Jelmagyarázat
Tárgy
Levéltári anyag
Épített kulturális örökség
Szellemi kulturális örökség
Személyiség
Audiovizuális anyag
Tárgyak véletlenszerű kiválasztása
2020.02.19.
Nyírfakéregből készült epertartó kosár. Erdőben haszálták erdei eper szedésekor.
2020.02.19.
A tűzálló agyagból készült bárány alakú kalácssütő két részből tevődik össze. Kívül zöld, belül barna mázas kerámia. Alsó része három kis lábon áll. Húsvétkor sütöttek benne bárány alakú kalácsot.
2020.04.01.
A hosszanti irányban bordázott üveg válla gömbölyített, törzsén ovális mezőben csiszolt felirat: „Scheiber Jenő Szikvízgyára Őriszentpéter”. Ólomcsapján „SCHEIBER JENŐ ŐRISZENTPÉTER” beütés, illetve a gyártó neve (Kont Oszkár, Budapest) és a szódásüveg készítési ideje (1937) van feltüntetve.
2020.02.19.
Ötlyukú hosszúfurulya. Alsó vége nyolcszögű hasáb. A hangszer teste művészien díszített. Először kivésték a mitát, majd ezt piros, zöld, fekete, barna, kékszínű viasszal betömték. Díszítő elemi: férfiak szűrben, férfi és menyecske, juh, madár, stilizált virágok és mértani minták. A dél-dunántúli pásztorok jellegzetes népi hangszere. Hosszúfurulyán legkényelmesebben állva vagy hanyatt fekve lehet játszani.
Archívumanyag véletlenszerű kiválasztása
2020.02.11.
Az első világháborúból több mint 3000 muravidéki lakos nem tért vissza. A rokonok sokszor a Vöröskereszttől kaptak értesítést a halálesetekről. Ilyen levél érkezett Janez Šlošarik családjához is Alsólakosra 1916 júliusában. A Vöröskereszt az értesítésen feltüntette, hogy nem tudják, melyik ezredben harcolt Šlošarik és kérte az alispánt, hogy tudakolja meg. A Zala megyei alispán a Vöröskeresztnek,…
2020.02.11.
Muravidéken rossz volt a vasútösszeköttetés. 1909-ben Muraszombat és Zalalövő közötti fő útvonal a várost Goričko településeivel kötötte össze, míg a síkvidéki falvak és Lendva között nem volt összeköttetés. Muravidék SzHSz Királysághoz való csatolása után, 1924-ben Ljutomert és Muraszombatot vasútvonal kötötte össze. A Muraszombat – Lendva vasútvonal az új fennhatóság alatt sem valósult meg. A muravidékiek…
2020.05.21.
Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…
2020.02.19.
1942-ben a Vas megyei tanfelügyelő általános felmérést rendelt el, amelynek értelmében az alsó fokú iskolák vezetőinek jelenteniük kellett az intézmény dolgozóinak és diákjainak létszámát, vallásfelekezetét, anyanyelvét, stb., az épület jogi, műszaki állapotát, a szükségesnek tartott intézkedéseket. Az oktatási kormányzat ennek alapján tervezte a finanszírozást. A jelentés plasztikus képet ad az iskola akkori helyzetéről.
Ingatlan kulturális örökség véletlenszerű kiválasztása
2020.02.11.
A különálló haranglábak a katolikus és az evangélikus vidéki táj fontos társadalmi-kulturális és építészeti elemei voltak. A harang jégesőkor, reggelente, délben és este kondult fel, valamint a templomi szertartásokon, tűz esetén, halálesetkor… A harangtorony körül zajlott az élet, itt gyültek össze a falu lakosai. A harangozásról egy személy gondoskodott. A harangozók nemcsak férfiak, hanem nők…
2020.08.18.
A terjedelmes park közepén áll a belatinci vár. A falu már 1322-ben említésre került, Belethfalua néven. Belatinc már a 13. században a Jura családhoz tartozott, de nem sokáig, mivel 1265 után az alsólendvai Haholdi földesurak birtoka lett, akik 1644-ig uralkodtak itt. A várat valamikor a középkorban építhették. A vár meglétéről tanúskodik az alsólendvai Bánffyak naplójának1532-ből…
2020.02.11.
A falu keresztje egy lakóház előtt áll Dolnja Bistricában (a 38. számú ház mellett), a következő felirattal: "Dicsértessék Jézus Krisztus. Jézus gyötrelmeinek emlékezetére a keresztet Ifko Urša állította 1887-ben."A keresztet 1989-ben a Horvat család restaurálta.
2020.08.18.
