Jelmagyarázat
Tárgy
Levéltári anyag
Épített kulturális örökség
Szellemi kulturális örökség
Személyiség
Audiovizuális anyag
Tárgyak véletlenszerű kiválasztása
2020.08.18.
A grafika a turniščei, pompás öltözetbe bújt kegyes Máriá szobrát ábrázolja a kis Jézussal. A meghajlított szalagon két sorban latin felirat olvasható: „A Mura folyó közelében, a zágrábi püspökség alá tartozó Turniščen, a Csáky grófok nagybirtokán tisztelik a Nagyboldogasszonyt.” Az alsó részben a fa alatt a fallal körülfogott turniščei ősi plébániatemplom tárul elénk abban az…
2020.02.19.
A lepedőszéleket általában a lepedő egyik végéhez varrták. Felvarrásuknál néha a lepedőre is hímeztek egy keskeny sávot, vagy csipkeszalagot iktattak közbe. A lepedőszélek szőttes vagy hímzés csíkok. Széleiket csipke vagy bojt szegélyezte. A hímzés elterjedésével a 18. századtól váltak általánossá. Hímzőközpontok alakultak ki. A Dunántúlon vasi, rábaközi, sárközi, somogyi, csallóközi mintákat különböztetünk meg. Az őrimagyarósdi…
2020.02.20.
Ónmázas cserép, korongolt. Ovális testű, széles torkú, rövid, egyenes nyakú, lapos szalagfüles forma. Kívül-belül fehér ónmázon ecsettel felvitt sárga, zöld, kék és mangánlila színezése van. A fő díszített mezőbe rokokós keretezésben kétoldalt sárga, kétfüles kosárból kinőtt hármas, sárga szegfűs, mangános tulipános, virágtő, elöl a füllel szemben halálfej alatt ásó, kapa és csákány képe van. A…
2020.02.10.
Puhafából, fenyőből készített kopott, téglalap alakú, nyitható fedéllel ellátott faláda. A láda fedele kulccsal záródott, de később vaspánttal (és lakattal) zárták. Fedelén fémből hajtott fogantyú. Kívülről zöldre festett. Elülső oldalán „R. Gy.” monogram, alatta „K. falva” festett fekete felirat.
Archívumanyag véletlenszerű kiválasztása
2020.02.20.
Felmérés a zsennyei római katolikus elemi iskola, közös elemi iskola anyagi és személyi állapotáról.
1942-ben a Vas megyei tanfelügyelő általános felmérést rendelt el, amelynek értelmében az alsó fokú iskolák vezetőinek jelenteniük kellett az intézmény dolgozóinak és diákjainak létszámát, vallásfelekezetét, anyanyelvét, stb., az épület jogi, műszaki állapotát, a szükségesnek tartott intézkedéseket. Az oktatási kormányzat ennek alapján tervezte a finanszírozást. A jelentés plasztikus képet ad az iskola akkori helyzetéről.
2020.02.11.
Krogban 1853-ban kezdődött meg az oktatás, amikor a Muraszombati Egyháziskola fiókiskolája megnyílt a faluban. 1897-ben független általános iskolát alapítottak, amely több mint fél évszázadon keresztül működött. 1961-ben az iskola a Bakovci Általános Iskola fiókiskolája lett. Az 1970/71-es tanévben a Karel Destovnik Kajuh Általános Iskolához (ma a II. Muraszombati ÁI) került. 1952-ig az iskolában hittanoktatás is…
2020.05.03.
Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…
2020.03.31.
Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…
Ingatlan kulturális örökség véletlenszerű kiválasztása
2020.08.18.
Az Őrség falvaiban az építőanyag-váltás az 1800-as évek végén kezdődött. Olasz téglaégető vendégmunkások és stájer iparosok hatására jelentek meg a téglaházak. A pankaszi iskola az Őrség első téglaépületeinek egyike. 1885-ben épült. A pankaszi gyerekek addig Nagyrákosra jártak iskolába. A község 1929-ben új iskolát épített. A református egyház ekkor eladta az épületet, melyben sokáig kocsma működött,…
2020.08.18.
A kovácsműhely és a mellette lévő ház a közösség részére felfogadott kovácsnak épült. A község építette a Zala folyó mellé, hogy a kovácsolt anyag lehűtéséhez a víz könnyen elérhető legyen. A ház első lakója Károlyi Antal kovácsmester volt, az utolsó, Károlyi Jenőné 1988-ban halt meg. A ház boronafalú zsúpfedeles, a műhely téglafalú, zsindelytetős. Műemléki helyreállításuk…
2020.08.18.
Az evangélikus imaház eredetileg iskolának épült, melynek homlokzata elé tornyot is emeltek.
2020.02.11.
A Filovci fazekasfalut, amely szabadtéri múzeum, hivatalosan 2005-ben alapították. Története sokkal régebbre nyúlik vissza, ha azokra a fazekasmesterekre is gondolunk, akik a pannon térségben itt készítették fazekaikat, és akiket név szerint nem ismerünk, és azokra is, akik a 18. század óta szerepeltek a levéltári iratokban és mindazokra, akik még mindig élnek az idősebb Filovci lakosok…
Szellemi kulturális örökség véletlenszerű kiválasztása
2020.02.21.
