Jelmagyarázat
Tárgy
Levéltári anyag
Épített kulturális örökség
Szellemi kulturális örökség
Személyiség
Audiovizuális anyag
Tárgyak véletlenszerű kiválasztása
21. február, 2020
Az albumot Dr Horváth Kálmánné Niczky Geraldine grófnőnek, a felszentelt csapatzászló édesanyjának a zászlóavatás emlékére ajánlotta a m. kir. 11. honvéd határvadász zászlóalj tisztikara és legénysége. Az országhatárok őrzését Magyarországon 1938-tól általában a határvadász alakulatok oldották meg. Az albumot Derezsán Erzsébet, szombathelyi iparművész készítette. Az album borítóját a Magyar Királyság címere (koronás kiscímer), két oldalt…
21. február, 2020
Zöld mázas, téglalap alakú, négylábú cserép tintatartó. Elején vájúszerű kiképzéssel, tetején 2 db lyukkal. A két lyuk között fekvő oroszlánt ábrázoló díszítéssel. Az egyik lyukba került a henger alakú peremes tintatartó edényke. A másikba pedig a lyukacsosfedelű porzótartó. A porzót a tinta felszárítására használták. A por leggyakrabban sárga homok volt. A vályúba tették a tollszárat…
19. február, 2020
Kukoricacsuhéból font, hosszas, felül keskenyedő, szorosan záródó, két fülű táska. Az 1980-as évekig általánosan elterjedt az Őrségben és a szomszédos Szlovén Rába-vidéken.
20. február, 2020
Esküvői kép. Evangélikus családoknál a 19–20. század fordulójától gyakori. A nemzeti hősöket ábrázoló 19. századi – akkor már kicsit divatjamúlt – olajnyomatok, konfirmációi emléklapok, Luther-kép mellé, a szobák legreprezentatívabb pontjára kerültek. A vönöcki kép barna tónusú. A menyasszony fehérben, a vőlegény huszár egyenruhában van. Sapkája és parolinja pirosra, a mellén lévő virág szára zöldre színezett.…
Archívumanyag véletlenszerű kiválasztása
18. február, 2020
A települések pecséthasználatát a községek rendezéséről szóló 1871. évi XVIII. tc. szabályozta. A törvény életbe léptetésekor az Alispáni Hivatalok a régi typariumokat összegyűjtették és azokat megőrzésre a megye archívumába helyezték. Ezek nagy részén a települések régi, már-már feledésbe merülő szimbólumait jelenítették meg.
2. május, 2020
A hegytörvények tartalmazták a feudális szolgáltatásokra vonatkozó kötelességeket, az évi szőlőmunkák végzésének idejére, módjára, technikájára és munkaszervezeti formáira vonatkozó utasításokat, továbbá a szőlőhegy és tartozékainak gondozását, a termés biztonságát garantáló intézkedéseket, valamint a hegyen való gazdasági és társadalmi viselkedés erkölcsi kereteit. Az artikulusok a szőlő viszonylagos birtokjogi önállóságán alapultak, tematikájukban országosan hasonlóak, de a részletekben…
31. március, 2020
Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…
11. február, 2020
1905-ben a bodonci evangélikus egyházközség építési engedélyt kért vendéglő építésére. A földszinti, pincés vendéglő két vendégforgalmi helyiségből, három vendégszobából, konyhából, kamrából és egy vágóhídból állt.
Ingatlan kulturális örökség véletlenszerű kiválasztása
11. február, 2020
A barokk Szent László templom 1742-ben épült, Ebergényi László tábornok építtette. A templom I. László magyar királyról kapta a nevét, aki 1041-ben született. 1077-től volt magyar király. A templom 34 méter hosszú, 16 méter széles és 10 méter magas. 1894-ben a mellékkápolna az Ave Maria nevet kapta. E kápolna alatt a Zichy grófok sírboltja van,…
11. február, 2020
A lelőhely sík területen fekszik, egy alig észrevehető teraszon, Pince falutól délre, Lendva-hegy lábánál. A keleti oldalon a magyar államhatárig nyúlik, nyugaton a Kis-patak medre határolja. A lelőhelyet 2004-ben és 2005-ben fedezték fel a Lendva–Pince autópálya szakaszon végzett terepbejárások folyamán. A 2005-ös és 2007-es megelőző ásatások során 81 000 m² -es területen felszíni feltárást végeztek.…
18. augusztus, 2020
Szent Margit tiszteletére épült, egyhajós, egyenesen záródó szentélyű, későbarokk templom 1795-ből. A 19. század végén eklektikus stílusban átépítették. Belső festése Székely Rezső műve. A templom tornya a bejárati homlokzatból a tető síkját követő oromfalból nő ki. A templom csehboltozatos. Főoltára korabarokk, Johannes Metter munkája. A főoltár képet id. Dorfmeister István festette. 1492-ben vagy 1464-ben öntötték…
10. február, 2020
A Domonkosfától délre fekvő dombon téglából épült, egyhajós, román stílusú templom áll, amely a 13. század első feléből származik. A domonkosfai templomnak három különlegessége van; az első az épített harangtornya, amely egyidőben készült a templommal, a templom második különlegessége a déli oldalon található gazdag román kapuzat. A harmadik pedig csak részben maradt fenn, és az…
Szellemi kulturális örökség véletlenszerű kiválasztása
20. február, 2020
A magyarországi szlovének első hivatásos tudósa magyarul és apátistvánfalvi szlovén nyelvjárásban – fonetikusan – jegyezte le a rigófogás menetét. Dokumentálva ezzel a helyi nyelvjárás jellegzetes hangtanát, mondatszerkesztését és szavait az 1940-es években.
