Jelmagyarázat
Tárgy
Levéltári anyag
Épített kulturális örökség
Szellemi kulturális örökség
Személyiség
Audiovizuális anyag
Tárgyak véletlenszerű kiválasztása
19. február, 2020
Fekete, cseresznyemintás kasmír anyagból készült főkötő. Középen virágos mintás szalaggal, elején fogazattal. Ez az alsó főkötő a hajkonty leszorítását szolgálta. A főkötő a férjes nőt jelképező, fejet borító öltözetdarab volt. A díszesebbeket csak fiatalasszonyok hordhatták. A főkötő fölött fejkendőt is viselhettek.
19. február, 2020
Nyírfakéregből készült epertartó kosár. Erdőben haszálták erdei eper szedésekor.
21. április, 2020
Talpas kétfüles, kínáló tál. A kínáló kerek, a körsávok pereme aranyszínű, a tál belsején a három, eltérő szélességű, szintén aranyperemű sáv hullámmintával díszített. A fogantyúk két szalagból készültek, pontmintával díszítettek, íveltek, csúcsukon két virágból és levélből álló virágdísszel. A tál lábazata szintén három részre tagolt, széle pedig arany színű.
20. február, 2020
Nagysimonyi az 1700-as évek végétől Jánosházával együtt a Kemenes-vidéki zsidóság egyik központja volt. 1823-ban 133 fő, 1851-ben 151 fő, 1910-ben 188 fő, 1941-ben 89 fő volt a zsidó közösség létszáma. Zsinagógát 1820-ban építettek, tűzvész után 1892-ben újjáépítették. 1953-ban a lebontották. 1877-ben itt tartották az első magyar nyelvű zsidó egyházi beszédet a megyében. Müncheni Fotóakadémia elvégzése…
Archívumanyag véletlenszerű kiválasztása
11. február, 2020
1941-ben, amikor a magyarok újra elfoglalták Muravidéket, sok helyen felállították, vagy felvonták a magyar zászlót, amellyel jelképesen jelezték Muravidék Magyarországhoz való csatolását. A fénykép az 1942. augusztus 20-i ünnepségen készült a magyar állami lobogó ünnepélyes felszentelésekor. Az ünnepség augusztus 20-án volt, Szent István napján, amely az egyik legnagyobb magyar nemzeti ünnep. Augusztus 20-a Magyarországon egyaránt…
11. február, 2020
Népszerűek voltak a katonák körében olyan katonai emlékek, amelyekre felragaszthatták fényképüket a katonai szolgálat emlékére. Az első világháború alatt tovább nőtt a népszerűségük; különböző anyagokból készültek, eltérő alakban, feliratokkal, képekkel ... könyvkereskedésekben és üzletekben voltak kaphatóak. A közös az volt bennük, hogy a katonák felragaszthatták rájuk a fényképüket. A csentei emlék a központi hatalmak négy…
21. május, 2020
AAz 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…
21. május, 2020
Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…
Ingatlan kulturális örökség véletlenszerű kiválasztása
18. augusztus, 2020
Későreneszánsz kiskastély. Csempeszházi Balogh Bertalan építtette a 16. század második felében. Későbbi tulajdonosa, Béri Balog Ádám, kuruc generális a 18. században, aki barokk stílusban átalakíttatta. 1976 óta a Hely- és Ipartörténeti, Néprajzi Múzeumnak ad otthont, melyet 2007-től alapítójáról, Pungor Zoltán Múzeumnak neveznek.
21. február, 2020
A vassurányi pestiskép „Vendel-kíptye" néven ismert a helyiek körében. Pedig pestisszobor: Sebestyén és Rókus figurája alatt jelképes barlangban Rozália fekszik. A pestis ellen oltalmazó szentek szerepe a betegség megszűntével jelentéktelenné vált, a mai generációk fel sem ismerik. A jószágot oltalmazó Vendel tisztelete a közelmúltig virágzott. Rókus és Vendel ábrázolása egymáshoz közel áll: ezért lett a…
21. február, 2020
A templom a 2000 éves keresztény jubileum és az 1000 éves magyar kereszténység tiszteletére épült, Mangliár László okleveles építészmérnök tervei alapján. Védőszentje: Szent Anna és családja, Szent István és családja. Egyhajós, karzattal, szentéllyel, sekrestyével, gyóntatószobával, vizesblokkal ellátott. Az ülőhelyek száma 100. A gravírozott ablakok a 20. sz. „szentjeit” ábrázolják: Mindszenti József, Apor Vilmos, Brenner János,…
20. február, 2020
A 11. században épült rotunda jellegzetessége a keleti falba mélyített, ívelt fülkeoltár, valamint az északi oldalán épült lakótoronyba nyíló kapu, és a torony keletre nyíló külső kapuja. A torony aljában talált 11. századi és az oltár előtt lévő 13-16. századi sírok a Nádasdy nemzetség temetkezési helyei. Lakótornyából észak-kelet és észak-nyugat irányában a Rába völgyére, délre…
