Jelmagyarázat
Tárgy
Levéltári anyag
Épített kulturális örökség
Szellemi kulturális örökség
Személyiség
Audiovizuális anyag
Tárgyak véletlenszerű kiválasztása
10. február, 2020
Lócs község bélyegzője. Nyele fából készült, esztergályozott, feketére festett. Erre erősítették fel az ovális alakú, sárgaréz lapot és az arra ragasztott, gumiból készült nyomófelületet. A bélyegző háromsoros felirata a következő: SOPRON MEGYE / LÓCS KÖZSÉG / CSEPREGI JÁRÁS.
20. február, 2020
Az egyházi anyakönyvek 1895. október l-ig, az állami anyakönyvezés bevezetéséig közokirat jelleggel bírtak. Nagy Lajos király adományozta 1369-ben a monyorókeréki uradalmat Ellerbach Konrád fiának, valószínűleg ő építette fel a mai szentélyt és a sekrestyét 1380 tájékán. Száz évvel később Ellerbach Berthold átépítette, kibővítette a XIV. századi templomot, de tornyot nem épített hozzá. Az 1981. évi…
10. február, 2020
Körte alakú, virágmintával díszített teás bögre, egy füllel. Házaknál tartott lakodalmakra szokták kölcsön adni. Ilyenekben szolgálták fel másnap reggel a pálinkás teát.
15. május, 2020
A beltinci várkastélyban található a Mura-vidéki Múzeum patikatörténeti gyűjteménye. A gyűjtemény egyik része az egykori muraszombati Bölcs-féle patika felszerelése az 1892 és 1950 közötti időszakból, melynek részei a patika eladótéri bútorzata, edényei, dokumentumok és egyéb felszerelés. A gyógyszerkészítéshez használt felszerelés, gyógynövények és teák, valamint a kamra bútorzata szerszámokkal, edényekkel, mozsárokkal, mérlegekkel és dokumentumokkal viszont az…
Archívumanyag véletlenszerű kiválasztása
18. február, 2020
A Széchy Miklós és Ellerbach Bertold között folyó perben pontosan megjelölik a per tárgyát: felsorolják a dobrai várhoz tartozó falvakat.
19. február, 2020
A körmendi születésű Németh Mária operaénekesnő a két világháború közti időszak ünnepelt sztárja, a bécsi Staatsoper tagja volt, rendszeresen hívták fővárosi és nemzetközi vendégszereplésre. Férjével Nemeskoltán élt, ahol kiváló mintagazdaságot vezettek. Lakóhelyükön, az egykori Vidos-kastélyban forgatták a Halló Budapest című filmet is, amelyben szerepelt.
19. február, 2020
A települések pecséthasználatát a községek rendezéséről szóló 1871. évi XVIII. tc. szabályozta. A törvény életbe léptetésekor az Alispáni Hivatalok a régi typariumokat összegyűjtették és azokat megőrzésre a megye archívumába helyezték. Ezek nagy részén a települések régi, már-már feledésbe merülő szimbólumait jelenítették meg.
3. május, 2020
Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…
Ingatlan kulturális örökség véletlenszerű kiválasztása
21. február, 2020
Az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnagyobb első világháborús hadifogolytábora volt itt (1915-1918). A 40-50 000 szerb, olasz, orosz és román hadifogoly befogadására alkalmas "barakk-város" mára nyomtalanul eltűnt, helyét erdő borítja. A tábor lakóinak, foglyainak emlékét a fogolytábor egykori temetője őrzi. A díszes vaskaputól egyenes út vezet a kis földhalmon álló központi obeliszkig. Az elágazó kavicsos utak…
21. február, 2020
Az épület dobozszerű, kereszt alaprajzú, fehérre festett. Rézzel fedett lapos tetején prizma alakú 6x6 méteres kupolán és földig érő ablakain át jut a fény a templom belsejébe. Kerten át érkezünk a kapujához, amelyen bronztáblákon olvashatjuk a Szentírás 72 könyvének a nevét. Harangjai különálló harangtoronyban vannak. Belsejében a falakat stációk díszítik. A bejárat felett van az…
21. február, 2020
A vassurányi pestiskép „Vendel-kíptye" néven ismert a helyiek körében. Pedig pestisszobor: Sebestyén és Rókus figurája alatt jelképes barlangban Rozália fekszik. A pestis ellen oltalmazó szentek szerepe a betegség megszűntével jelentéktelenné vált, a mai generációk fel sem ismerik. A jószágot oltalmazó Vendel tisztelete a közelmúltig virágzott. Rókus és Vendel ábrázolása egymáshoz közel áll: ezért lett a…
18. augusztus, 2020
A kovácsműhely és a mellette lévő ház a közösség részére felfogadott kovácsnak épült. A község építette a Zala folyó mellé, hogy a kovácsolt anyag lehűtéséhez a víz könnyen elérhető legyen. A ház első lakója Károlyi Antal kovácsmester volt, az utolsó, Károlyi Jenőné 1988-ban halt meg. A ház boronafalú zsúpfedeles, a műhely téglafalú, zsindelytetős. Műemléki helyreállításuk…