A húsvéti tojások festésének legelterjedtebb technikája a nyers tojásnak visszal „megírása” volt. A tojás felületét vonalakkal felezték vagy negyedelték. Bucsuban a „megírt", viaszolt tojások egyes motívumainak nevei: „8 vagy 24 szíves", „dobköteles", „leveles" és „gráblás" (gereblyés). A „dobköteles” minta a Dunántúlon ismert. Egyesek szerint Krisztus kötelékét jelképezi. Gyakori motívum a gereblyefejhez hasonló ábra. A díszítmény…
2020.04.29.
Az első és a második világháború közötti időszakban Muravidéken új módszerrel díszítik a húsvéti tojásokat, amit később többen átvesznek: a tojás felületét asztalosfestékkel (politúrral) festik, többszínű sávokkal, a rajzolt motívumokat éles eszközzel karcolják a felületre, leggyakrabban virágmotívumokat használnak. Tarka színeik miatt népszerűek voltak a tojások, ezért húsvét előtt az emberek a készítőknél rendeltek és vásároltak.…
2020.02.20.
Az első színdarabot 1920. szeptember 26-én játszották a faluban a tűzoltók zászlószentelési ünnepségén. Az 1930-as évektől két fiatal tanító – Musits Jenő és Nagy Ernő – voltak a műkedvelő előadások szervezői a helyi káplánokkal együtt. 1940-1945 között a Levente Egyesület (fiúk katonai előképzője) és a KALOT (katolikus falusi fiúk egyesülete) szervezte az előadásokat. 1945 és…
2020.02.10.
Melinci ma a téglagyártás szinonimája. Az 1992 évtől kezdve a TD Brod a Téglaverő napokon mutatja be a tevékenységet, különösen a téglaverést és égetést. Idegenforgalmi célból szabadtéri téglafal is készült, ahol a tevékenységgel egész évben ismerkedhetnek a látogatók. A 244 ház közül 111 házi téglából vagy házi vályogból épült. A legrégebbi, fennmaradt házilag készült téglából…
Személyiség véletlenszerű kiválasztása
2020.08.18.
Karel vagy Karol Šiftar 1895 és 1959 között evangélikus lelkész volt Bodonci településen. 1921-ben írta meg a Krátki návuk vere evangeličanske elmélkedését. Az 1900 körüli fényképen Ida feleségével látható.
2020.03.03.
Nagy Gáspár 1949. május 4-én Bérbaltaváron született. 1976-80: a Móra Ferenc Könyvkiadó szerkesztője, 1981-1985: a Magyar Írószövetség titkára, 1985-től a Bethlen Gábor Alapítvány titkára, 1988-tól a Hitel című irodalmi folyóirat szerkesztője, 2004-től a Magyar Katolikus Rádió kulturális szerkesztőségének vezetője volt. 2000-ben a Magyar Művészeti Akadémia tagja lett. Költészetében – egyebek mellett – az 1956-os forradalom…
2020.04.30.
Pungor Zoltán tanár, helytörténeti kutató, múzeumalapító. Falusi általános iskolákban, majd Szombathelyen a 405. sz. ipari szakmunkásképzőben tanított történelmet. Rendkívül tevékeny, mindig a közért, elsősorban szülőfalujáért tenni akaró ember. Csempeszkopácson múzeumot alapított, és -nem kis harccal- múzeumának méltó épületet szerzett. Nevéhez fűződik az azóta is sikerrel megrendezett „Középkori falu vására” a csempeszkopácsi templom körül.
2020.08.18.
Markovics Lajos horvát nemzetiségű plébános az egykor horvátok lakta Felsőberkifaluban született Vas megyében. Szombathelyen szentelték pappá 1935. 6. 16-án. Apátistvánfalvára került káplánnak, ahol haláláig szolgált plébánosként, itt is van eltemetve. 1975-ben címzetes esperes lett. Megtanulta a helyi szlovén nyelvjárást. Szlovén nyelven misézett és tartotta a hittanórákat. A felsőszölnöki szlovén plébánossal, Kühár Jánossal együtt a szlovén…
Audiovizuális anyag véletlenszerű kiválasztása
2020.02.20.
Sojenice (Sojenice) / Sorstündérek A sorstündérek a gyermek születésekor a szlovén Rába-vidéken is megjósolják a sorsát. Nemzetközi motívum helyi változata. (ATU 934)
2020.02.11.
Amikor teknőben vagy bölcsőben ringatták a csecsemőt, akkor énekelték ezt az altatót. Három szó variálgatása adja ki a dal szövegét (Heje baba, bijja). Az altatódalt 1972-ben gyűjtötte Békefi Antal.
2020.02.20.
Stolnjek prestri se (Prtič pogrni se) / Terülj, terülj, terítőm A „Terülj, terülj, asztalkám” nemzetközileg ismert mese változata a Rába-vidéki szlovéneknél. (ATU 563)
2020.02.20.
Lakodalmi ének, amelyet akkor énekeltek, amikor a menyasszony elhagyta az otthonát.