Jelmagyarázat
Tárgy
Levéltári anyag
Épített kulturális örökség
Szellemi kulturális örökség
Személyiség
Audiovizuális anyag
Tárgyak véletlenszerű kiválasztása
21. április, 2020
Kančevciben halottaskocsival vitték utolsó útjukra az evangélikus és katolikus falubélieket 1947-től 1985-ig. A kocsis és a két pár ló Koloman Koltaj és Janez Malačič tulajdonában volt. A kocsi fából készült részeit az Ivanovciban élő Koloman Vajda készítette, 1970-ben pedig Aleksander Malačič kovácsmester a fából készült kerekeket gumikerékkel helyettesítette, hogy traktorral lehessen húzni. A kocsi textíliái…
21. április, 2020
Molnárok mesterjegye, ill. céhjele. Mindkét oldalon a Slavno društvo mlinarsko 1877–1927 (Híres Malomtársaság 1877-1927) felirat található. Az üveges szekrényben malomkerék van, ami a molnárok mesterjegye. 1777-ben Mária Terézia császárné Alapítólevélben rögzítette a muravidéki céhek kötelezettségeit és kiváltságait. Ugyanebben az évben jött létre a Beltinci plébániában a kovácsok, lakatosok, szíjjártók, bognárok, és molnárok egyesülete. A fennmaradt…
20. február, 2020
Édesanyja vélhetően Amerikában, St. Luisban megszületett lányának, Mérinek, Cziczer Máriának készítette 1911-ben a keresztelő garnitúrát. Úgy egy évesen hozta haza leányát, Máriát és másik két gyermekét. A férje még Amerikában maradt dolgozni. Cziczer Mária fiát, Baumann Ferencet keresztelték utoljára e garnitúrában 1929-ben Vaskeresztesen. Klöpli csipkéből, selyemszalagból, szatén anyagból varrták. A díszrékli alá kis ingecske készült…
19. február, 2020
Deszkalapból és csuklósan rászerelt le-föl mozgatható késes vágószerkezetből álló eszköz. A leveles dohányt apróra vágására szolgált.
Archívumanyag véletlenszerű kiválasztása
3. március, 2020
Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…
8. május, 2020
Az állami adózás céljából táblázatos formában, latin nyelven készült összeírás. Az adózók neve mellett feltüntették foglalkozásukat, szántóföldjük, rétjük és állatállományuk nagyságát.
11. február, 2020
1924-ben Moravske Toplice evangélikus egyházközsége építési engedélyt kért a templomtorony felállításához. 1925-ben, a torony felépítése után, az ellenőrzés során kiderült, hogy a harangtorony a harangozáskor teljes hosszában erősen rezeg, ezen pedig javítani kell, majd újonnan bizottságilag ellenőrizni. Fischer szakértő mérnök 1925. május 31-i zárójelentése szerint a harangtorony szerepelni fog állandó nyilvántartásában, és haladéktalanul tájékoztatja a…
2. március, 2020
1942-ben a Vas megyei tanfelügyelő általános felmérést rendelt el, amelynek értelmében az alsó fokú iskolák vezetőinek jelenteniük kellett az intézmény dolgozóinak és diákjainak létszámát, vallásfelekezetét, anyanyelvét, stb., az épület jogi, műszaki állapotát, a szükségesnek tartott intézkedéseket. Az oktatási kormányzat ennek alapján tervezte a finanszírozást. A jelentés plasztikus képet ad az iskola akkori helyzetéről.
Ingatlan kulturális örökség véletlenszerű kiválasztása
18. augusztus, 2020
A haranglábak a harang tartását, a harangozó védelmét szolgálják. A pankaszi református harangláb a falu Keleti Szerének legmagasabb pontján áll. 1755-ben épült. A négyoszlopos harangláb építési évszáma a DK-i oszlop keleti nagydúcán látható. Harangját az első világháborúban beolvasztották. 1920-ig volt harang nélkül. Ekkor vették a mostani harangot, melyet három felekezet papjai szenteltek fel. Az értékes…
18. augusztus, 2020
Muravidék egyik legrégebb építészeti műemléke a 13. század közepéről, a Szent Miklósról elnevezett rotunda (kerek templom). Selo (Lak) települését először 1340-ben és 1365-ben említik írásos forrásokban „seu valle Lak Sancti Nicolai (a Szent Miklós-völgyben)” formában. Az épület jellemzőiből nyilvánvaló, hogy a templom régebbi építésű. A legenda szerint eredetileg a templomosokhoz tartozott, de létrehozásának körülményei még…
18. augusztus, 2020
Lendva és a környező falvak zsidói lakosait helyezték itt örök nyugalomra. Az alsólendvai zsidó lakosok temetőjében az előírásoknak megfelelően a sírkövek sírfeliratai Jeruzsálem felé tájolódnak. A zsidó temetőt kőkerítés veszi körül. Az alsólendvai zsidó temető három részre tagolt, a Hevrára, a Hevrán kívüli részekre és a gyerekek helyére. A zsidók lakosok 1850-ben kezdték elhunytjaikat ebben…
18. augusztus, 2020
Az evangélikus imaház eredetileg iskolának épült, melynek homlokzata elé tornyot is emeltek.
