Jelmagyarázat
Tárgy
Levéltári anyag
Épített kulturális örökség
Szellemi kulturális örökség
Személyiség
Audiovizuális anyag
Tárgyak véletlenszerű kiválasztása
11. február, 2020
Szapáry Pál báró (1753-1825) látható a táblaképen, díszöltözetben. Bal tenyerét huszáregyenruhája redői közé rejtette, jobbját pedig jelentőségteljesen a földgömbre helyezi. Ruházata ünnepélyes: prémmel szegélyezett, pompás, piros huszáruniformist visel, zöld övvel. Fejét szürkésfehér paróka koszorúzza, tekintetét egyenesen a nézőre szegezi.
19. február, 2020
Négy centiméter széles csipkézett szélű lécekből kereszt alakban összecsapolt. A lécekre három rétegben különféle nagyságú és alakú (főként kúp és téglalap) csipkézett szélű lemezekből alkotott díszek vannak ragasztva. A keret léceire hátul széles keret van ragasztva és szegelve.
21. április, 2020
Az evőeszközkészlet tartalma: 6 nagy kanál, 1 kis merőkanál, 6 kis villa, 6 nagy villa, 6 kis kés, 6 nagy kés. A 31 darabos evőeszköz készlet Szapáry Antal gróf (1802-1883) és felesége, Keglevich de Buzin Avguszta grófnő (1808-1879) nemes családja tulajdonában volt. Kiváló minőségű kézművesipari készletről van szó, az egykori Szapáryi kastélyból származó csonka múzeumi…
1. április, 2020
Deszka talapzaton elhelyezett, álló helyzetben kitömött fekete gólya (Ciconia nigra) preparátum. Vas megyében elsősorban az Őrségben fészkel.
Archívumanyag véletlenszerű kiválasztása
21. május, 2020
Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…
31. március, 2020
Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…
3. május, 2020
Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…
18. február, 2020
1942-ben a Vas megyei tanfelügyelő általános felmérést rendelt el, amelynek értelmében az alsó fokú iskolák vezetőinek jelenteniük kellett az intézmény dolgozóinak és diákjainak létszámát, vallásfelekezetét, anyanyelvét, stb., az épület jogi, műszaki állapotát, a szükségesnek tartott intézkedéseket. Az oktatási kormányzat ennek alapján tervezte a finanszírozást. A jelentés plasztikus képet ad az iskola akkori helyzetéről.
Ingatlan kulturális örökség véletlenszerű kiválasztása
21. február, 2020
Az egykori Szomoróc területén áll. A harang egyetlen tölgy rönkből kifaragott (húsvillához hasonló) “ágasban”, magasodik sátortető (“szoknya”) fölé. A négyszögletes épület falai boronafákból készültek. A szoknyás tetőzetnek nemcsak támasztó funkciója van, de a harangozót is védi. Magyarországon ritka típus az egyágasos harangláb.
18. augusztus, 2020
A haranglábak a harang tartását, a harangozó védelmét szolgálják. A pankaszi református harangláb a falu Keleti Szerének legmagasabb pontján áll. 1755-ben épült. A négyoszlopos harangláb építési évszáma a DK-i oszlop keleti nagydúcán látható. Harangját az első világháborúban beolvasztották. 1920-ig volt harang nélkül. Ekkor vették a mostani harangot, melyet három felekezet papjai szenteltek fel. Az értékes…
21. február, 2020
Római épület maradványaira épült, 16-17. századi eredetű késő reneszánsz-barokk stílusú udvarház, kapuja fölött 1614-es évszám olvasható. Mai formáját 1815-ben nyerte el. Különleges építészeti értéke a boltíves kapubejáró. Földszinti termei dongaboltozatos mennyezettel készültek. Folyosóján kiállítás látható az utolsó tulajdonos, Dr. Verebi Végh Gyula, az Iparművészeti múzeum hajdani igazgatója életéről. A kiállításon a családi fotókon és Végh…
18. augusztus, 2020
Muravidék egyik legrégebb építészeti műemléke a 13. század közepéről, a Szent Miklósról elnevezett rotunda (kerek templom). Selo (Lak) települését először 1340-ben és 1365-ben említik írásos forrásokban „seu valle Lak Sancti Nicolai (a Szent Miklós-völgyben)” formában. Az épület jellemzőiből nyilvánvaló, hogy a templom régebbi építésű. A legenda szerint eredetileg a templomosokhoz tartozott, de létrehozásának körülményei még…
Szellemi kulturális örökség véletlenszerű kiválasztása
20. február, 2020
A regölés december 25-én este történt. A legények csoportot alkotva, házról-házra jártak. Köcsögből szötyköt (köcsögdudát) készítettek, amit »kíséretként« használtak az általuk elénekelt köszöntőhöz. A nemesládonyi regösének kottája, 1952
18. augusztus, 2020
A Kisilak családé az utolsó még működő cipészműhely a Mura-vidéken. Karelnek a 20. század harmincas éveiben saját teherautója és 15 alkalmazottja volt, akik cipőket készítettek, valamint adtak el muravidéki, horvátországi (egészen Legradig) és stájerországi vásárokon. Id. Geza 1962-ben átvette édesapjától a cipészműhelyt és kb. 2010-ig dolgozott, amikor ő maga is a fiának, ifj. Gezának adta…
20. február, 2020
A magyarországi szlovének első hivatásos tudósa magyarul és apátistvánfalvi szlovén nyelvjárásban – fonetikusan – jegyezte le a rigófogás menetét. Dokumentálva ezzel a helyi nyelvjárás jellegzetes hangtanát, mondatszerkesztését és szavait az 1940-es években.