Az 1681-es soproni országgyűlés döntése értelmében a protestánsok megyénként két-két helyen folytathattak vallásgyakorlatot, építhettek templomot, iskolát. Ezek voltak az artikuláris helyek: Vas vármegyében Nemescsó, Nemesdömölk. Nemescsó vonzáskörzetéhez a határszéli magyarságon túl német, szlovén falvak is tartoztak. A falunak két fa oratóriuma volt, melyek helyett 1776-ban egy nagyobb alapterületűt építettek. A mai kőtemplom már a türelmi…
Szellemi kulturális örökség véletlenszerű kiválasztása
2020.02.20.
Merics Lajosné közel 40 éve foglalkozik hímes tojások készítésével. Lánya és veje is megtanulták a mesterséget. 1995 óta zsűríztetik a tojásokat. Horváthné Merics Katalin megkapta a tojásfestő népi iparművész címet. Kifújt tojásokat díszítenek karcolt , gravírozott technikával. Áttört tojásokat is készítenek. Mersics Lajosné mézeskalács díszeket, lánya és veje csuhéból különböző száraz termésekkel kombinálva készít még…
2020.02.20.
A regölés december 25-én este történt. A legények csoportot alkotva, házról-házra jártak. Köcsögből szötyköt (köcsögdudát) készítettek, amit »kíséretként« használtak az általuk elénekelt köszöntőhöz. A nemesládonyi regösének kottája, 1952
2020.02.20.
A rátóti csősz a falu határában egy úritököt talál. Nem tudja mi az. A falu bölcs elöljárói sárkánytojásnak, majd csikótojásnak gondolják. Ez egy falucsúfoló, népi irodalmi műfaj. Humoros történet a falubeliek tudatlanságáról.
2020.02.20.
Szokás volt a pünkösdi királyné, vagy királykisasszony-járás. Még élt az 1960-as évek elején. A lányok bebocsátást kértek a házakba, ahol egy helyben állva elénekelték az »Elhozta jaz az Isten piros pünkösd napját« kezdetű köszöntőt. Négy lány – baldachin-szerűen – virágos kendőt tartott a legkisebb, középső lány feje fölé. Majd a középső kislányt körbejárva a fejére…
Személyiség véletlenszerű kiválasztása
2020.08.18.
Bucsuból származik a Széll család. Széll József Győrben szerzett jogász diplomát (1820). Vasvármegye alispánja (1842-1848), később (1867-1871) főispáni helytartója. Országgyűlési képviselő volt 1848-ban, majd 1865 és 1868 között. Széll József szombathelyi főispán helytartó fia volt Széll Kálmán miniszterelnök (1843-1915), unokája Széll József belügyminiszter (1880-1956).
2020.05.15.
Tešanovcin a Benko család tulajdonában volt egy kocsma, valamint egy mészárszék. Az utóbbit 1913-ban áthelyezték Muraszombatba, ahol Jožef 1922-ben húsfeldolgozó üzemmé alakította át és hamarosan az ország egyik legmodernebb üzemmé nőtte ki magát. Benko bankot alapított, kiadta a Murska krajina újságot, a tűzoltók szervezetének élén állt, az evangélikus egyház felügyelője, valamint szenvedélyes vadász is volt.…
2020.08.18.
A jáki monostor és templom építtetője. Vasvári, Zalai ispán (1215-1245). Szlavón bán (1224). Születése és halála időpontját nem ismerjük. A templomot 1256 tavaszán szentelték fel, akkor már nem élt. A templom délnyugati tornyának falain valószínűleg az ő temetése látható. Róla nevezték el az általános iskolát Jákon. 2004-ben állított szobra az egykori apátsági ház udvarán áll.…
2020.05.19.
1973-ban diplomázott a Ljubljanai Képzőművészeti Egyetemen. Festőművészi alkotómunkája főleg a tájképfestészetre helyezi a hangsúlyt, amely során a szülőföldjét és a Kükeč falut ábrázolja, míg a figuratív festészetére a falusi marginális emberek ábrázolása jellemző, mint például a Jedci sorozatában. Fiatalkorában halottas kocsikra készített feliratokat és festményein a művészeti kompozíció részeként kézzel íródott muravidéki feljegyzéseket találhatunk.
Audiovizuális anyag véletlenszerű kiválasztása
2020.02.20.
Lakodalmi ének, amelyet akkor énekeltek, amikor a menyasszony elhagyta az otthonát.
2020.02.20.
Sojenice (Sojenice) / Sorstündérek A sorstündérek a gyermek születésekor a szlovén Rába-vidéken is megjósolják a sorsát. Nemzetközi motívum helyi változata. (ATU 934)
2020.02.11.
Amikor teknőben vagy bölcsőben ringatták a csecsemőt, akkor énekelték ezt az altatót. Három szó variálgatása adja ki a dal szövegét (Heje baba, bijja). Az altatódalt 1972-ben gyűjtötte Békefi Antal.
2020.02.20.
Stolnjek prestri se (Prtič pogrni se) / Terülj, terülj, terítőm A „Terülj, terülj, asztalkám” nemzetközileg ismert mese változata a Rába-vidéki szlovéneknél. (ATU 563)