Jelmagyarázat
Tárgy
Levéltári anyag
Épített kulturális örökség
Szellemi kulturális örökség
Személyiség
Audiovizuális anyag
Tárgyak véletlenszerű kiválasztása
2020.04.21.
A 19. században az ácsolt faláda a mezőgazdasági felszerelés része volt. A díszített faládákat ruhák tárolására használták, többségük kelengyeládaként szolgált. Ebben a tetőfedeles ládában legutoljára magokat tároltak. A láda rozettákkal, stilizált gallyakkal, négyzethálós és üres rombuszokkal gazdagon díszített. Bükkfából készült. A fedelén található évszám szerint ez a legrégebbi ácsolt faláda Szlovéniában.
2020.04.21.
A halotti lepel a ravatal alsó részét díszítette, arra volt rögzítve, a virágokkal együtt. A leplet 1957-ben Franc Rogač készítette, doliči lakos és kb. 1986-ig használták. Hímzések és a Naj počiva vo meri Božem. Glejte Jagnje Božje, ki odjemlje grehe sveta! (Isten nyugosztalja. Isten báránya, aki elveszi a világ bűneit!) felirat díszíti. A leplet a…
2020.02.19.
Cseresznyefából készült, asztalos technikával. Felül ládaszerű, alul egy fiókja van. Az elülső oldala úgy van kiképezve, mintha három fiókos sublót lenne. Mindegyik fiókon két-két fagomb, fémveretes keretben. Közepén fém kulcscímer, azon csak az alsó és felső kulcsos zár használható. A ládán belül kis fiók, Lábai barokkos vonalúak. Vidékünkön a XX. században az ácsolt ládát váltották…
2020.02.21.
Fénykép alapján készített tájképes levelező-lap Szilágyi Arthur műterméből. A két világháború közti időszak klasszikus témája volt a településeket, üdülőhelyeket, azok nevezetességeit bemutató képeslap. Szilágyi Arthur (1876?-?) fényképész, ipartestületi elöljáró, Katholikus Legényegyleti elnök. Ipari kiképzését Bécsben nyerte 1893-ban, mint segéd Bécsben atyjánál dolgozott, 1891-ben lett önálló. 1908-ban aranyéremmel tüntették ki Párizsban. 1909 és 1910 között Szegeden…
Archívumanyag véletlenszerű kiválasztása
2020.05.03.
Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…
2020.03.02.
1942-ben a Vas megyei tanfelügyelő általános felmérést rendelt el, amelynek értelmében az alsó fokú iskolák vezetőinek jelenteniük kellett az intézmény dolgozóinak és diákjainak létszámát, vallásfelekezetét, anyanyelvét, stb., az épület jogi, műszaki állapotát, a szükségesnek tartott intézkedéseket. Az oktatási kormányzat ennek alapján tervezte a finanszírozást. A jelentés plasztikus képet ad az iskola akkori helyzetéről.
2020.05.03.
Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…
2020.05.09.
Magyar és német nyelven készített, színezett kéziratos kataszteri térkép Lócs bel- és külterületéről.
Ingatlan kulturális örökség véletlenszerű kiválasztása
2020.08.18.
A lócsi evangélikus templom 1937-ben épült. 1999-ben renoválták.
2020.08.18.
A Győrvári Faluház a Makovecz Imre által fémjelzett organikus építészet lenyűgöző vasi alkotása. Akkori munkatársa, tanítványa (a később Ybl-, és Príma-, és Magyar Művészetért díjjal kitüntetett) Ekler Dezső tervezte. Az épület jelentős társadalmi összefogással a VASBER kivitelezésében 1992-re készült el. Az épület ad otthont a Faluház Baráti Kör Egyesületnek, a Teleháznak és az Idősek Klubjának.
2020.02.21.
Lócson már a középkorban is állt templom, de nem a mai helyén, hanem a régi temetőben. A mai templomot 1734-ben, tornyát 1746-ban építették. 1901-ben az épületet kibővítették. A torony mai alakját és neoromán homlokzatát 1928–1931 között kapta.
2020.02.21.
Római katolikus, volt bencés apátsági templom. A templomot és a kolostort 1214-ben Jáki Nagy Márton nemes, gazdag földbirtokos alapította. A templom román stílusban, gótikus elemekkel épült fel 1256-ra. A 17. században villámcsapás megrongálta déli részét, Folnay Ferenc apát újjáépíttette. 1896-1904 között Schulek Frigyes és Gyalus László vezetésével ismét restaurálták. A barokk oltárok helyett neoromán oltárokat…
Szellemi kulturális örökség véletlenszerű kiválasztása
2020.04.29.
Az első és a második világháború közötti időszakban Muravidéken új módszerrel díszítik a húsvéti tojásokat, amit később többen átvesznek: a tojás felületét asztalosfestékkel (politúrral) festik, többszínű sávokkal, a rajzolt motívumokat éles eszközzel karcolják a felületre, leggyakrabban virágmotívumokat használnak. Tarka színeik miatt népszerűek voltak a tojások, ezért húsvét előtt az emberek a készítőknél rendeltek és vásároltak.…
2020.02.20.