20. február, 2020
Az Eőrséghnek Leirása ugymint: Annak Természete, Története, Lakosai ezeknek szokásai, nyelvszokása a' mellyeket öszve szedegett Nemes-Népi Zakál György: 1818-dik Esztendőben Senyeházán. A kézirat kiadására csak 1985-ben került sor először, majd 2002-ben másodszor. Földrajzi, történeti és néprajzi adatokat tartalmaz az Őrségi falvakról.
Személyiség véletlenszerű kiválasztása
18. augusztus, 2020
A Válon született, Zágrábban teológiai végzettséget szerző Frideczky 1849-ig a zágrábi egyházmegyében szolgált. 1848. márciusától 1849. augusztus 13-ig a Sándor gyalogezred, majd 1850 októberéig a gráci katonai kórház lelkésze volt. Azután került a szombathelyi egyházmegyébe: 1860-tól halálig Nagynarda plébánosa volt. Gyerekeknek állította össze az „Őrangyal” című, horvát nyelvű imakönyvet. 1874-től ő volt a rohonci tankerület…
19. május, 2020
Feri Kühar 1937 és 1940 között a Ljubljanai Technikai Középiskolát látogatta. France Kralj festőművész és szobrász volt a tanára, aki a szobrászatba bevezette a szociális-paraszti műfajt. Ő volt a példaképe az első muravidéki szobrásznak. Fa, terrakotta, patinás gipsz és csak ritkán fém segítségével ábrázolt parasztasszonyokat, parasztférfiakat és gyerekeket. Az említettek a legjobb alkotásai közé sorolhatók,…
15. május, 2020
Jožef Godina az első világháborúban az Osztrák-Magyar Monarchia alakulataiban harcolt. 1918-ban csatlakozott Maister alakulataihoz, részt vett a Muravidék visszacsatolásának próbálkozásánál, el is fogták és halálra ítélték, de sikerült elmenekülnie. 1925-ben befejezte teológiai tanulmányait és Ljubljanában és Jesenice városában dolgozott lelkészként. 1943-ban Rómába ment, később az Egyesült Államokba, a nyugdíjba vonulása után 1969-ben pedig az osztrák…
29. április, 2020
Ostffy Miklós jelen volt 1669. 6. 27. a büki püspökválasztó zsinaton. Szenczi Fekete István új püspököt fogadta egyházlátogató kőrútján 1669. 8. 29-én Asszonyfán. 1679-ben az üldözött protestáns püspököt Ostffy befogadta asszonyfai várába. A bécsi császári hadak 1680-ban a várat földig lerombolták. Ostffy elmenekült és a Bakonyban bújkált, ahonnan egy amnesztiát ígérő levéllel Pozsonyba csalták és…
Audiovizuális anyag véletlenszerű kiválasztása
20. február, 2020
Stolnjek prestri se (Prtič pogrni se) / Terülj, terülj, terítőm A „Terülj, terülj, asztalkám” nemzetközileg ismert mese változata a Rába-vidéki szlovéneknél. (ATU 563)
11. február, 2020
Amikor teknőben vagy bölcsőben ringatták a csecsemőt, akkor énekelték ezt az altatót. Három szó variálgatása adja ki a dal szövegét (Heje baba, bijja). Az altatódalt 1972-ben gyűjtötte Békefi Antal.
20. február, 2020
Sojenice (Sojenice) / Sorstündérek A sorstündérek a gyermek születésekor a szlovén Rába-vidéken is megjósolják a sorsát. Nemzetközi motívum helyi változata. (ATU 934)
20. február, 2020
Lakodalmi ének, amelyet akkor énekeltek, amikor a menyasszony elhagyta az otthonát.