Jelmagyarázat
Tárgy
Levéltári anyag
Épített kulturális örökség
Szellemi kulturális örökség
Személyiség
Audiovizuális anyag
Tárgyak véletlenszerű kiválasztása
19. február, 2020
Fából készül szék kukoricacsuhéból font ülőlappal. A csuhét csíkokra vágják és hosszabb csíkokat sodornak belőle, úgy fonják a szék ülőlapjára alul és felül a különböző mintájú ülőkéket. Az ülőlap belül üres.
20. február, 2020
Poszthabán jellegű edény. A felsőpéterfai oberpetersdorfi fazekasok a 18. század utolsó évtizedeitől a 19. század utolsó negyedéig készítettek ilyen típusú kerámiát: nemcsak bokályokat, hanem tányérokat és tálakat is. Kétfülű fehér mázas cseréptál sárga, zöld, lila peremdíszítéssel. Belül a fenéken kék, zöld, sárga, lila virágdísszel, szent mellképe (lila-kék ruhában), körülötte glória.
15. május, 2020
A szabadkézzel megformált figura finomított vöröses, illetve világos barna égetett agyagból készült és a felső része letört. Szintén letört, illetve teljes magasságában kettétört a figura hátsó része. A figura barázdált vésés technikájával lett kidíszítve. Az alsó részét és az oldalát több ferde, mély bemetszés ékesíti, melyek közül kettő »V« formává alakul. A barázdák belső és…
31. március, 2020
Fából készült, festett faliújság. A faliújságot Molnár Lajos körmendi helypénzszedő, festőművész készítette Csaba József csákánydoroszlói jegyző irodájába. Erre voltak kifüggesztve a falu hirdetményei.
Archívumanyag véletlenszerű kiválasztása
18. február, 2020
1942-ben a Vas megyei tanfelügyelő általános felmérést rendelt el, amelynek értelmében az alsó fokú iskolák vezetőinek jelenteniük kellett az intézmény dolgozóinak és diákjainak létszámát, vallásfelekezetét, anyanyelvét, stb., az épület jogi, műszaki állapotát, a szükségesnek tartott intézkedéseket. Az oktatási kormányzat ennek alapján tervezte a finanszírozást. A jelentés plasztikus képet ad az iskola akkori helyzetéről.
26. február, 2020
1942-ben a Vas megyei tanfelügyelő általános felmérést rendelt el, amelynek értelmében az alsó fokú iskolák vezetőinek jelenteniük kellett az intézmény dolgozóinak és diákjainak létszámát, vallásfelekezetét, anyanyelvét, stb., az épület jogi, műszaki állapotát, a szükségesnek tartott intézkedéseket. Az oktatási kormányzat ennek alapján tervezte a finanszírozást. A jelentés plasztikus képet ad az iskola akkori helyzetéről.
17. február, 2020
A települések pecséthasználatát a községek rendezéséről szóló 1871. évi XVIII. tc. szabályozta. A törvény életbe léptetésekor az Alispáni Hivatalok a régi typariumokat összegyűjtették és azokat megőrzésre a megye archívumába helyezték. Ezek nagy részén a települések régi, már-már feledésbe merülő szimbólumait jelenítették meg.
3. május, 2020
Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…
Ingatlan kulturális örökség véletlenszerű kiválasztása
18. augusztus, 2020
Az I. világháborús emlékművek egy 1917-es törvény alapján, a bethleni konszolidáció idején épültek. Az emlékállítás a községek anyagi erejének megfelelően történt. Nagysimonyiban 1924 tavaszától a Polgári Olvasókör és az Önkéntes Tűzoltóegylet kezdeményezésére emlékünnepélyt és rendezvényeket tartottak, a befolyt összegből állították fel az emlékművet. Az ünnepélyes avatásra 1926 július 4-én került sor. Az emlékmű a főútvonal…
20. február, 2020
A Vönöck, Petőfi Sándor u. 4. alatt álló épület a Kemenes-vidék népi építészetének legrégibb rétegét képviselte. 1983-ban elbontották, szabadtéri múzeumba telepítették. Kemenesalja legarchaikusabb népi építészeti emléke ma a Vasi Skanzenben látható. Kétlakásos, tömésfalú zsúpfedeles épület. Homlokzati hosszú-ágasa nagy ritkaságnak számít. Első lakása kémény nélküli füstöskonyhás, a hátsó szabadkéményes.
