Levéltári anyag

A dokumentált digitalizálók áttekintése
11. February, 2020

A magyar állami lobogó felvonása Lendván

1941-ben, amikor a magyarok újra elfoglalták Muravidéket, sok helyen felállították, vagy felvonták a magyar zászlót, amellyel jelképesen jelezték Muravidék Magyarországhoz való csatolását. A fénykép az 1942. augusztus 20-i ünnepségen készült a magyar állami lobogó ünnepélyes felszentelésekor. Az ünnepség augusztus 20-án volt, Szent István napján, amely az egyik legnagyobb magyar nemzeti ünnep. Augusztus 20-a Magyarországon egyaránt…
11. February, 2020

A moravci evangélikus templom újonnan épült harangtornyának bizottsági szemléjéről szóló jegyzőkönyv és terv

1924-ben Moravske Toplice evangélikus egyházközsége építési engedélyt kért a templomtorony felállításához. 1925-ben, a torony felépítése után, az ellenőrzés során kiderült, hogy a harangtorony a harangozáskor teljes hosszában erősen rezeg, ezen pedig javítani kell, majd újonnan bizottságilag ellenőrizni. Fischer szakértő mérnök 1925. május 31-i zárójelentése szerint a harangtorony szerepelni fog állandó nyilvántartásában, és haladéktalanul tájékoztatja a…
11. February, 2020

A Mrtvecsne peszmi/Virrasztóénekek énekeskönyv átirata

Virrasztáskor a régi szokás szerint az imádság mellett egyházi dalokat énekeltek. 1796-ban Štefan Sijarto adta ki muravidéki nyelvjárásban a Mrliške pesmi (Mrtvecsne peszmi/ Virrasztóénekek) első nyomtatott kiadását. Az énekes könyvet később sokszor lemásolták, és az átírás során megváltoztatták. Ez a dokumentum Anton Kerec, pečarovci lakos tulajdona volt, és az énekeskönyv egyik korai részleges átirata.
10. February, 2020

A Mura folyó malmainak jegyzéke Barkóc (Bakovci), Korong (Krog), Csendlak (Tišina), Muravárhely (Gradišče), Szécsénykút (Petanjci) községekben

Az Osztrák-Magyar Monarchia idejében sok malom volt a Mura-folyón. Különlegesek voltak a hajómalmok, amelyek az áradáskor a vízfelszínen úsztak. Amikor megáradt a folyó, a malom a víz járásának megfelelően változtatta helyzetét. 1888-ban 23 ilyen malom volt Bakovci, Krog, Tišina, Gradišče és Petanjci körzetében. A jegyzékben szerepelnek a malomra vonatkozó alapinformációk is: a tulajdonos neve, a…
11. February, 2020

A muraszombati (Murska Sobota) zsinagóga lebontásáról szóló határozat

A muraszombati zsinagógát 1907-ben kezdték építeni, Baumhorn Lipót magyar építész tervei szerint. 1908. augusztus 31-én szentelték fel. Az 1939. évi Drávai Bánságról szóló könyv szerint, 1931-ben 269 zsidó élt Muraszombat körzetében. A holokauszt után csak kevesen tértek vissza Muravidékre. Az akkori hatóságok, bár megkísérelték, de nem találtak megoldást a zsinagóga számára; véleményük szerint túl nagyméretű…
19. February, 2020

A nagynardai plébánia haszonvételeinek leltára

Nem tudjuk milyen alkalomból készült a nagynardai egyház és fíliáinak: Fölső- és Alsócsatárnak földjeiről és az azokhoz kapcsolódó szolgáltatásokról, haszonvételekről fölvett leltár. Valószínűleg a vitatott úrbéri terhek tárgyában kellett egyezségre jutniuk a falvak lakosainak a plébánossal. A leltár konkrét személyeket is megemlít, akik a falut képviselték a földesúrral szemben, illetve (zsellér) jogállásuknál fogva külön feltételekkel…
18. February, 2020

A Rába és a Vörös-patak árterének problémás részei. Ivánc

A Rába Ivánc és Csákány alatti szakasza földrajzilag az a hely, ahol a folyó a széles völgy déli szegélyéről áttevődik annak északi szegélyére. A vele párhuzamosan futó két patak: Csákányig a bal parti Vörös-patak, a déli oldalon pedig Ivánctól egészen Sárvárig a Csörnöc, illetve Herpenyő, néhány száz méternyi távolságban nedvesíti a réteket. Magas vízállás esetén…
18. February, 2020

A Rába és a Vörös-patak árterének problémás részei. Ivánc.

Az ivánci Rába-szakasz rendkívül problémás árvízvédelmi szempontból. Az itteni felmérési rajz megadja ennek magyarázatát: látható, hogy a Rába mintegy két méterrel magasabban fekvő ágyban halad, mint a Vörös-patak. Néhány kilométerrel lejjebb valóban át is tér a mélyebben fekvő szelvénybe, s onnantól kezdve a déli oldalon halad tovább vele párhuzamosan – Csörnöc, alsó szakaszán Herpenyő néven…
11. February, 2020

A régi gótikus templom hátsó részéről készült fénykép Vízlendva (Sv. Jurij) településen

1925. április 10-én lebontották a régi gótikus templom hajóját, Sveti Jurij településen, de megőrizték a presbitériumot és a haranglábat. Az új templom terveit Hans Pascher osztrák építész készítette. Az új Szent György templomot 1929. szeptember 15-én az akkori maribori püspök, dr. Andrej Karlin szentelte fel. A fényképen férfiak láthatók, középen a tiszteletessel. A gyerekek az…
19. February, 2020

