A dokumentált digitalizálók áttekintése
21. február, 2020
A fényképen nagy valószínüség szerint a battyándi általános iskola tanítói láthatók, akik az iskola udvarán található báni kútnál fényképezkedtek le.
21. február, 2020
Az óceáni aljzat nagy tömegben előforduló tagjából, a bazaltból – illetve piroklasztitjaiból – a metamorfózis során zöldpala képződik. Az Alpokalján ezt a kőzetet hatalmas kőfejtők tárják fel, mint a bozsoki és a felsőcsatári bánya. A felsőcsatári zöldpala-kőfejtő feltárt palás szerkezetű, metamorf kőzetei a kőszegi-rohonci palasorozatba tartoznak. Elválási síkjaiban gyakran fehér, kvarccal és albittal kitöltött erek…
21. február, 2020
„A szobor eddigi ismereteink alapján Vas megye második legrégibb falusi szakrális emléke. 1686-ban tett kegyes alapítványt Tallián Eleonóra úrnő a Mária-szobor fenntartására. Látható, hogy a Madonna szobor eredetileg oszlopon állott. Az oszlopot levágták. Sok évtizede betonból öntött, töviskoszorús szív egészítette ki a látványt. A Madonna szobor elé fektetett töviskoszorús szív, Mária hétfájdalmú szíve a misztérium…
10. február, 2020
A vár 2. emeletének kézzel rajzolt és kolorizált vagy színezett tervrajza, jelölt építészeti elemekkel, valamint a felső udvarral.
21. február, 2020
Az albumot Dr Horváth Kálmánné Niczky Geraldine grófnőnek, a felszentelt csapatzászló édesanyjának a zászlóavatás emlékére ajánlotta a m. kir. 11. honvéd határvadász zászlóalj tisztikara és legénysége. Az országhatárok őrzését Magyarországon 1938-tól általában a határvadász alakulatok oldották meg. Az albumot Derezsán Erzsébet, szombathelyi iparművész készítette. Az album borítóját a Magyar Királyság címere (koronás kiscímer), két oldalt…
18. augusztus, 2020
A 19. és 20. század fordulóján készült beltinci várkastélyt ábrázoló színezett fényképre a Gyika családot festették. Baloldalt az egyemeletes várkastély tárul elénk, amelyet a parktól egy piros-fehér kerítés választ el. Emánuel Constantin (1780–1825) és Anasztázia (szül. Dadányi) családjának a gyerekeikkel együtt 10 tagja volt. Egy fa árnyékában festették le őket Biedermeier kori viseletben a várkastély…
18. augusztus, 2020
A halott, keresztre feszített Jézus ábrázolása. Teste három szöggel a keresztre van feszítve. Ágyéka körül ágyékkötő lobog, testét pedig nyílt seb borítja, amelyből vér csöpög. Az arcán, kezein és lábain egyértelműen körvonalazódnak a mártíromság sebei és nyomai. Lábain kék foltok és vérfoltok tömege. Arca kimerült, a végletekig fokozott szemléletességgel, arca beesett, enyhén jobb oldalra dőlt…
10. február, 2020
A Grad nevű vár a legnagyobb várépület a Szlovéniában. A forrásokban 1271-ben említik először Limbuh néven, de hosszú ideig Felsőlendvának hívták. Domb tetején épült, tágas teraszos udvart vesz körül. A számos átalakítás és bővítés nyomai felfedezhetőek a vár központi részén található román stílusú falmaradványoktól kezdve, a gótikus várfalig, a reneszánsz lovagteremben, a barokk tornyokon, az…
10. február, 2020
Szlovénia legnagyobb és legrégibb a középső-rézkorból (i. e. 4. évszázad közepe) származó urnás temetkezési helyét a Pod kotom pri Krogu régészeti lelőhelyen tárták fel. Itt 179 urnás sírt tártak fel. Az elhunytak hamvai kézzel készített kerámia edényekben voltak. Az edényeket geometriai motívumokkal díszítették, alsó részük lyukacsos volt. Kevés sírban volt sírmelléklet.
