Jelmagyarázat
Tárgy
Levéltári anyag
Épített kulturális örökség
Szellemi kulturális örökség
Személyiség
Audiovizuális anyag
Tárgyak véletlenszerű kiválasztása
1. április, 2020
Kovácsoltvasból készült, rózsa motívummal ellátott, stilizált babérkoszorú. Cigány sírkeresztre készült. Őriszentpéteren készítette Buculis Antal kovácsmester.
19. február, 2020
Keményfából faragott kovászkeverő.
19. február, 2020
A mángorló a vászonholmik vasalásának az eszköze. A mángorlás félnedves állapotban történt. A simítandó vásznat a mángorló rúdjára csavarták, a mángorlódeszkával görgetve simították. A mángorlófák lapját ékrovásos, karcolt vagy spanyolozott technikával díszítették. A mértanias elemek mellett növényi ornamentikával, figurális jelenetekkel, szakrális szimbólumokkal találkozunk. A kisrákosi mángorló bükkfából faragott, ékrovásos díszítésű.
31. március, 2020
Egy fából készült esztergált sótartó. Talpába H betű van belefaragva, Hegyi József ajándékozta oda, valószínűleg őrá utal. A tartórész valamiért nem köralakú, hanem mintha meg lenne nyomódva, így aszimetrikus. Kercán használták.
Archívumanyag véletlenszerű kiválasztása
19. február, 2020
A települések pecséthasználatát a községek rendezéséről szóló 1871. évi XVIII. tc. szabályozta. A törvény életbe léptetésekor az Alispáni Hivatalok a régi typariumokat összegyűjtették és azokat megőrzésre a megye archívumába helyezték. Ezek nagy részén a települések régi, már-már feledésbe merülő szimbólumait jelenítették meg.
11. március, 2020
1942-ben a Vas megyei tanfelügyelő általános felmérést rendelt el, amelynek értelmében az alsó fokú iskolák vezetőinek jelenteniük kellett az intézmény dolgozóinak és diákjainak létszámát, vallásfelekezetét, anyanyelvét, stb., az épület jogi, műszaki állapotát, a szükségesnek tartott intézkedéseket. Az oktatási kormányzat ennek alapján tervezte a finanszírozást. A jelentés plasztikus képet ad az iskola akkori helyzetéről.
17. február, 2020
A Széchy Miklós és Ellerbach Bertold között folyó perben pontosan megjelölik a per tárgyát: felsorolják a dobrai várhoz tartozó falvakat.
11. február, 2020
Grad, illetve Felsőlendva plébánia a Muravidék egyik legrégebbi plébániája. 1777-ig a győri majd a szombathelyi egyházmegyéhez tartozott. 1923-ban a Lavanti püspök apostoli kormányzása alá, 1964-ben pedig véglegesen a Lavant egyházmegyéhez került. Számos ismert lelkész szolgált a plébánián. A 20. század első felében Rudolf Bednarik és Ivan Kolenc került ide. Kolencnek köszönhető a plébániatemplom felújítása, amelyet…
Ingatlan kulturális örökség véletlenszerű kiválasztása
18. augusztus, 2020
A 18. század közepéig a Sorok-menti falvak evangélikussága is az artikuláris nemescsói templomhoz tartozott. A nemeskoltai gyülekezet a 18. század második felében önállósodott. Első önálló anyakönyvi bejegyzése: 1783. november 9. Templomuk néhány év múlva, 1786 körül készül el. A templom eredetileg síkmennyezetes, két ablaksoros magtártemplomként épült, de a 19. század közepén klasszicista stílusban átalakították.
18. augusztus, 2020
Gróf Cziráky Józsefné, Barkóczy Borbála hálából állíttatta a mesterséges dombra épített kálváriát. Nem nemesként vette feleségül Cziráky gróf és ő abba a reményben, hogy nemesítik, tett erre ígéretet. Miután az csillagkeresztes udvarhölggyé nevezte, 1731-ben megépíttette a kálváriát. A fallal körülvett kálvárián a 20 századig nemcsak Mária, Mária Magdolna és János apostol szobrai készültek homokkőből, hanem…
25. február, 2020
A kereszt talpazatán egy egymást keresztező kovács kalapács és fogó, valamint egy helyi szlovén nyelvjárásban írt szöveg olvasható. Vélhetően a helyi kovács munkája. A szájhagyomány szerint a kovácsot a felesége meg akarta mérgezni, de életben maradt. Istennek hálát adva állíttatta a keresztet. 2017-ben a Kétvölgyi Szlovén Nemzetiségi Önkormányzat felújítatta. Resaturálta Várkonyi Csilla.