Szellemi kulturális örökség véletlenszerű kiválasztása
10. február, 2020
Gančaniban a májusfa állítás a vidéki örökség része. Alapvetően népi egyházi ünnep. Gančaniban a májusfák állítása 1919-re nyúlik vissza, amikor a fiatalok az első világháborúból való szerencsés visszatérésért Mária üdvözletére állították. A 18 éves fiúk az új évet követő első pénteken, majd minden pénteken összegyűltek, a májusfa felállításáig. A májusfát papírvirágokkal és szalagokkal díszítik. A…
20. február, 2020
Az első színdarabot 1920. szeptember 26-én játszották a faluban a tűzoltók zászlószentelési ünnepségén. Az 1930-as évektől két fiatal tanító – Musits Jenő és Nagy Ernő – voltak a műkedvelő előadások szervezői a helyi káplánokkal együtt. 1940-1945 között a Levente Egyesület (fiúk katonai előképzője) és a KALOT (katolikus falusi fiúk egyesülete) szervezte az előadásokat. 1945 és…
29. április, 2020
Az első és a második világháború közötti időszakban Muravidéken új módszerrel díszítik a húsvéti tojásokat, amit később többen átvesznek: a tojás felületét asztalosfestékkel (politúrral) festik, többszínű sávokkal, a rajzolt motívumokat éles eszközzel karcolják a felületre, leggyakrabban virágmotívumokat használnak. Tarka színeik miatt népszerűek voltak a tojások, ezért húsvét előtt az emberek a készítőknél rendeltek és vásároltak.…
20. február, 2020
A rátóti csősz a falu határában egy úritököt talál. Nem tudja mi az. A falu bölcs elöljárói sárkánytojásnak, majd csikótojásnak gondolják. Ez egy falucsúfoló, népi irodalmi műfaj. Humoros történet a falubeliek tudatlanságáról.
Személyiség véletlenszerű kiválasztása
19. május, 2020
1973-ban diplomázott a Ljubljanai Képzőművészeti Egyetemen. Festőművészi alkotómunkája főleg a tájképfestészetre helyezi a hangsúlyt, amely során a szülőföldjét és a Kükeč falut ábrázolja, míg a figuratív festészetére a falusi marginális emberek ábrázolása jellemző, mint például a Jedci sorozatában. Fiatalkorában halottas kocsikra készített feliratokat és festményein a művészeti kompozíció részeként kézzel íródott muravidéki feljegyzéseket találhatunk.
20. február, 2020
A papköltő Szőcén született, de gyermekkorát Rábagyarmaton töltötte. Szombathelyen érettségizett, Veszprémben és Pécsett végezte a papi szemináriumot. Káplán különböző dunántúli plébániákon volt. Az 1930-as évek első felében hittanár pécsi iskolákban, majd plébános Újdombóvárott. 1938-tól a Szent István Akadémia tagja. 1950-ben kanonok lett. Első verseskötete Szombathelyen jelent meg 1909-ben Rőzselángok címmel, majd még kilenc könyvet publikált.
18. augusztus, 2020
Szombathelyen járt gimnáziumba és szemináriumba. 1899. július 2-án szentelték pappá. Alsószölnökön volt plébános 1909-1913 és 1928-1930 között. Itt is van eltemetve. Muravidéki szlovén nyelvjárásban írt cikkeket és szerkesztett könyveket. Alsószölnökön 1910-ben megalapította a Jézus Szíve Társulatot, 1912-ben felújíttatta a templomot és a plébániaházat, 1928-ban pedig a harangtornyot.
30. április, 2020
Iváncon született. Szombathelyen és Sopronban járt középiskolába, majd a pozsonyi királyi filozófiai akadémián tanult. 1790-ben szentelték pappá. 1791-1792-ben káplánként szolgált Iváncon. Elsősorban a magyar nyelvészet területén végzett kutatásai jelentősek. Húsz éven át (1793-1812) tanított a szombathelyi líceumban 1831-ben a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották. Fő műve a magyar nyelv közel 80 ezres szókészletét tartalmazó gyökszótára…
Audiovizuális anyag véletlenszerű kiválasztása
11. február, 2020
Amikor teknőben vagy bölcsőben ringatták a csecsemőt, akkor énekelték ezt az altatót. Három szó variálgatása adja ki a dal szövegét (Heje baba, bijja). Az altatódalt 1972-ben gyűjtötte Békefi Antal.
20. február, 2020
Stolnjek prestri se (Prtič pogrni se) / Terülj, terülj, terítőm A „Terülj, terülj, asztalkám” nemzetközileg ismert mese változata a Rába-vidéki szlovéneknél. (ATU 563)
20. február, 2020
Lakodalmi ének, amelyet akkor énekeltek, amikor a menyasszony elhagyta az otthonát.
20. február, 2020
Sojenice (Sojenice) / Sorstündérek A sorstündérek a gyermek születésekor a szlovén Rába-vidéken is megjósolják a sorsát. Nemzetközi motívum helyi változata. (ATU 934)