21. február, 2020
1686-ban a Batthyány-uradalom malma, majd Szapáry László gróf a tulajdonosa. 1911-ben Guttmann Mihály vásárolta meg a malmot és a fűrésztelepet. Utóbbit egy Schwarcz nevű vállalkozónak adta bérbe, majd fia Imre vette át. 1949-ben a családot „kuláknak” nyilvánították és kitelepítették. 1960-ban lebontották a malmot és a fűrésztelepet. A vízierőművet 1960-ban, majd 2019-ben felújították, ma is működik.…
11. február, 2020
A barokk Szent László templom 1742-ben épült, Ebergényi László tábornok építtette. A templom I. László magyar királyról kapta a nevét, aki 1041-ben született. 1077-től volt magyar király. A templom 34 méter hosszú, 16 méter széles és 10 méter magas. 1894-ben a mellékkápolna az Ave Maria nevet kapta. E kápolna alatt a Zichy grófok sírboltja van,…
Szellemi kulturális örökség véletlenszerű kiválasztása
20. február, 2020
A rönkhúzás a farsang végén egy fenyőrönkkel kötött mókaházasság, melynek során a rönköt „menyasszonnyal” és „vőlegénnyel” vőfélyeknek és koszorúslánynak öltözött legények és leányok – jelmezesek mókázása kíséretében – a falu központjába húzzák. A Rába-vidéki szlovének szokása a magyar és az osztrák szokástól abban tér el, hogy szlovén és magyar nyelven beszélnek a főbb szereplők. Ma…
10. február, 2020
Melinci ma a téglagyártás szinonimája. Az 1992 évtől kezdve a TD Brod a Téglaverő napokon mutatja be a tevékenységet, különösen a téglaverést és égetést. Idegenforgalmi célból szabadtéri téglafal is készült, ahol a tevékenységgel egész évben ismerkedhetnek a látogatók. A 244 ház közül 111 házi téglából vagy házi vályogból épült. A legrégebbi, fennmaradt házilag készült téglából…
20. február, 2020
A jáki templom Szent Cecília Kórusa 1994-ben alakult a helyi általános iskola kisdiákjaiból. Ma is énekelnek minden vasárnap az ünnepi szentmisén templomukban. Többször felléptek a szombathelyi székesegyházban. Gyakran kapnak meghívást Ausztriába. Rendszeres szereplői a kőszegi Lajtha László Nemzetközi Zenei Fesztiválnak. A budapesti Szent István Bazilikában megrendezett Millenniumi Kórustalálkozón a Szombathelyi Egyházmegyét képviselték. A jáki templomban…
20. február, 2020
A magyarországi szlovének első hivatásos tudósa magyarul és apátistvánfalvi szlovén nyelvjárásban – fonetikusan – jegyezte le a rigófogás menetét. Dokumentálva ezzel a helyi nyelvjárás jellegzetes hangtanát, mondatszerkesztését és szavait az 1940-es években.
Személyiség véletlenszerű kiválasztása
14. május, 2020
Cankova településen született, ahol még ma is áll a szülőháza. Később a család átköltözött Skakovciba, onnét pedig az ausztriai Laafeldbe. Ágoston Szentgotthárdon és Szombathelyen fejezte be a gimnáziumi tanulmányait, majd nyelvészetet tanult Budapesten, ahol 1913-ban szerzett doktori címet. Több iskolán dolgozott tanárként, 1920 után pedig a szombathelyi gimnáziumban tanított, illetve a szombathelyi múzeum igazgatója is…
3. március, 2020
Orfaluban született, Magyarszombatfán tanulta a fazekasmesterséget. Zalaegerszegen, Sümegen és Szentgotthárdon inaskodott. 1940-től élt és dolgozott Kétvölgyön (a Permise falurészen). Az 1970-es évektől ő volt az egyetlen magyarországi szlovén fazekas. Munkáiból Magyarországon és Szlovéniában is többször rendeztek kiállítást. 1984-ben munkásságáért megkapta a „Népművészet Mestere” címet. Ezzel a magyarországi szlovének részéről elsőként felkerült a Szellemi Kulturális Örökség…
15. május, 2020
Jožef Godina az első világháborúban az Osztrák-Magyar Monarchia alakulataiban harcolt. 1918-ban csatlakozott Maister alakulataihoz, részt vett a Muravidék visszacsatolásának próbálkozásánál, el is fogták és halálra ítélték, de sikerült elmenekülnie. 1925-ben befejezte teológiai tanulmányait és Ljubljanában és Jesenice városában dolgozott lelkészként. 1943-ban Rómába ment, később az Egyesült Államokba, a nyugdíjba vonulása után 1969-ben pedig az osztrák…
19. május, 2020
1973-ban diplomázott a Ljubljanai Képzőművészeti Egyetemen. Festőművészi alkotómunkája főleg a tájképfestészetre helyezi a hangsúlyt, amely során a szülőföldjét és a Kükeč falut ábrázolja, míg a figuratív festészetére a falusi marginális emberek ábrázolása jellemző, mint például a Jedci sorozatában. Fiatalkorában halottas kocsikra készített feliratokat és festményein a művészeti kompozíció részeként kézzel íródott muravidéki feljegyzéseket találhatunk.
Audiovizuális anyag véletlenszerű kiválasztása
20. február, 2020
Lakodalmi ének, amelyet akkor énekeltek, amikor a menyasszony elhagyta az otthonát.
11. február, 2020
Amikor teknőben vagy bölcsőben ringatták a csecsemőt, akkor énekelték ezt az altatót. Három szó variálgatása adja ki a dal szövegét (Heje baba, bijja). Az altatódalt 1972-ben gyűjtötte Békefi Antal.
20. február, 2020
Sojenice (Sojenice) / Sorstündérek A sorstündérek a gyermek születésekor a szlovén Rába-vidéken is megjósolják a sorsát. Nemzetközi motívum helyi változata. (ATU 934)
20. február, 2020
Stolnjek prestri se (Prtič pogrni se) / Terülj, terülj, terítőm A „Terülj, terülj, asztalkám” nemzetközileg ismert mese változata a Rába-vidéki szlovéneknél. (ATU 563)