának évében (1989) alakítottak ki az épületben egy emlékszobát. 2006 óta az összes helyiségben kiállítás látható. Felesége Károlyi Amy költő életművét is bemutatva, a költőházaspár hagyatékából származó bútorok, könyvek, fényképek kéziratok felhasználásával. Az épület melletti parkban áll Weöres Sándor mellszobra a Vas megyei üdvözlet című versének „kéziratával”. Segesdi…

Az 1850-ben épült füstöskonyhás lakóház 1970-től tájházként működik. 1983-ban visszaépítették mellé a kamrát és az istállót, a pajta hiányzik. A helyiségek egy tető alatt, a telken hosszanti irányban helyezkedtek el. A ház falai fenyőgerendákból vannak, tetejét rozsszalmával fedték. Homlokzatán a trapéz alakú deszkaorom faragott díszítésű. A szoba mestergerendáján 1850-es évszám az építés idejét dokumentálja. A…

A három szintű szobor tetején a Piéta magasodik. A második szinten, a Piéta oszlopánál két térdeplő angyal és két női figura - bizonyára a Jézus sírjához menő szent asszony - áll. Legalul a sírba tett Krisztus látható, a test fölött három angyal lebeg. A Piéta oszlopán a következő olvasható: „Oh kesergő Istenanya enyhítsd lelkünk /bánatát/…

A vassurányi pestiskép „Vendel-kíptye" néven ismert a helyiek körében. Pedig pestisszobor: Sebestyén és Rókus figurája alatt jelképes barlangban Rozália fekszik. A pestis ellen oltalmazó szentek szerepe a betegség megszűntével jelentéktelenné vált, a mai generációk fel sem ismerik. A jószágot oltalmazó Vendel tisztelete a közelmúltig virágzott. Rókus és Vendel ábrázolása egymáshoz közel áll: ezért lett a…

1638-ban III. Ferdinándtól budakeszi Weöres Mihály címeres levéllel igazolt nemességet kapott. 1720-ban III. Károly birtokot adományozott Nemescsóban Weöres III. Mihály kuruc kapitánynak, ő alapította meg a család evangélikus Vas megyei ágát. A leghíresebb sarj Weöres Sándor, a 20. század zseniális, Kossuth-díjas költője. Nemescsó határa őskori lelőhely, római emlékeket is őriz, a falut 1248-ban Árpádkori oklevél…

A Vönöck, Petőfi Sándor u. 4. alatt álló épület a Kemenes-vidék népi építészetének legrégibb rétegét képviselte. 1983-ban elbontották, szabadtéri múzeumba telepítették. Kemenesalja legarchaikusabb népi építészeti emléke ma a Vasi Skanzenben látható. Kétlakásos, tömésfalú zsúpfedeles épület. Homlokzati hosszú-ágasa nagy ritkaságnak számít. Első lakása kémény nélküli füstöskonyhás, a hátsó szabadkéményes.

1978-ban Bárdosi János (1933-1983) egy füstöskonyhás házat bontott le a felsőszölnöki János-hegyen. Bontás közben megállapította, hogy a lakóépület eredetileg három részből állt: füstösházból, pitvarból és kamrából. A háznak öt tolódeszkás ablaka, egy szellőző- és egy füstnyílása is volt. Ezért 2002-ben füstösházként épült fel a felsőszölnöki boronafalú, rozsszalmából készült zsúppal fedett ház rekonstrukciója a Vasi Skanzenben.…

A 11. században épült rotunda jellegzetessége a keleti falba mélyített, ívelt fülkeoltár, valamint az északi oldalán épült lakótoronyba nyíló kapu, és a torony keletre nyíló külső kapuja. A torony aljában talált 11. századi és az oltár előtt lévő 13-16. századi sírok a Nádasdy nemzetség temetkezési helyei. Lakótornyából észak-kelet és észak-nyugat irányában a Rába völgyére, délre…

A települést írásos forrásokban először 1322-ben említik Rekythe néven. Az út, illetve település mellett már a középkorban erődítmény állt, erről egy 1431. évi feljegyzés tanúskodik. A kastélyt fontos védelmi pontként folyamatosan erősítették. A Batthyányak korában, elsősorban a 17. század első felében, a várat ismét megerősítették. A 17. század végén és a 18. század elején a…

A barokk Szent László templom 1742-ben épült, Ebergényi László tábornok építtette. A templom I. László magyar királyról kapta a nevét, aki 1041-ben született. 1077-től volt magyar király. A templom 34 méter hosszú, 16 méter széles és 10 méter magas. 1894-ben a mellékkápolna az Ave Maria nevet kapta. E kápolna alatt a Zichy grófok sírboltja van,…

A evangélikus egyházközséget Puconciban 1783. augusztus 4-én alapították meg, elsőként II. József 1781-es türelmi rendeletének hatályba lépését követően. Az első templom sokkal kisebb és szerényebb volt, mint a jelenlegi. 1784. december 8-án épült, Battyányi Maximilian gróf erre a célra adományozott telkén. Nevét Alexander Terplanról kapta, aki 1844. és 1858. között itt teljesített szolgálatot lelkészként, de…