A répceszentgyörgyi templomtorony sisakjának tervváltozatai

Szentgyörgyi Horváth János 1734-ben újíttatta fel a répceszentgyörgyi templomot. A család levéltárában fennmaradt néhány tervrajz erről az építkezésről. Az itt közölt terv a toronysisak formájára tett javaslatokat mutatja, amely tipikusan barokk formákat mutat. A templomot azóta többször renoválták, mai toronysisakja egészen más formájú.
11. February, 2020

A Sztarisinsztvo című énekeskönyv kézirata

Zsupanek Mihály (1830-1905) kéziratos énekeskönyve, aki muravidéki nyelvjárásban írott dalokat és szövegeket gyűjtött. A füzet a Sztarisinsztvo i zvacsinstvo (násznagyság és vendéghívó) hosszabb átiratát tartalmazza (1-69. oldal) népi változatban. Egy bibliai szöveg humoros parafrázisa, amelyet esküvő alkalmából mondtak. A nyomtatott kiadást 1807-ben adták ki, a szerző ismeretlen, a szerzőséget általában Štefan Sijartonak tulajdonítják. A füzetben…
11. February, 2020

A tenyésztői állatállomány elbírálásáról készült fénykép Battyándon (Puconci)

1930. szeptember 29-én, Puconciban a Muraszombati Mezőgazdasági Tenyészeti Tagozat kiállítást szervezett a szimentáli szarvasmarhafajta állományról. A kiállításon az állatokat értékelték és díjazták – díjat vagy ajándékot kaptak a legjobb tenyészállatért. Puconciban az első díjat Stefan Kühar tehene kapta.
11. February, 2020

A tótkeresztúri (Križevci) általános iskola 2. és 3. osztályának tanulói az 1926/27-es tanévben

Az oktatás 1784-ben kezdődött meg. Az első oktató Štefan Szijárto volt. 1889-ben az evangélikus egyházközösség új iskolát épített. 1872-ben a körzetben 305 iskolás korú gyermek volt. Az első világháború alatt az oktatás nagyon akadozott. A rendszeres oktatás csak 1920 decemberében kezdődött meg. 1922-ben az iskola négy osztályból állt, körzete pedig kisebb lett. 1929-ben megszűntek a…
17. February, 2020

A Vajda testvérek alapítványa szegénygondozás céljára

Az 1914 tavaszán elhunyt Vajda nővérek – a család továbi leszármazásának megszakadtával – alapítványt tettek szülőfalujuk szegényei javára. Az édesanyjuk emlékére 1000 korona alaptőkével jóváhagyott »Dabronyi Cseh Terézia, férjezett Vajda Sándorné-féle bucsui szegényalap« -ot a községi képviselőtestület kezelte, kamatait minden évben Mindenszentek ünnepe környékén osztotta ki a szűkölködők között.
11. February, 2020

A Vöröskereszt értesítése az alsólakosi Janez Šlošarik elhalálozásáról

Az első világháborúból több mint 3000 muravidéki lakos nem tért vissza. A rokonok sokszor a Vöröskereszttől kaptak értesítést a halálesetekről. Ilyen levél érkezett Janez Šlošarik családjához is Alsólakosra 1916 júliusában. A Vöröskereszt az értesítésen feltüntette, hogy nem tudják, melyik ezredben harcolt Šlošarik és kérte az alispánt, hogy tudakolja meg. A Zala megyei alispán a Vöröskeresztnek,…
21. May, 2020

Alsó Csatár Urbariális Helység Országos Összve Írása 1828-dik Esztendőben

Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…
21. May, 2020

Alsó Szlavecsa Helységének Országos Öszveírása A Tóthsági Járásban 1828-dik Esztendúben

Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…
11. February, 2020

Általános iskola Szentsebestyénben (Pečarovci)

Pečarovciban 1816-ban építették a katolikus iskolát. Az evangélikus gyerekek Puconciban jártak iskolába. Az oktatás 1879-ig muravidéki nyelvjárásban folyt, majd magyarul, kivéve a hittan. 1922-ben az evangélikusok is megalapították iskolájukat, amelyet 1926-ban bezártak, a diákok oktatása ezután a katolikus iskolában folyt. 1931 januárjában a katolikus iskolát is bezárták, állami népiskolaként működött tovább. Az iskola az 1973/74…
11. February, 2020

Angol utazási iroda meghívója Amerikába való utazásra, gerőházi (Lončarovci) és berkeházi (Berkovci) két lakosának címezve

Ozvatics József Berkovciból és Novák József Lončarovciból 1904-ben úgy döntöttek, hogy Amerikába emigrálnak. A Rotterdamban található angol utazási irodának megküldték az utazás előlegét is. Ozvatics József szerette volna az előleget visszakapni, mivel úgy döntött, hogy más országba emigrál. Az utazási iroda levelet küldött neki az előleg visszajuttatásáról és egy tájékoztató levelet/meghívót az Amerikába készülő magyaroknak.…
11. February, 2020

Anton Vratuša, alsócsalogányi (Dolnji Slaveči) politikus és szlavista – születési anyakönyvi kivonat

Anton Vratuša 1915. február 21-én született Dolnje Slavečiben. Születését február 28-án jegyezték be a polgári anyakönyvi hivatalban. A polgári anyakönyvi kivonatból látható, hogy Antalként jegyezték be, szülei a 27 éves Antal Vratosa, kisbirtokos és a 23 éves Bokán Anna. Mindketten római katolikus vallásúak voltak. Dolnje Slavečiben a 66-os szám alatti házban éltek. Ismert muravidéki politikus,…
Magyar
Skip to content