Jelmagyarázat
Tárgy
Levéltári anyag
Épített kulturális örökség
Szellemi kulturális örökség
Személyiség
Audiovizuális anyag
Tárgyak véletlenszerű kiválasztása
19. február, 2020
Fekete, cseresznyemintás kasmír anyagból készült főkötő. Középen virágos mintás szalaggal, elején fogazattal. Ez az alsó főkötő a hajkonty leszorítását szolgálta. A főkötő a férjes nőt jelképező, fejet borító öltözetdarab volt. A díszesebbeket csak fiatalasszonyok hordhatták. A főkötő fölött fejkendőt is viselhettek.
10. február, 2020
A második világháború alatt Muravidék és ezáltal Pince település is Magyarország részét képezték. 1942-ben a vidék jelentősebb településeiről képeslapokat adtak ki, nem a legjobb minőségben. A képeslapokon szereplő települések között volt Pince is. A képeslapon három motívum van. A képeslap központi részét a 19. század végén épült és a fő út mentén található harangláb foglalja…
18. augusztus, 2020
A grafika a turniščei, pompás öltözetbe bújt kegyes Máriá szobrát ábrázolja a kis Jézussal. A meghajlított szalagon két sorban latin felirat olvasható: „A Mura folyó közelében, a zágrábi püspökség alá tartozó Turniščen, a Csáky grófok nagybirtokán tisztelik a Nagyboldogasszonyt.” Az alsó részben a fa alatt a fallal körülfogott turniščei ősi plébániatemplom tárul elénk abban az…
24. február, 2020
Négy polcra való szekrénycsík. Meghatározott sorrendbe rakva a gazdaasszony szorgalmát dicsérő szöveggel. A szekrénycsíkok és egyéb lakástextilek a „tisztaszoba” megjelenésével kezdtek elterjedni az 1930-as évektől. A feliratok: 1. „A szekrény tükör mely mutatja” 2. „Minő a gazdaasszony szorgalma” 3. „Munka és rend a háznak dicsősége” 4. „Béke és egyetértés békesége”
Archívumanyag véletlenszerű kiválasztása
1. április, 2020
Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…
3. május, 2020
Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…
17. február, 2020
A Széchy Miklós és Ellerbach Bertold között folyó perben pontosan megjelölik a per tárgyát: felsorolják a dobrai várhoz tartozó falvakat.
11. február, 2020
Danijel Halas Velika Polana első lelkésze volt. Lelkes és bölcs papnak tartották. A Mária Társaságának vezetője volt és ösztönözte Jézus Szíve imádatát. Tanult magyarul és a magyar hívőknek folyóiratokat hozatott Magyarországból. A Novine és a Marijin list lapok szerkesztője és szerzője is volt. A Pšenično zrno iz Polane (Polanai búzaszem) című írását 2002-ben tették közzé.…
Ingatlan kulturális örökség véletlenszerű kiválasztása
18. augusztus, 2020
Későreneszánsz kiskastély. Csempeszházi Balogh Bertalan építtette a 16. század második felében. Későbbi tulajdonosa, Béri Balog Ádám, kuruc generális a 18. században, aki barokk stílusban átalakíttatta. 1976 óta a Hely- és Ipartörténeti, Néprajzi Múzeumnak ad otthont, melyet 2007-től alapítójáról, Pungor Zoltán Múzeumnak neveznek.
21. február, 2020
A Szent Mihály római katolikus tempom a 13. században épült. A 17. században az evangélikusok használták, 1673-tól a katolikus hívek. A gótikus stílust a 18. században felváltotta a barokk. Tornya a bejárat felett áll. 2011-2013 között felújították az oltárt, szószéket, szobrokat és a tetőzetet. 2019-ben megújultak a nyílászárók, a templom külseje, belseje, villamoshálózat és a…
11. február, 2020
Felső mező régészeti lelőhely a Kebele-patak mocsaras, árterületének keleti oldalán, sík területen, de kissé magasabban fekvő mezőkön volt található, Lendvahegy keleti lejtőjén, 1 km-re Hosszúfalutól. A lelőhelyet 1997 és 1998 között (Felső mező 1) és 2004-ben az autópálya (Felső mező 2) kiépítése során tárták fel. A legrégebbi települési maradványok közé tartoznak az egyes üregek és…
21. február, 2020
1638-ban III. Ferdinándtól budakeszi Weöres Mihály címeres levéllel igazolt nemességet kapott. 1720-ban III. Károly birtokot adományozott Nemescsóban Weöres III. Mihály kuruc kapitánynak, ő alapította meg a család evangélikus Vas megyei ágát. A leghíresebb sarj Weöres Sándor, a 20. század zseniális, Kossuth-díjas költője. Nemescsó határa őskori lelőhely, római emlékeket is őriz, a falut 1248-ban Árpádkori oklevél…
