Jelmagyarázat
Tárgy
Levéltári anyag
Épített kulturális örökség
Szellemi kulturális örökség
Személyiség
Audiovizuális anyag
Tárgyak véletlenszerű kiválasztása
2020.02.10.
Egy darab fából faragott nyeles fatalp, végén hegyes fogakkal. Ezzel húzták le a lenmagot a növény hegyéről. Magyarországon csak a Dunántúl legnyugatibb részén használták. A szlovéneknél általánosan elterjedt.
2020.02.20.
Állatlábból és állatcsontokból összeállított, faragott, egzotikus kinézetű gyertyatartó.
2020.08.18.
A grafika a turniščei, pompás öltözetbe bújt kegyes Máriá szobrát ábrázolja a kis Jézussal. A meghajlított szalagon két sorban latin felirat olvasható: „A Mura folyó közelében, a zágrábi püspökség alá tartozó Turniščen, a Csáky grófok nagybirtokán tisztelik a Nagyboldogasszonyt.” Az alsó részben a fa alatt a fallal körülfogott turniščei ősi plébániatemplom tárul elénk abban az…
2020.02.10.
Nemesládony nemes község pecsétnyomója. A sárgarézből készült, ovális alakú nyomófelületet esztergályozott fanyélre szerelték. A pecsétképen ágaskodó, balra néző oroszlán látható, mely jobbjában kardot tart. Az oroszlán fölött a »NEMES.«, alatta pedig a »LÁDON« felirat olvasható.
Archívumanyag véletlenszerű kiválasztása
2020.05.21.
Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…
2020.02.17.
1942-ben a Vas megyei tanfelügyelő általános felmérést rendelt el, amelynek értelmében az alsó fokú iskolák vezetőinek jelenteniük kellett az intézmény dolgozóinak és diákjainak létszámát, vallásfelekezetét, anyanyelvét, stb., az épület jogi, műszaki állapotát, a szükségesnek tartott intézkedéseket. Az oktatási kormányzat ennek alapján tervezte a finanszírozást. A jelentés plasztikus képet ad az iskola akkori helyzetéről.
2020.05.21.
Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…
2020.02.11.
A muravidéki cigányok régi mestersége közé tartozott a köszörülés. A muravidéki köszörűsök Muravidéken és Szlovénia-szerte járták a vidéket. Csak három- vagy négyhavonta tértek vissza otthonukba. Általában a köszörűst a felesége kísérte. A férj köszörülte vagy javította az esernyőket, felesége pedig összegyűjtötte a javításra váró tárgyakat és gondoskodott az ételről. A falvakban már alig várták a…
Ingatlan kulturális örökség véletlenszerű kiválasztása
2020.02.21.
1686-ban a Batthyány-uradalom malma, majd Szapáry László gróf a tulajdonosa. 1911-ben Guttmann Mihály vásárolta meg a malmot és a fűrésztelepet. Utóbbit egy Schwarcz nevű vállalkozónak adta bérbe, majd fia Imre vette át. 1949-ben a családot „kuláknak” nyilvánították és kitelepítették. 1960-ban lebontották a malmot és a fűrésztelepet. A vízierőművet 1960-ban, majd 2019-ben felújították, ma is működik.…
2020.02.20.
1978-ban Bárdosi János (1933-1983) egy füstöskonyhás házat bontott le a felsőszölnöki János-hegyen. Bontás közben megállapította, hogy a lakóépület eredetileg három részből állt: füstösházból, pitvarból és kamrából. A háznak öt tolódeszkás ablaka, egy szellőző- és egy füstnyílása is volt. Ezért 2002-ben füstösházként épült fel a felsőszölnöki boronafalú, rozsszalmából készült zsúppal fedett ház rekonstrukciója a Vasi Skanzenben.…
2020.08.18.
Sitke község határában, a falut övező domboldalon, a Kövesen 1871-ben magánbuzgóságból építették a kálváriát. Építői a falu kastélyának akkori tulajdonosai Felsőbüki Nagy Sándor és neje Weidgang Teréz voltak. A kápolna felszentelésére 1872. február 4-én került sor. Neogót stílusú kis kápolna fallal körülvéve, falában stációfülkékkel, előterében karcsú emlékoszloppal.
2020.08.18.
A haranglábak a harang tartását, a harangozó védelmét szolgálják. A pankaszi református harangláb a falu Keleti Szerének legmagasabb pontján áll. 1755-ben épült. A négyoszlopos harangláb építési évszáma a DK-i oszlop keleti nagydúcán látható. Harangját az első világháborúban beolvasztották. 1920-ig volt harang nélkül. Ekkor vették a mostani harangot, melyet három felekezet papjai szenteltek fel. Az értékes…
Szellemi kulturális örökség véletlenszerű kiválasztása
2020.08.18.
A hímes tojások díszítésének hagyományos technikája a batikolás (a tojás viasszal és festékkel történő díszítésé), amely leginkább a Ravensko és a Dólinsko térségekre jellemző. A díszítés tojásfújással kezdődik. A húsvéti hímes tojásokat a húsvéti időszakban készítik és állítják ki, idegenforgalmi emléktárgyként pedig egész évben készítik őket. A batikolás a 20. század hatvanas éveiben már kihalófélben…
2020.02.20.
