Jelmagyarázat
Tárgy
Levéltári anyag
Épített kulturális örökség
Szellemi kulturális örökség
Személyiség
Audiovizuális anyag

Tárgyak véletlenszerű kiválasztása

19. február, 2020

Vajgyúró asztal Nickről

A köpült vajból az író kigyúrását segítő, házi készítésű vajgyúró asztal. Az asztal széles deszka alapra három ívesen levágott, a teknő fenekét követő léc. A teknő egy fából kivájt, mintegy félbevágott dagasztóteknő, a sodrófa erősen bordázott, két végén nyéllel. A deszka egy része befestve – láthatóan másodlagos használat miatt.
20. február, 2020

Vassurányi temetési egylet (?) cserépkantája

Ónmázas cserép, korongolt. Ovális testű, széles torkú, rövid, egyenes nyakú, lapos szalagfüles forma. Kívül-belül fehér ónmázon ecsettel felvitt sárga, zöld, kék és mangánlila színezése van. A fő díszített mezőbe rokokós keretezésben kétoldalt sárga, kétfüles kosárból kinőtt hármas, sárga szegfűs, mangános tulipános, virágtő, elöl a füllel szemben halálfej alatt ásó, kapa és csákány képe van. A…

Archívumanyag véletlenszerű kiválasztása

11. február, 2020

Ferdo Godina születése

Ferdo Godina 1912. október 18-án született Dolnja Bistricában, apja Mark, anyja Doma Mária. A születési anyakönyvi kivonatban Nándorként szerepel. Szlovén író, publicista és a Ljudske pravice szerkesztője volt. Irodalmi életműve több mint harminc műből áll; regényeket, novellákat, ifjúsági elbeszéléseket, karcolatokat és elbeszéléseket írt. Ljubljanában élt, de csak a Muravidéken írt. Ahogy elmondta, csak itt érzi…
3. május, 2020

A két Pöse (Kispöse; Nagypöse; Két Pöse) helység határának meghúzása

Zsigmond király parancsára a vasvári káptalan 1400. április 10-én – Laetare vasárnap utáni kedden – végrehajtotta a két pösei birtok határának bejárását. A templom 1905. évi újjáépítésekor a hívek úgy állapodtak meg, hogy »szent püspök Márton hitvalló új temploma a régen megszűnt temetődombon a réginek helyén úgy épüljön meg, hogy a szentély keletre néző, középső,…
21. május, 2020

Baltavár Helységének Országos Összve-irása A’ Kemenes Allyai Járásban 1828-dik Esztendőben

Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…

Ingatlan kulturális örökség véletlenszerű kiválasztása

21. február, 2020

Szent Anna Templom Nicken

A templomot Niczky Lázár építtette 1776-ban. Teteje fazsindely volt, padozata kő. Szent Miklós tiszteletére szentelték fel. A két mellékoltárt Szent Anna és Szent Rozália tiszteletére állították. Egyik kriptája a Niczky családé, másik a Kisfaludyaké. Szent Miklós mellett az 1836-os egyházlátogatási jegyzőkönyv második védőszentként feltünteti Szent Annát. 1867. szeptember 2-án tűzvész pusztította el a templom tetejét:…
21. február, 2020

Kercaszomori református harangláb

Az egykori Szomoróc területén áll. A harang egyetlen tölgy rönkből kifaragott (húsvillához hasonló) “ágasban”, magasodik sátortető (“szoknya”) fölé. A négyszögletes épület falai boronafákból készültek. A szoknyás tetőzetnek nemcsak támasztó funkciója van, de a harangozót is védi. Magyarországon ritka típus az egyágasos harangláb.
18. augusztus, 2020

Katolikus templom Nemeskoltán

Kolta romossá vált középkori templomát 1633-ban elbontották és helyére újat építettek. Az új templomot 1644-ben már említik. A jelenlegihez hasonló méretű lehetett, de attól néhány méterrel eltolva állt. A reformáció után az evangélikusok is használták. 1720-ban került vissza a katolikus egyház tulajdonába. A 19. századra ez a templom is leromlott, elbontották. A mai templom Ybl…

Szellemi kulturális örökség véletlenszerű kiválasztása

10. február, 2020

Téglakészítés

Melinci ma a téglagyártás szinonimája. Az 1992 évtől kezdve a TD Brod a Téglaverő napokon mutatja be a tevékenységet, különösen a téglaverést és égetést. Idegenforgalmi célból szabadtéri téglafal is készült, ahol a tevékenységgel egész évben ismerkedhetnek a látogatók. A 244 ház közül 111 házi téglából vagy házi vályogból épült. A legrégebbi, fennmaradt házilag készült téglából…
20. február, 2020

