Jelmagyarázat
Tárgy
Levéltári anyag
Épített kulturális örökség
Szellemi kulturális örökség
Személyiség
Audiovizuális anyag
Tárgyak véletlenszerű kiválasztása
2020.05.15.
A függőleges és egyenes szájjal, valamint fogantyúval rendelkező egyfogantyús hasas korsó teljes felszíne gyönyörű barázdált díszekkel van ellátva. A korsó közepén széles szalag fut, mely egy halom cikcakkosan haladó barázdákból áll, amelyet mindkét oldalon egy halom egyenes vonal veszi körül. Szája alatt háromszög, illetve részben romboid alakú motívumok sorakoznak. A korsó hasának mindkét oldalán egy…
2020.02.19.
Két fülű, kívül-belül mázas poszthabán fajansz kerámia. Fehér alapon zöld-kék-sárga-barna-lila színű stilizált virágokkal díszített. A tál alján, középen SM 1794 felirattal. A Végh-gyűjtemény értékes és nagyszámú kerámiaanyagából, a hat évszámos poszthabán tál egyike. A habánok (újkeresztények) a reformáció radikális irányzatát követő vallási felekezet tagjai. Fazekasaik edényeiket ónmázzal fedték. Főként díszkerámiát készítettek vagy főúri családok edényszükségleteit…
2020.02.21.
A 19. század elején Alojz Eberl, császári adóhivatalnok, késő romantikus festőművész, családjával Muraszombatba költözött. Idősebb korában akvarelleket festett. Eberl hagyatéka a 19. századi, Muraszombat és környéke múltjához kapcsolódó művészettörténeti gyűjtemény magvát alkotja. Abból az időszakból származik, amikor a település városi jellege kialakulóban volt. A Bakovcinál című képen jobbról facsoportot pillantunk meg. Két vízszintes, a tisztás…
2020.02.10.
Nyeles fatalp, végén két kovácsoltvas szegsorral, amivel a lenmagot a növény hegyéről lehúzták. Magyarországon csak a Dunántúl legnyugatibb részén használták. A szlovéneknél általánosan elterjedt.
Archívumanyag véletlenszerű kiválasztása
2020.05.03.
A hegytörvények tartalmazták a feudális szolgáltatásokra vonatkozó kötelességeket, az évi szőlőmunkák végzésének idejére, módjára, technikájára és munkaszervezeti formáira vonatkozó utasításokat, továbbá a szőlőhegy és tartozékainak gondozását, a termés biztonságát garantáló intézkedéseket, valamint a hegyen való gazdasági és társadalmi viselkedés erkölcsi kereteit. Az artikulusok a szőlő viszonylagos birtokjogi önállóságán alapultak, tematikájukban országosan hasonlóak, de a részletekben…
2020.05.03.
Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…
2020.02.11.
Gornji Slaveči evangélikus egyházközsége 1918-ban alakult. Akkor kezdődtek meg a templom megépítésére irányuló törekvések. A templom terveit Ivo Spinčič építész már 1926-ban elkészítette. A következő évben, 1927. június 29-én letették az alapkövet. A külföldi adományozók segítségével 1929. október 28-án dr. Filip Popp, püspök, Leopold Hari és Aleksander Skalič lelkészek átadták rendeltetésének a templomot. Ebből az…
2020.05.21.
Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…
Ingatlan kulturális örökség véletlenszerű kiválasztása
2020.08.18.
Az 1681-es soproni országgyűlés döntése értelmében a protestánsok megyénként két-két helyen folytathattak vallásgyakorlatot, építhettek templomot, iskolát. Ezek voltak az artikuláris helyek: Vas vármegyében Nemescsó, Nemesdömölk. Nemescsó vonzáskörzetéhez a határszéli magyarságon túl német, szlovén falvak is tartoztak. A falunak két fa oratóriuma volt, melyek helyett 1776-ban egy nagyobb alapterületűt építettek. A mai kőtemplom már a türelmi…
2020.02.20.
A 11. században épült rotunda jellegzetessége a keleti falba mélyített, ívelt fülkeoltár, valamint az északi oldalán épült lakótoronyba nyíló kapu, és a torony keletre nyíló külső kapuja. A torony aljában talált 11. századi és az oltár előtt lévő 13-16. századi sírok a Nádasdy nemzetség temetkezési helyei. Lakótornyából észak-kelet és észak-nyugat irányában a Rába völgyére, délre…
2020.08.18.
A késő gótikus templom 1521-re van datálva. Megőrződtek benne a viszonylag magas hajó és a sokszögű presbitérium, amely szűkebb és alacsonyabb. 1739-ben barokk stílusú boltívekkel egészítették ki a templomot. Tégla és kő építésű, a presbitérium fölötti harang fából készült és fazsindellyel fedett. A templom belső felszerelése 1911-ből származik.
2020.02.21.
A szakirodalomba ostffyasszonyfai sáncként bevonult kelta magaslati erődített településen az 1970-es években Károlyi Mária végzett feltárásokat. A lelőhely a Rába árterében fekszik, a Lánka-patak partján, egy halom tetején, melyet ma nagyrészt erdő borít. A nagyjából 25 hektáros lelőhelyet több, kazettás szerkezetű, kőből és földből épült, ácsolt fa szerkezettel ellátott sánc is védte. A fő sánc…
Szellemi kulturális örökség véletlenszerű kiválasztása
2020.02.21.