10. február, 2020
Id. Storno Ferenc a templom védőszentjének, Szent Miklós (270 - 343) myrai püspöknek az alakját tervezte 1858-ban a főoltárképre. A főpap gótikus keretelésű ajtónyíláson, egy lépcsőfokról lelépve tűnik elénk palástban, fején püspöksüveggel. Jobbjában könyvet fog, melyen attribútuma, a három aranygolyó helyezkedik el. Az arany a szent legendájára utal: Miklós titokban megajándékozott pénzzel egy apát, hogy…
15. május, 2020
Vibenus, Marciae Crispina és Marcio Vibiano római kori sírkövére 1810-ben bukkantak Hosszúfalu térségében. A sírkő felső részén két oroszlán, közöttük pedig egy szakállas öregember fejének ábrázolása látható. Alatta található a Vibenus család portréjának domborműve. A sírkő portré alatti és a felirat fölött elterülő részén egy vadászati jelenet ábrázolása látható. A sztélé latin nyelvű felirata így…
21. április, 2020
A 19. században az ácsolt faláda a mezőgazdasági felszerelés része volt. A díszített faládákat ruhák tárolására használták, többségük kelengyeládaként szolgált. Ebben a tetőfedeles ládában legutoljára magokat tároltak. A láda rozettákkal, stilizált gallyakkal, négyzethálós és üres rombuszokkal gazdagon díszített. Bükkfából készült. A fedelén található évszám szerint ez a legrégebbi ácsolt faláda Szlovéniában.
19. február, 2020
Bükkfából készült, ácsolt technikával. Fedele háztető alakú, négy sarkán szarvval. Elején és fedelén geometrikus jellegű vésett díszítés és vas zár van. A XIX. század eleji hagyatéki leltárakban nyeregtetős ácsolt ládák az egyes családok kiházasított lányainak hozományában jelennek meg. Egy ilyen új láda 4 forintot ért (Szakonyfalva 1823), régebbi pedig 2 forintot. Kétszer találkozunk lapostetejű ládával…
25. február, 2020
Az acélból készült penge éle trapéz alakú. Nyele természetes faág. A penge éle bele van szúrva és a végén el van kalapálva. A nyelet felül fémkarika fogja össze, amelyet két oldalon vasszögekkel erősítettek meg. Felsőszölnök dombokon elterülő szántók, rétek, erdők között elszórt házakból álló település. A megművelhető területek az erdők irtásával keletkeztek. Az ágvágó ekkor…
5. március, 2020
Ovális alakú fekete-fehér fénykép, Sidonia arcán, kezén és Alojz ruházatán retusálással. A portré a házaspárt a műteremben örökítette meg. Alojz egyik kezével feleségét vállát öleli át, másik kezében egy tárgyat tart (cigarettaszipkát?, szivart?).
18. augusztus, 2020
A Nedelica Kultúrtörténeti Hagyományok és Tárgyak Társaságát 2008-ban alapították. Boris Kučko gyűjtő már 1994-ben kezdett gyűjteni borászattal kapcsolatos tárgyakat. Ma a néprajzi, művészettörténeti és történelmi gyűjtemény több mint 10.000 darabot számlál. A tárgyak származása egyértelmű, ahogy a gyűjtési célok is - a helyi, elsősorban Nedelicából, a Turniščei plébániában található falvakból és a muravidéki falvakból származó…
20. február, 2020
Az 1960-as években épült, 1964-ben már üzemelt. Részben társadalmi munkában készült, a szentgotthárdi üzemek, iskolák, közintézmények dolgozóinak munkájával. A környék gyermekeinek a táboroztatására szolgált. A központi épületben volt az étterem és rossz idő esetén itt lehetett tartózkodni. Fölötte az erdőben faházak voltak. Tervezte: Illés László VASITERV
25. február, 2020
A fényképen apátistvánfalvi szlovének aratóbandája látható, amely idénymunkára indul magyar uradalomba. A banda tagjai: kaszások, marokszedők, kötözők, kötélverők. A munkaszerződésekben előírták, hogy „A kaszások tartoznak magukkal jó kaszát, követ és kalapácsot hozni.”
31. március, 2020
4 ágú favilla „aratóvella” fogai hajlítottak a nyélen 4+1 lyuk. Császár Jenőnétől gyűjtötte Komjáthy Kálmán. Az aratóvillát a kaszához erősítették, így azt érték el, hogy aratáskor a levágott kalászok ne dőljenek mindenfelé. Az aratóvilláknak számos típusa létezik. Némelyiknek hosszú nyele van, mint ennek, de vannak olyanok is, amelyek csak egy villás a kaszára erősíthető fejből…
10. február, 2020
1919. augusztus 17-én, a mise után a beltinci templom előtt, nagy népgyűlés volt. A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság hadserege, amely a párizsi békekonferencia hozzájárulásával öt nappal korábban elfoglalta Muravidéket, átadta a tartomány igazgatását az ideiglenes közigazgatási feladatokat ellátó Srečko Lajnšic polgári biztosnak. Az ideiglenes közigazgatás hivatalosan akkor ért véget, amikor 1920. június 4-én Trianonban aláírták és később…