A rigászás leírása apátistvánfalvi szlovén nyelven

A magyarországi szlovének első hivatásos tudósa magyarul és apátistvánfalvi szlovén nyelvjárásban – fonetikusan – jegyezte le a rigófogás menetét. Dokumentálva ezzel a helyi nyelvjárás jellegzetes hangtanát, mondatszerkesztését és szavait az 1940-es években.
18. augusztus, 2020

Húsvéti hímes tojások készítése Dobronakon

A hímes tojások díszítésének hagyományos technikája a batikolás (a tojás viasszal és festékkel történő díszítésé), amely leginkább a Ravensko és a Dólinsko térségekre jellemző. A díszítés tojásfújással kezdődik. A húsvéti hímes tojásokat a húsvéti időszakban készítik és állítják ki, idegenforgalmi emléktárgyként pedig egész évben készítik őket. A batikolás a 20. század hatvanas éveiben már kihalófélben…
20. február, 2020

A rátóti csikótojás

A rátóti csősz a falu határában egy úritököt talál. Nem tudja mi az. A falu bölcs elöljárói sárkánytojásnak, majd csikótojásnak gondolják. Ez egy falucsúfoló, népi irodalmi műfaj. Humoros történet a falubeliek tudatlanságáról.

Személyiség véletlenszerű kiválasztása

3. március, 2020

Doncsecz Károly

Orfaluban született, Magyarszombatfán tanulta a fazekasmesterséget. Zalaegerszegen, Sümegen és Szentgotthárdon inaskodott. 1940-től élt és dolgozott Kétvölgyön (a Permise falurészen). Az 1970-es évektől ő volt az egyetlen magyarországi szlovén fazekas. Munkáiból Magyarországon és Szlovéniában is többször rendeztek kiállítást. 1984-ben munkásságáért megkapta a „Népművészet Mestere” címet. Ezzel a magyarországi szlovének részéről elsőként felkerült a Szellemi Kulturális Örökség…
15. május, 2020

Ferdo Godina

Ferdo Godina legelső történetei a Novine újságban jelentek meg. Godina jogot tanult, közreműködött liberális egyesületekkel, szerkesztője volt a Mladi Prekmurec folyóiratnak, különböző újságokban publikált, amelyekben megjelent a prózája is. 1941-ben Ljubljanában csatlakozott a partizán mozgalomhoz és 1944-től szervezője volt az ellenállási mozgalomnak a Muravidéken. A háború után több munkahelye is volt, később viszont szabadúszó irodalmárként…
19. május, 2020

Nikolaj Beer

1973-ban diplomázott a Ljubljanai Képzőművészeti Egyetemen. Festőművészi alkotómunkája főleg a tájképfestészetre helyezi a hangsúlyt, amely során a szülőföldjét és a Kükeč falut ábrázolja, míg a figuratív festészetére a falusi marginális emberek ábrázolása jellemző, mint például a Jedci sorozatában. Fiatalkorában halottas kocsikra készített feliratokat és festményein a művészeti kompozíció részeként kézzel íródott muravidéki feljegyzéseket találhatunk.
18. augusztus, 2020

Kapornaky Gyula

Versei az Őrség természeti szépségeit, a szegény parasztok sorsát örökítik meg, a paraszti munkák lírai leírásai (pl. Ruhamosók, Aratók, Aratás után). Vidéki napilapokban, vékony versfüzetekben publikált. Gyűjteményes kötete 1984-ben és 2018-ban jelent meg. Illusztráció: Pongrácz Zoltán alkotása, aki Kercaszomoron született.

Audiovizuális anyag véletlenszerű kiválasztása

11. február, 2020

Altatódal Szalafőről

Amikor teknőben vagy bölcsőben ringatták a csecsemőt, akkor énekelték ezt az altatót. Három szó variálgatása adja ki a dal szövegét (Heje baba, bijja). Az altatódalt 1972-ben gyűjtötte Békefi Antal.
20. február, 2020

Szlovén népmese Felsőszölnökről

Stolnjek prestri se (Prtič pogrni se) / Terülj, terülj, terítőm A „Terülj, terülj, asztalkám” nemzetközileg ismert mese változata a Rába-vidéki szlovéneknél. (ATU 563)
20. február, 2020

Népmese Kétvölgyről

Sojenice (Sojenice) / Sorstündérek A sorstündérek a gyermek születésekor a szlovén Rába-vidéken is megjósolják a sorsát. Nemzetközi motívum helyi változata. (ATU 934)