Jelmagyarázat
Tárgy
Levéltári anyag
Épített kulturális örökség
Szellemi kulturális örökség
Személyiség
Audiovizuális anyag
Tárgyak véletlenszerű kiválasztása
20. február, 2020
Az oltár három, vaskos, téglatest alakú lábon áll, két végében pedig kifelé forduló zoomorf fejekkel látták el. Felülete nagyrészt keményre égett, de a fejeket alig érte a tűz, így azok rendkívül roncsolt állapotban maradtak csak meg. A háton bekarcolt zegzug-vonal fut végig, az előlapon pedig körömbenyomkodásokkal bonyolult, szögletes meandrikus mintát alakítottak ki. A tárgyon látható…
19. február, 2020
Keskeny balta alakú, ovális luknyílású, vasból készült, kovácsolt, tűzcsiholó szerszám.
11. február, 2020
A portré Maria Luiza/Ludovika grófnőt (1874-1949) ábrázolja. 1898-ban kötött házasságot Szapáry Pál gróffal, aki 1905 és 1906 között Fiume kormányzója volt. A 17. század végétől a Szapáry, magyar nemesi család birtokában volt a muraszombati vár. Marija Ludovica Stanislawa Przezdziecka grófnő portréján, fiatal rózsaszín ruhás nő látható, hátán, ruhája kivágása alól kitűnik fehér alsóinge. Világos színű…
10. február, 2020
A vár 2. emeletének kézzel rajzolt és kolorizált vagy színezett tervrajza, jelölt építészeti elemekkel, valamint a felső udvarral.
Archívumanyag véletlenszerű kiválasztása
19. február, 2020
Az 1. világháború idején soha nem látott létszámú hadseregek kerültek bevetésre, természetszerűen a veszteségek is igen nagyok voltak minden hadviselő félnél. A hadifoglyokkal való emberséges bánásmódra a genfi egyezmény kötelezett mindenkit, ezért az egészségügyi létesítményeket nagyon gondosan tervezték. A hadsereg központi tervező osztálya típusterveket bocsátott rendelkezésre, hogy az építési vállalkozók minél előbb munkához láthassanak. Az…
21. május, 2020
Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…
21. május, 2020
Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…
11. március, 2020
1942-ben a Vas megyei tanfelügyelő általános felmérést rendelt el, amelynek értelmében az alsó fokú iskolák vezetőinek jelenteniük kellett az intézmény dolgozóinak és diákjainak létszámát, vallásfelekezetét, anyanyelvét, stb., az épület jogi, műszaki állapotát, a szükségesnek tartott intézkedéseket. Az oktatási kormányzat ennek alapján tervezte a finanszírozást. A jelentés plasztikus képet ad az iskola akkori helyzetéről.
Ingatlan kulturális örökség véletlenszerű kiválasztása
18. augusztus, 2020
Sitke község határában, a falut övező domboldalon, a Kövesen 1871-ben magánbuzgóságból építették a kálváriát. Építői a falu kastélyának akkori tulajdonosai Felsőbüki Nagy Sándor és neje Weidgang Teréz voltak. A kápolna felszentelésére 1872. február 4-én került sor. Neogót stílusú kis kápolna fallal körülvéve, falában stációfülkékkel, előterében karcsú emlékoszloppal.
18. augusztus, 2020
A 18. század közepéig a Sorok-menti falvak evangélikussága is az artikuláris nemescsói templomhoz tartozott. A nemeskoltai gyülekezet a 18. század második felében önállósodott. Első önálló anyakönyvi bejegyzése: 1783. november 9. Templomuk néhány év múlva, 1786 körül készül el. A templom eredetileg síkmennyezetes, két ablaksoros magtártemplomként épült, de a 19. század közepén klasszicista stílusban átalakították.