Szellemi kulturális örökség véletlenszerű kiválasztása
10. február, 2020
Gančaniban a májusfa állítás a vidéki örökség része. Alapvetően népi egyházi ünnep. Gančaniban a májusfák állítása 1919-re nyúlik vissza, amikor a fiatalok az első világháborúból való szerencsés visszatérésért Mária üdvözletére állították. A 18 éves fiúk az új évet követő első pénteken, majd minden pénteken összegyűltek, a májusfa felállításáig. A májusfát papírvirágokkal és szalagokkal díszítik. A…
20. február, 2020
Kuntár Lajos szülőfalujáról írt monográfiája hármas tagolású. Az “első könyv” a szerző publicisztikai írásait tartalmazza, életrajzi vonatkozásokkal. A “második könyv” közel 150 oldalas. Levéltári forrásokra hivatkozva ismerteti a település történetét a középkortól a 20. sz. végéig. Ír a társadalmi és gazdasági viszonyokról, oktatásról, legtöbbet a lakosok életmódjáról. Kuntár lejegyezte a helyi mondákat, hiedelmeket, ünnepekhez kötődő…
29. április, 2020
Az első és a második világháború közötti időszakban Muravidéken új módszerrel díszítik a húsvéti tojásokat, amit később többen átvesznek: a tojás felületét asztalosfestékkel (politúrral) festik, többszínű sávokkal, a rajzolt motívumokat éles eszközzel karcolják a felületre, leggyakrabban virágmotívumokat használnak. Tarka színeik miatt népszerűek voltak a tojások, ezért húsvét előtt az emberek a készítőknél rendeltek és vásároltak.…
20. február, 2020
Szokás volt a pünkösdi királyné, vagy királykisasszony-járás. Még élt az 1960-as évek elején. A lányok bebocsátást kértek a házakba, ahol egy helyben állva elénekelték az »Elhozta jaz az Isten piros pünkösd napját« kezdetű köszöntőt. Négy lány – baldachin-szerűen – virágos kendőt tartott a legkisebb, középső lány feje fölé. Majd a középső kislányt körbejárva a fejére…
Személyiség véletlenszerű kiválasztása
14. május, 2020
Cankova településen született, ahol még ma is áll a szülőháza. Később a család átköltözött Skakovciba, onnét pedig az ausztriai Laafeldbe. Ágoston Szentgotthárdon és Szombathelyen fejezte be a gimnáziumi tanulmányait, majd nyelvészetet tanult Budapesten, ahol 1913-ban szerzett doktori címet. Több iskolán dolgozott tanárként, 1920 után pedig a szombathelyi gimnáziumban tanított, illetve a szombathelyi múzeum igazgatója is…
19. május, 2020
1959-ben szerezte meg diplomáját a Ljubljanai Képzőművészeti Akadémián. 1967-ben visszatért a Muravidékre és a DHLM (L. Danč, Š. Hauko, L. Logar, F. Mesarič) csoport tagjává vált, amely a muravidéki térségbe behozta a modern stílusirányzatokat. Danč a muravidéki, akadémiai végzettséggel rendelkező festőművészek második generációjának a tagja. Életművében találunk olyan alkotásokat, amelyek a klasszikus realista, expresszionista vagy…
3. március, 2020
Orfaluban született, Magyarszombatfán tanulta a fazekasmesterséget. Zalaegerszegen, Sümegen és Szentgotthárdon inaskodott. 1940-től élt és dolgozott Kétvölgyön (a Permise falurészen). Az 1970-es évektől ő volt az egyetlen magyarországi szlovén fazekas. Munkáiból Magyarországon és Szlovéniában is többször rendeztek kiállítást. 1984-ben munkásságáért megkapta a „Népművészet Mestere” címet. Ezzel a magyarországi szlovének részéről elsőként felkerült a Szellemi Kulturális Örökség…
18. augusztus, 2020
Karel vagy Karol Šiftar 1895 és 1959 között evangélikus lelkész volt Bodonci településen. 1921-ben írta meg a Krátki návuk vere evangeličanske elmélkedését. Az 1900 körüli fényképen Ida feleségével látható.
Audiovizuális anyag véletlenszerű kiválasztása
20. február, 2020
Stolnjek prestri se (Prtič pogrni se) / Terülj, terülj, terítőm A „Terülj, terülj, asztalkám” nemzetközileg ismert mese változata a Rába-vidéki szlovéneknél. (ATU 563)
11. február, 2020
Amikor teknőben vagy bölcsőben ringatták a csecsemőt, akkor énekelték ezt az altatót. Három szó variálgatása adja ki a dal szövegét (Heje baba, bijja). Az altatódalt 1972-ben gyűjtötte Békefi Antal.
20. február, 2020
Lakodalmi ének, amelyet akkor énekeltek, amikor a menyasszony elhagyta az otthonát.
20. február, 2020
Sojenice (Sojenice) / Sorstündérek A sorstündérek a gyermek születésekor a szlovén Rába-vidéken is megjósolják a sorsát. Nemzetközi motívum helyi változata. (ATU 934)