A jáki templom Szent Cecília Kórusa 1994-ben alakult a helyi általános iskola kisdiákjaiból. Ma is énekelnek minden vasárnap az ünnepi szentmisén templomukban. Többször felléptek a szombathelyi székesegyházban. Gyakran kapnak meghívást Ausztriába. Rendszeres szereplői a kőszegi Lajtha László Nemzetközi Zenei Fesztiválnak. A budapesti Szent István Bazilikában megrendezett Millenniumi Kórustalálkozón a Szombathelyi Egyházmegyét képviselték. A jáki templomban…
2020.02.21.
Az “Édesanyám mi van a kötényében” kezdetű, 5 verszakos katonadal kottáját Kodály Zoltán jegyezte le 1935-ben Csöngén. Énekelte Bocskor József (sz. 1853) juhász. A legény kedvese kéri az orvost nyilvánítsa őt katonaságra alkalmatlanná. De a doktor egészségesnek találja. A legény búcsúzik édesanyjától, mert besorozzák Ferenc József császár katonájának. Hasonló egy versszakos népdalt ismernek Erdélyben is,…
2020.08.18.
A Kisilak családé az utolsó még működő cipészműhely a Mura-vidéken. Karelnek a 20. század harmincas éveiben saját teherautója és 15 alkalmazottja volt, akik cipőket készítettek, valamint adtak el muravidéki, horvátországi (egészen Legradig) és stájerországi vásárokon. Id. Geza 1962-ben átvette édesapjától a cipészműhelyt és kb. 2010-ig dolgozott, amikor ő maga is a fiának, ifj. Gezának adta…
Személyiség véletlenszerű kiválasztása
2020.05.20.
Miki (Nikolaj) Muster (1925, Muraszombat – 2018, Ljubljana) illusztrátor, animátor, szobrász és filmrendező elsősorban képregényfiguráiról ismert Szlovéniában. Zvitorepec, Trdonja és Lakotnik kalandjait 1952 és 1973 között a Slovenski poročevalec közölte. Számos gyermekeknek szóló képeskönyv, reklámfilm, rajzfilmsorozat és karikatúra szerzője. Muster a szlovén képregény úttörője volt, és az egyik legsikeresebb képregény és rajzfilm alkotója. 2015-ben életművéért…
2020.05.15.
Ferdo Godina legelső történetei a Novine újságban jelentek meg. Godina jogot tanult, közreműködött liberális egyesületekkel, szerkesztője volt a Mladi Prekmurec folyóiratnak, különböző újságokban publikált, amelyekben megjelent a prózája is. 1941-ben Ljubljanában csatlakozott a partizán mozgalomhoz és 1944-től szervezője volt az ellenállási mozgalomnak a Muravidéken. A háború után több munkahelye is volt, később viszont szabadúszó irodalmárként…
2020.05.19.
Feri Kühar 1937 és 1940 között a Ljubljanai Technikai Középiskolát látogatta. France Kralj festőművész és szobrász volt a tanára, aki a szobrászatba bevezette a szociális-paraszti műfajt. Ő volt a példaképe az első muravidéki szobrásznak. Fa, terrakotta, patinás gipsz és csak ritkán fém segítségével ábrázolt parasztasszonyokat, parasztférfiakat és gyerekeket. Az említettek a legjobb alkotásai közé sorolhatók,…
2020.05.19.
1973-ban diplomázott a Ljubljanai Képzőművészeti Egyetemen. Festőművészi alkotómunkája főleg a tájképfestészetre helyezi a hangsúlyt, amely során a szülőföldjét és a Kükeč falut ábrázolja, míg a figuratív festészetére a falusi marginális emberek ábrázolása jellemző, mint például a Jedci sorozatában. Fiatalkorában halottas kocsikra készített feliratokat és festményein a művészeti kompozíció részeként kézzel íródott muravidéki feljegyzéseket találhatunk.
Audiovizuális anyag véletlenszerű kiválasztása
2020.02.11.
Amikor teknőben vagy bölcsőben ringatták a csecsemőt, akkor énekelték ezt az altatót. Három szó variálgatása adja ki a dal szövegét (Heje baba, bijja). Az altatódalt 1972-ben gyűjtötte Békefi Antal.
2020.02.20.
Sojenice (Sojenice) / Sorstündérek A sorstündérek a gyermek születésekor a szlovén Rába-vidéken is megjósolják a sorsát. Nemzetközi motívum helyi változata. (ATU 934)
2020.02.20.
Stolnjek prestri se (Prtič pogrni se) / Terülj, terülj, terítőm A „Terülj, terülj, asztalkám” nemzetközileg ismert mese változata a Rába-vidéki szlovéneknél. (ATU 563)
2020.02.20.
Lakodalmi ének, amelyet akkor énekeltek, amikor a menyasszony elhagyta az otthonát.