18. augusztus, 2020
Az önálló plébánia 1944. október 1-jén alakult meg. 1946 tavaszán Janez Valentinčičra bízták a templom megtervezését, a hívők nyolcszögletű templom építése mellett döntöttek. A templom terveit Janez Valentinčič, Jože Plečnik építész tanítványa készítette, építése viszont még csak 1964-ben kezdődhetett el. 1966-ban ledőlt a kupola, a balesetnek pedig 8 áldozata volt, amelyekre ugyanannyi, az áldozatok neveit…
21. február, 2020
Római épület maradványaira épült, 16-17. századi eredetű késő reneszánsz-barokk stílusú udvarház, kapuja fölött 1614-es évszám olvasható. Mai formáját 1815-ben nyerte el. Különleges építészeti értéke a boltíves kapubejáró. Földszinti termei dongaboltozatos mennyezettel készültek. Folyosóján kiállítás látható az utolsó tulajdonos, Dr. Verebi Végh Gyula, az Iparművészeti múzeum hajdani igazgatója életéről. A kiállításon a családi fotókon és Végh…
Szellemi kulturális örökség véletlenszerű kiválasztása
10. február, 2020
Melinci ma a téglagyártás szinonimája. Az 1992 évtől kezdve a TD Brod a Téglaverő napokon mutatja be a tevékenységet, különösen a téglaverést és égetést. Idegenforgalmi célból szabadtéri téglafal is készült, ahol a tevékenységgel egész évben ismerkedhetnek a látogatók. A 244 ház közül 111 házi téglából vagy házi vályogból épült. A legrégebbi, fennmaradt házilag készült téglából…
18. augusztus, 2020
A Kisilak családé az utolsó még működő cipészműhely a Mura-vidéken. Karelnek a 20. század harmincas éveiben saját teherautója és 15 alkalmazottja volt, akik cipőket készítettek, valamint adtak el muravidéki, horvátországi (egészen Legradig) és stájerországi vásárokon. Id. Geza 1962-ben átvette édesapjától a cipészműhelyt és kb. 2010-ig dolgozott, amikor ő maga is a fiának, ifj. Gezának adta…
20. február, 2020
A rönkhúzás a farsang végén egy fenyőrönkkel kötött mókaházasság, melynek során a rönköt „menyasszonnyal” és „vőlegénnyel” vőfélyeknek és koszorúslánynak öltözött legények és leányok – jelmezesek mókázása kíséretében – a falu központjába húzzák. A Rába-vidéki szlovének szokása a magyar és az osztrák szokástól abban tér el, hogy szlovén és magyar nyelven beszélnek a főbb szereplők. Ma…
20. február, 2020
Az Eőrséghnek Leirása ugymint: Annak Természete, Története, Lakosai ezeknek szokásai, nyelvszokása a' mellyeket öszve szedegett Nemes-Népi Zakál György: 1818-dik Esztendőben Senyeházán. A kézirat kiadására csak 1985-ben került sor először, majd 2002-ben másodszor. Földrajzi, történeti és néprajzi adatokat tartalmaz az Őrségi falvakról.
Személyiség véletlenszerű kiválasztása
18. augusztus, 2020
A jáki monostor és templom építtetője. Vasvári, Zalai ispán (1215-1245). Szlavón bán (1224). Születése és halála időpontját nem ismerjük. A templomot 1256 tavaszán szentelték fel, akkor már nem élt. A templom délnyugati tornyának falain valószínűleg az ő temetése látható. Róla nevezték el az általános iskolát Jákon. 2004-ben állított szobra az egykori apátsági ház udvarán áll.…
15. május, 2020
Ferdo Godina legelső történetei a Novine újságban jelentek meg. Godina jogot tanult, közreműködött liberális egyesületekkel, szerkesztője volt a Mladi Prekmurec folyóiratnak, különböző újságokban publikált, amelyekben megjelent a prózája is. 1941-ben Ljubljanában csatlakozott a partizán mozgalomhoz és 1944-től szervezője volt az ellenállási mozgalomnak a Muravidéken. A háború után több munkahelye is volt, később viszont szabadúszó irodalmárként…
20. február, 2020
A papköltő Szőcén született, de gyermekkorát Rábagyarmaton töltötte. Szombathelyen érettségizett, Veszprémben és Pécsett végezte a papi szemináriumot. Káplán különböző dunántúli plébániákon volt. Az 1930-as évek első felében hittanár pécsi iskolákban, majd plébános Újdombóvárott. 1938-tól a Szent István Akadémia tagja. 1950-ben kanonok lett. Első verseskötete Szombathelyen jelent meg 1909-ben Rőzselángok címmel, majd még kilenc könyvet publikált.
18. augusztus, 2020
Versei az Őrség természeti szépségeit, a szegény parasztok sorsát örökítik meg, a paraszti munkák lírai leírásai (pl. Ruhamosók, Aratók, Aratás után). Vidéki napilapokban, vékony versfüzetekben publikált. Gyűjteményes kötete 1984-ben és 2018-ban jelent meg. Illusztráció: Pongrácz Zoltán alkotása, aki Kercaszomoron született.
Audiovizuális anyag véletlenszerű kiválasztása
11. február, 2020
Amikor teknőben vagy bölcsőben ringatták a csecsemőt, akkor énekelték ezt az altatót. Három szó variálgatása adja ki a dal szövegét (Heje baba, bijja). Az altatódalt 1972-ben gyűjtötte Békefi Antal.
20. február, 2020
Stolnjek prestri se (Prtič pogrni se) / Terülj, terülj, terítőm A „Terülj, terülj, asztalkám” nemzetközileg ismert mese változata a Rába-vidéki szlovéneknél. (ATU 563)
20. február, 2020
Sojenice (Sojenice) / Sorstündérek A sorstündérek a gyermek születésekor a szlovén Rába-vidéken is megjósolják a sorsát. Nemzetközi motívum helyi változata. (ATU 934)
20. február, 2020
Lakodalmi ének, amelyet akkor énekeltek, amikor a menyasszony elhagyta az otthonát.