A húsvéti tojások festésének legelterjedtebb technikája a nyers tojásnak visszal „megírása” volt. A tojás felületét vonalakkal felezték vagy negyedelték. Bucsuban a „megírt", viaszolt tojások egyes motívumainak nevei: „8 vagy 24 szíves", „dobköteles", „leveles" és „gráblás" (gereblyés). A „dobköteles” minta a Dunántúlon ismert. Egyesek szerint Krisztus kötelékét jelképezi. Gyakori motívum a gereblyefejhez hasonló ábra. A díszítmény…
2020.02.20.
A regölés december 25-én este történt. A legények csoportot alkotva, házról-házra jártak. Köcsögből szötyköt (köcsögdudát) készítettek, amit »kíséretként« használtak az általuk elénekelt köszöntőhöz. A nemesládonyi regösének kottája, 1952
2020.02.20.
A Fekete-tó Orfalu, Farkasfa és Szalafő települések találkozásánál fekszik. Nem vízzel telt tó, hanem tőzegmohaláp, mocsár. Eredetét több szövegváltozatban is feljegyezték. Farkasfán úgy tudják, hogy a helyén egy templom állt. Egyszer a karácsonyi éjféli miséről elkésett egy asszony. A templom küszöbére érve azt mondta magában, hogy el kellene süllyednie szégyenében templomostul együtt. Kívánsága be is…
2020.02.20.
A rönkhúzás a farsang végén egy fenyőrönkkel kötött mókaházasság, melynek során a rönköt „menyasszonnyal” és „vőlegénnyel” vőfélyeknek és koszorúslánynak öltözött legények és leányok – jelmezesek mókázása kíséretében – a falu központjába húzzák. A Rába-vidéki szlovének szokása a magyar és az osztrák szokástól abban tér el, hogy szlovén és magyar nyelven beszélnek a főbb szereplők. Ma…
Személyiség véletlenszerű kiválasztása
2020.08.18.
Szülőfalujában járt általános iskolába, Szombathelyen volt középiskolás és az ELTÉ-n végzett matematika és fizika szakon. Az általános fizika oktatója volt alma materében 1962-től. Ifjú korában magyar verseket fogalmazott, szerelmes verseket későbbi feleségének, majd 42 évesen kezdett rendszeresen grádistyei horvát nyelvű verseket alkotni és magyar költeményeket horvátra fordítani. Sok éven át volt a budapesti II. kerületi…
2020.05.20.
Miki (Nikolaj) Muster (1925, Muraszombat – 2018, Ljubljana) illusztrátor, animátor, szobrász és filmrendező elsősorban képregényfiguráiról ismert Szlovéniában. Zvitorepec, Trdonja és Lakotnik kalandjait 1952 és 1973 között a Slovenski poročevalec közölte. Számos gyermekeknek szóló képeskönyv, reklámfilm, rajzfilmsorozat és karikatúra szerzője. Muster a szlovén képregény úttörője volt, és az egyik legsikeresebb képregény és rajzfilm alkotója. 2015-ben életművéért…
2020.02.20.
A papköltő Szőcén született, de gyermekkorát Rábagyarmaton töltötte. Szombathelyen érettségizett, Veszprémben és Pécsett végezte a papi szemináriumot. Káplán különböző dunántúli plébániákon volt. Az 1930-as évek első felében hittanár pécsi iskolákban, majd plébános Újdombóvárott. 1938-tól a Szent István Akadémia tagja. 1950-ben kanonok lett. Első verseskötete Szombathelyen jelent meg 1909-ben Rőzselángok címmel, majd még kilenc könyvet publikált.
2020.04.30.
Pungor Zoltán tanár, helytörténeti kutató, múzeumalapító. Falusi általános iskolákban, majd Szombathelyen a 405. sz. ipari szakmunkásképzőben tanított történelmet. Rendkívül tevékeny, mindig a közért, elsősorban szülőfalujáért tenni akaró ember. Csempeszkopácson múzeumot alapított, és -nem kis harccal- múzeumának méltó épületet szerzett. Nevéhez fűződik az azóta is sikerrel megrendezett „Középkori falu vására” a csempeszkopácsi templom körül.
Audiovizuális anyag véletlenszerű kiválasztása
2020.02.20.
Stolnjek prestri se (Prtič pogrni se) / Terülj, terülj, terítőm A „Terülj, terülj, asztalkám” nemzetközileg ismert mese változata a Rába-vidéki szlovéneknél. (ATU 563)
2020.02.20.
Sojenice (Sojenice) / Sorstündérek A sorstündérek a gyermek születésekor a szlovén Rába-vidéken is megjósolják a sorsát. Nemzetközi motívum helyi változata. (ATU 934)
2020.02.11.
Amikor teknőben vagy bölcsőben ringatták a csecsemőt, akkor énekelték ezt az altatót. Három szó variálgatása adja ki a dal szövegét (Heje baba, bijja). Az altatódalt 1972-ben gyűjtötte Békefi Antal.
2020.02.20.
Lakodalmi ének, amelyet akkor énekeltek, amikor a menyasszony elhagyta az otthonát.