20. február, 2020
Merics Lajosné közel 40 éve foglalkozik hímes tojások készítésével. Lánya és veje is megtanulták a mesterséget. 1995 óta zsűríztetik a tojásokat. Horváthné Merics Katalin megkapta a tojásfestő népi iparművész címet. Kifújt tojásokat díszítenek karcolt , gravírozott technikával. Áttört tojásokat is készítenek. Mersics Lajosné mézeskalács díszeket, lánya és veje csuhéból különböző száraz termésekkel kombinálva készít még…
20. február, 2020
A rönkhúzás a farsang végén egy fenyőrönkkel kötött mókaházasság, melynek során a rönköt „menyasszonnyal” és „vőlegénnyel” vőfélyeknek és koszorúslánynak öltözött legények és leányok – jelmezesek mókázása kíséretében – a falu központjába húzzák. A Rába-vidéki szlovének szokása a magyar és az osztrák szokástól abban tér el, hogy szlovén és magyar nyelven beszélnek a főbb szereplők. Ma…
18. augusztus, 2020
A berkovci Časar-vízimalom 1968-ig működött, 2000 óta átalakított múzeumként működik. Az Ingatlan kult. örökség jegyzékében az EŠD 9272-es sz. alatt van bejegyezve. Az emeletes fa szerkezetű malomépület 1930-ban épült. A vízikerék helyére 1946-ban egy Francis-turbina került, amelynek működését egy fagázzal működtetett dugattyús hajtómű is támogatott. A malom belsőjében a dugattyús hajtómű és a turbinát tartalmazó…
Személyiség véletlenszerű kiválasztása
8. április, 2020
2. világháborús tudósításaiból állította össze A véres Don c. riportkötetét, emiatt a rendszerváltásig másodrendű állampolgárként élt. Újságíróként több ezer cikket írt. 8 önálló könyve jelent meg. A Vasi Szemle tudományos folyóirat szerkesztőbizottsági tagja, a Vasi Helytörténeti és Honismereti Közlemények szerkesztője volt. Megalapította a Pável Ágoston Néprajzi Társaságot. Számos népmesét jegyzett le Vas megyében, amiket átdolgozva…
21. július, 2020
Magyar költő, esszéista, huszár. Régi nemesi családok leszármazottja. Angliában tanult és diplomázott. Tagja volt a Cambridge egyetem legkiválóbb tagjait tömörítő zártkörű klubnak, az Apostolok Társaságának.Első versei Angliában jelentek meg. Angolul és magyarul egyaránt írt: verset, esszét, tanulmányt. Az I. Világháború kitörésekor hazajött, és bevonult a pápai 7. honvéd huszárezredbe. 22 éves korában a keleti fronton…
30. április, 2020
Pungor Zoltán tanár, helytörténeti kutató, múzeumalapító. Falusi általános iskolákban, majd Szombathelyen a 405. sz. ipari szakmunkásképzőben tanított történelmet. Rendkívül tevékeny, mindig a közért, elsősorban szülőfalujáért tenni akaró ember. Csempeszkopácson múzeumot alapított, és -nem kis harccal- múzeumának méltó épületet szerzett. Nevéhez fűződik az azóta is sikerrel megrendezett „Középkori falu vására” a csempeszkopácsi templom körül.
18. augusztus, 2020
A Válon született, Zágrábban teológiai végzettséget szerző Frideczky 1849-ig a zágrábi egyházmegyében szolgált. 1848. márciusától 1849. augusztus 13-ig a Sándor gyalogezred, majd 1850 októberéig a gráci katonai kórház lelkésze volt. Azután került a szombathelyi egyházmegyébe: 1860-tól halálig Nagynarda plébánosa volt. Gyerekeknek állította össze az „Őrangyal” című, horvát nyelvű imakönyvet. 1874-től ő volt a rohonci tankerület…
Audiovizuális anyag véletlenszerű kiválasztása
20. február, 2020
Sojenice (Sojenice) / Sorstündérek A sorstündérek a gyermek születésekor a szlovén Rába-vidéken is megjósolják a sorsát. Nemzetközi motívum helyi változata. (ATU 934)
20. február, 2020
Stolnjek prestri se (Prtič pogrni se) / Terülj, terülj, terítőm A „Terülj, terülj, asztalkám” nemzetközileg ismert mese változata a Rába-vidéki szlovéneknél. (ATU 563)
20. február, 2020
Lakodalmi ének, amelyet akkor énekeltek, amikor a menyasszony elhagyta az otthonát.
11. február, 2020
Amikor teknőben vagy bölcsőben ringatták a csecsemőt, akkor énekelték ezt az altatót. Három szó variálgatása adja ki a dal szövegét (Heje baba, bijja). Az altatódalt 1972-ben gyűjtötte Békefi Antal.