11. február, 2020
A Popava lelőhely Hársliget (Lipovci) északi részén található a muravidéki gyorsforgalmi út mentén. A lelőhelyen több korszakból származó településmaradványokat és egy kora középkori sírhelyet tártak fel. A hely késő rézkori telep volt. Felszín fölötti objektumokat, lakógödröket, rétegsorokat és kutat találtak, amelyek a Lasinja-kultúra idejére (kb. i.e. 4200 körül) tehetők. A késői bronzkori és római korszakban…
Szellemi kulturális örökség véletlenszerű kiválasztása
10. február, 2020
Amikor a Mura elárasztotta a partokat, vitte magával a malmot és a csónakot, a megduzzadt folyó új utakat keresve elárasztotta a szántóföldeket és a házakat. Ilyenkor volt szükség a büjranje (gátjavító, gátépítő) tevékenységre a folyó mentén – a folyómeder megerősítésével, a gátakkal próbálták feltartóztatni a vizet. A büjrások a folyón šejfikben (13 m hosszú szállítóhajókban)…
10. február, 2020
Gančaniban a májusfa állítás a vidéki örökség része. Alapvetően népi egyházi ünnep. Gančaniban a májusfák állítása 1919-re nyúlik vissza, amikor a fiatalok az első világháborúból való szerencsés visszatérésért Mária üdvözletére állították. A 18 éves fiúk az új évet követő első pénteken, majd minden pénteken összegyűltek, a májusfa felállításáig. A májusfát papírvirágokkal és szalagokkal díszítik. A…
18. augusztus, 2020
A hímes tojások díszítésének hagyományos technikája a batikolás (a tojás viasszal és festékkel történő díszítésé), amely leginkább a Ravensko és a Dólinsko térségekre jellemző. A díszítés tojásfújással kezdődik. A húsvéti hímes tojásokat a húsvéti időszakban készítik és állítják ki, idegenforgalmi emléktárgyként pedig egész évben készítik őket. A batikolás a 20. század hatvanas éveiben már kihalófélben…
21. február, 2020
A húsvéti tojások festésének legelterjedtebb technikája a nyers tojásnak visszal „megírása” volt. A tojás felületét vonalakkal felezték vagy negyedelték. Bucsuban a „megírt", viaszolt tojások egyes motívumainak nevei: „8 vagy 24 szíves", „dobköteles", „leveles" és „gráblás" (gereblyés). A „dobköteles” minta a Dunántúlon ismert. Egyesek szerint Krisztus kötelékét jelképezi. Gyakori motívum a gereblyefejhez hasonló ábra. A díszítmény…
Személyiség véletlenszerű kiválasztása
18. augusztus, 2020
Karel vagy Karol Šiftar 1895 és 1959 között evangélikus lelkész volt Bodonci településen. 1921-ben írta meg a Krátki návuk vere evangeličanske elmélkedését. Az 1900 körüli fényképen Ida feleségével látható.
18. augusztus, 2020
A jáki monostor és templom építtetője. Vasvári, Zalai ispán (1215-1245). Szlavón bán (1224). Születése és halála időpontját nem ismerjük. A templomot 1256 tavaszán szentelték fel, akkor már nem élt. A templom délnyugati tornyának falain valószínűleg az ő temetése látható. Róla nevezték el az általános iskolát Jákon. 2004-ben állított szobra az egykori apátsági ház udvarán áll.…
15. május, 2020
Ferdo Godina legelső történetei a Novine újságban jelentek meg. Godina jogot tanult, közreműködött liberális egyesületekkel, szerkesztője volt a Mladi Prekmurec folyóiratnak, különböző újságokban publikált, amelyekben megjelent a prózája is. 1941-ben Ljubljanában csatlakozott a partizán mozgalomhoz és 1944-től szervezője volt az ellenállási mozgalomnak a Muravidéken. A háború után több munkahelye is volt, később viszont szabadúszó irodalmárként…
3. március, 2020
Orfaluban született, Magyarszombatfán tanulta a fazekasmesterséget. Zalaegerszegen, Sümegen és Szentgotthárdon inaskodott. 1940-től élt és dolgozott Kétvölgyön (a Permise falurészen). Az 1970-es évektől ő volt az egyetlen magyarországi szlovén fazekas. Munkáiból Magyarországon és Szlovéniában is többször rendeztek kiállítást. 1984-ben munkásságáért megkapta a „Népművészet Mestere” címet. Ezzel a magyarországi szlovének részéről elsőként felkerült a Szellemi Kulturális Örökség…
Audiovizuális anyag véletlenszerű kiválasztása
20. február, 2020
Sojenice (Sojenice) / Sorstündérek A sorstündérek a gyermek születésekor a szlovén Rába-vidéken is megjósolják a sorsát. Nemzetközi motívum helyi változata. (ATU 934)
20. február, 2020
Lakodalmi ének, amelyet akkor énekeltek, amikor a menyasszony elhagyta az otthonát.
20. február, 2020
Stolnjek prestri se (Prtič pogrni se) / Terülj, terülj, terítőm A „Terülj, terülj, asztalkám” nemzetközileg ismert mese változata a Rába-vidéki szlovéneknél. (ATU 563)
11. február, 2020
Amikor teknőben vagy bölcsőben ringatták a csecsemőt, akkor énekelték ezt az altatót. Három szó variálgatása adja ki a dal szövegét (Heje baba, bijja). Az altatódalt 1972-ben gyűjtötte Békefi Antal.