Kuntár Lajos szülőfalujáról írt monográfiája hármas tagolású. Az “első könyv” a szerző publicisztikai írásait tartalmazza, életrajzi vonatkozásokkal. A “második könyv” közel 150 oldalas. Levéltári forrásokra hivatkozva ismerteti a település történetét a középkortól a 20. sz. végéig. Ír a társadalmi és gazdasági viszonyokról, oktatásról, legtöbbet a lakosok életmódjáról. Kuntár lejegyezte a helyi mondákat, hiedelmeket, ünnepekhez kötődő…
2020.02.10.
Újévkor a kutakra színes szalagokkal díszített fenyőfácskát (krispan) tűztek, hogy egész évben jó és friss vizet adjon. Ez volt a szokás a goričkoi falvakban is. Miközben a felsőszölnöki háziasszony a feldíszített fenyőcskét a ház kútjára tűzte, ezt mondta: »Če si remen, te te zemen, če si brdan, te te njan.«
2020.02.20.
A rönkhúzás a farsang végén egy fenyőrönkkel kötött mókaházasság, melynek során a rönköt „menyasszonnyal” és „vőlegénnyel” vőfélyeknek és koszorúslánynak öltözött legények és leányok – jelmezesek mókázása kíséretében – a falu központjába húzzák. A Rába-vidéki szlovének szokása a magyar és az osztrák szokástól abban tér el, hogy szlovén és magyar nyelven beszélnek a főbb szereplők. Ma…
Személyiség véletlenszerű kiválasztása
2020.05.15.
Ivan Jerič lelkész a szlovén nemzeti érdekek elkötelezett szószólója volt. Az első világháborúban harcolt, aktívan részt vett a Muravidék SHS Királysághoz való visszacsatolását szorgalmazó mozgalomnak és Maister alakulatainak tagja is volt. Mariborban fejezte be teológiái tanulmányait. 1924-ben lett pappá avatva. Lelkészként tevékenykedett Lendván, Turniščen és Muraszombaton, a lendvai dékánság dékánja, Muravidék általános érseki helynöke, valamint…
2020.05.19.
Feri Kühar 1937 és 1940 között a Ljubljanai Technikai Középiskolát látogatta. France Kralj festőművész és szobrász volt a tanára, aki a szobrászatba bevezette a szociális-paraszti műfajt. Ő volt a példaképe az első muravidéki szobrásznak. Fa, terrakotta, patinás gipsz és csak ritkán fém segítségével ábrázolt parasztasszonyokat, parasztférfiakat és gyerekeket. Az említettek a legjobb alkotásai közé sorolhatók,…
2020.04.30.
A “farkasfai per” a magyarországi kommunista igazságszolgáltatás legvéresebb eseménye volt. 70 főt állítottak bíróság elé 1953-ban jugoszláviai kémkedés és összeesküvés vádjával. 10 személyt halálra ítéltek, illetve a perrel kapcsolatban haltak meg: Bekes Józsefné, Bekes József, Wrangel Péter, Sipos Ferenc, Szabó Ernő, Sipos János, Sipos Gyula, Bicsak Lajos, Bicsak Elemér, Sipos (gyerek)?.
2020.08.18.
A Válon született, Zágrábban teológiai végzettséget szerző Frideczky 1849-ig a zágrábi egyházmegyében szolgált. 1848. márciusától 1849. augusztus 13-ig a Sándor gyalogezred, majd 1850 októberéig a gráci katonai kórház lelkésze volt. Azután került a szombathelyi egyházmegyébe: 1860-tól halálig Nagynarda plébánosa volt. Gyerekeknek állította össze az „Őrangyal” című, horvát nyelvű imakönyvet. 1874-től ő volt a rohonci tankerület…
Audiovizuális anyag véletlenszerű kiválasztása
2020.02.11.
Amikor teknőben vagy bölcsőben ringatták a csecsemőt, akkor énekelték ezt az altatót. Három szó variálgatása adja ki a dal szövegét (Heje baba, bijja). Az altatódalt 1972-ben gyűjtötte Békefi Antal.
2020.02.20.
Sojenice (Sojenice) / Sorstündérek A sorstündérek a gyermek születésekor a szlovén Rába-vidéken is megjósolják a sorsát. Nemzetközi motívum helyi változata. (ATU 934)
2020.02.20.
Lakodalmi ének, amelyet akkor énekeltek, amikor a menyasszony elhagyta az otthonát.
2020.02.20.
Stolnjek prestri se (Prtič pogrni se) / Terülj, terülj, terítőm A „Terülj, terülj, asztalkám” nemzetközileg ismert mese változata a Rába-vidéki szlovéneknél. (ATU 563)