Szellemi kulturális örökség véletlenszerű kiválasztása
20. február, 2020
Az első színdarabot 1920. szeptember 26-én játszották a faluban a tűzoltók zászlószentelési ünnepségén. Az 1930-as évektől két fiatal tanító – Musits Jenő és Nagy Ernő – voltak a műkedvelő előadások szervezői a helyi káplánokkal együtt. 1940-1945 között a Levente Egyesület (fiúk katonai előképzője) és a KALOT (katolikus falusi fiúk egyesülete) szervezte az előadásokat. 1945 és…
10. február, 2020
Melinci ma a téglagyártás szinonimája. Az 1992 évtől kezdve a TD Brod a Téglaverő napokon mutatja be a tevékenységet, különösen a téglaverést és égetést. Idegenforgalmi célból szabadtéri téglafal is készült, ahol a tevékenységgel egész évben ismerkedhetnek a látogatók. A 244 ház közül 111 házi téglából vagy házi vályogból épült. A legrégebbi, fennmaradt házilag készült téglából…
18. augusztus, 2020
A hímes tojások díszítésének hagyományos technikája a batikolás (a tojás viasszal és festékkel történő díszítésé), amely leginkább a Ravensko és a Dólinsko térségekre jellemző. A díszítés tojásfújással kezdődik. A húsvéti hímes tojásokat a húsvéti időszakban készítik és állítják ki, idegenforgalmi emléktárgyként pedig egész évben készítik őket. A batikolás a 20. század hatvanas éveiben már kihalófélben…
20. február, 2020
A magyarországi szlovének első hivatásos tudósa magyarul és apátistvánfalvi szlovén nyelvjárásban – fonetikusan – jegyezte le a rigófogás menetét. Dokumentálva ezzel a helyi nyelvjárás jellegzetes hangtanát, mondatszerkesztését és szavait az 1940-es években.
Személyiség véletlenszerű kiválasztása
21. július, 2020
Sopronban, Szombathelyen és Budapesten tanult. Jogtudományi doktori oklevelet szerzett 1866-ban. Szolgabíró, országgyűlési képviselő, a Magyar Királyság 6. pénzügyminisztere (1875-1878), majd 12. miniszterelnöke (1899-1903) volt. 1878-tól mintagazdasággá fejlesztette rátóti birtokát. Simmenthali szarvasmarha tenyészete világhírű volt.
8. április, 2020
Református lelkészcsaládból származott. A Kőszegi evangélikus gimnáziumban érettségizett, Pápán tanítóképzőt, Pécsett tanárképző főiskolát végzett. Őriszentpéteren tanított haláláig. 1949 és 1955 között politikai fogoly volt Szibériában. 1961-től előbb iskolai gyűjteményt, majd muzeológusok bíztatására falugyűjteményt hozott létre csaknem ezer tárggyal. 1964-ben pályaműként a Savaria Múzeumba beküldte az „Őrségi Gyűjtemény leírását”, melyből az egyes tárgyak élettörténete is megismerhető.…
30. április, 2020
Pungor Zoltán tanár, helytörténeti kutató, múzeumalapító. Falusi általános iskolákban, majd Szombathelyen a 405. sz. ipari szakmunkásképzőben tanított történelmet. Rendkívül tevékeny, mindig a közért, elsősorban szülőfalujáért tenni akaró ember. Csempeszkopácson múzeumot alapított, és -nem kis harccal- múzeumának méltó épületet szerzett. Nevéhez fűződik az azóta is sikerrel megrendezett „Középkori falu vására” a csempeszkopácsi templom körül.
19. május, 2020
Feri Kühar 1937 és 1940 között a Ljubljanai Technikai Középiskolát látogatta. France Kralj festőművész és szobrász volt a tanára, aki a szobrászatba bevezette a szociális-paraszti műfajt. Ő volt a példaképe az első muravidéki szobrásznak. Fa, terrakotta, patinás gipsz és csak ritkán fém segítségével ábrázolt parasztasszonyokat, parasztférfiakat és gyerekeket. Az említettek a legjobb alkotásai közé sorolhatók,…
Audiovizuális anyag véletlenszerű kiválasztása
20. február, 2020
Lakodalmi ének, amelyet akkor énekeltek, amikor a menyasszony elhagyta az otthonát.
11. február, 2020
Amikor teknőben vagy bölcsőben ringatták a csecsemőt, akkor énekelték ezt az altatót. Három szó variálgatása adja ki a dal szövegét (Heje baba, bijja). Az altatódalt 1972-ben gyűjtötte Békefi Antal.
20. február, 2020
Sojenice (Sojenice) / Sorstündérek A sorstündérek a gyermek születésekor a szlovén Rába-vidéken is megjósolják a sorsát. Nemzetközi motívum helyi változata. (ATU 934)
20. február, 2020
Stolnjek prestri se (Prtič pogrni se) / Terülj, terülj, terítőm A „Terülj, terülj, asztalkám” nemzetközileg ismert mese változata a Rába-vidéki szlovéneknél. (ATU 563)