Szellemi kulturális örökség véletlenszerű kiválasztása
20. február, 2020
Az Eőrséghnek Leirása ugymint: Annak Természete, Története, Lakosai ezeknek szokásai, nyelvszokása a' mellyeket öszve szedegett Nemes-Népi Zakál György: 1818-dik Esztendőben Senyeházán. A kézirat kiadására csak 1985-ben került sor először, majd 2002-ben másodszor. Földrajzi, történeti és néprajzi adatokat tartalmaz az Őrségi falvakról.
18. augusztus, 2020
A hímes tojások díszítésének hagyományos technikája a batikolás (a tojás viasszal és festékkel történő díszítésé), amely leginkább a Ravensko és a Dólinsko térségekre jellemző. A díszítés tojásfújással kezdődik. A húsvéti hímes tojásokat a húsvéti időszakban készítik és állítják ki, idegenforgalmi emléktárgyként pedig egész évben készítik őket. A batikolás a 20. század hatvanas éveiben már kihalófélben…
20. február, 2020
A magyarországi szlovének első hivatásos tudósa magyarul és apátistvánfalvi szlovén nyelvjárásban – fonetikusan – jegyezte le a rigófogás menetét. Dokumentálva ezzel a helyi nyelvjárás jellegzetes hangtanát, mondatszerkesztését és szavait az 1940-es években.
20. február, 2020
Merics Lajosné közel 40 éve foglalkozik hímes tojások készítésével. Lánya és veje is megtanulták a mesterséget. 1995 óta zsűríztetik a tojásokat. Horváthné Merics Katalin megkapta a tojásfestő népi iparművész címet. Kifújt tojásokat díszítenek karcolt , gravírozott technikával. Áttört tojásokat is készítenek. Mersics Lajosné mézeskalács díszeket, lánya és veje csuhéból különböző száraz termésekkel kombinálva készít még…
Személyiség véletlenszerű kiválasztása
29. április, 2020
Ostffy Miklós jelen volt 1669. 6. 27. a büki püspökválasztó zsinaton. Szenczi Fekete István új püspököt fogadta egyházlátogató kőrútján 1669. 8. 29-én Asszonyfán. 1679-ben az üldözött protestáns püspököt Ostffy befogadta asszonyfai várába. A bécsi császári hadak 1680-ban a várat földig lerombolták. Ostffy elmenekült és a Bakonyban bújkált, ahonnan egy amnesztiát ígérő levéllel Pozsonyba csalták és…
18. augusztus, 2020
Karel vagy Karol Šiftar 1895 és 1959 között evangélikus lelkész volt Bodonci településen. 1921-ben írta meg a Krátki návuk vere evangeličanske elmélkedését. Az 1900 körüli fényképen Ida feleségével látható.
20. május, 2020
Miki (Nikolaj) Muster (1925, Muraszombat – 2018, Ljubljana) illusztrátor, animátor, szobrász és filmrendező elsősorban képregényfiguráiról ismert Szlovéniában. Zvitorepec, Trdonja és Lakotnik kalandjait 1952 és 1973 között a Slovenski poročevalec közölte. Számos gyermekeknek szóló képeskönyv, reklámfilm, rajzfilmsorozat és karikatúra szerzője. Muster a szlovén képregény úttörője volt, és az egyik legsikeresebb képregény és rajzfilm alkotója. 2015-ben életművéért…
19. május, 2020
1959-ben szerezte meg diplomáját a Ljubljanai Képzőművészeti Akadémián. 1967-ben visszatért a Muravidékre és a DHLM (L. Danč, Š. Hauko, L. Logar, F. Mesarič) csoport tagjává vált, amely a muravidéki térségbe behozta a modern stílusirányzatokat. Danč a muravidéki, akadémiai végzettséggel rendelkező festőművészek második generációjának a tagja. Életművében találunk olyan alkotásokat, amelyek a klasszikus realista, expresszionista vagy…
Audiovizuális anyag véletlenszerű kiválasztása
20. február, 2020
Lakodalmi ének, amelyet akkor énekeltek, amikor a menyasszony elhagyta az otthonát.
20. február, 2020
Stolnjek prestri se (Prtič pogrni se) / Terülj, terülj, terítőm A „Terülj, terülj, asztalkám” nemzetközileg ismert mese változata a Rába-vidéki szlovéneknél. (ATU 563)
20. február, 2020
Sojenice (Sojenice) / Sorstündérek A sorstündérek a gyermek születésekor a szlovén Rába-vidéken is megjósolják a sorsát. Nemzetközi motívum helyi változata. (ATU 934)
11. február, 2020
Amikor teknőben vagy bölcsőben ringatták a csecsemőt, akkor énekelték ezt az altatót. Három szó variálgatása adja ki a dal szövegét (Heje baba, bijja). Az altatódalt 1972-ben gyűjtötte Békefi Antal.