Jelmagyarázat
Tárgy
Levéltári anyag
Épített kulturális örökség
Szellemi kulturális örökség
Személyiség
Audiovizuális anyag

Tárgyak véletlenszerű kiválasztása

10. február, 2020

Péterhegy

Öt felvétel a Muravidéken található goričkói Gornji Petrovci településről a II. világháború idejéből. Felirat: Peterhegy. A másik oldalon magyar nyelvű, töltőtollal írt felirat 1942. december 23. keltezéssel. A képeslapot Gornji Petrovciból küldték a magyarországi Torony településre.
24. február, 2020

Fazék Kétvölgyről

Kívül-belül fehér és barnamázas, agyagból korongolt fazék. Díszítése: fehér, zöld, fekete színekkel – írókával – rajzolt virág két rozmaring ág között. Alul és felül fekete hullámvonalba zárva. Az edényt Doncsecz Károly a múzeum kérésére készítette hagyományos formájúra és hagyományos díszítéssel. Az írókával való díszítés a szlovén Rába-vidéken és az Őrségben az 1930-as évektől terjedt el.

Archívumanyag véletlenszerű kiválasztása

6. május, 2020

Karátfölde Helységének Orsszágos Összve írása 1828-dik Esztendőben

Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…
11. február, 2020

Ivan Perša, szlovén katolikus lelkész, 1961. 04. 02. – 1935. 09. 26.

Ivan Perša Ižakovciban született 1861. április 2-án. 1885. évi felszentelése után Gradban volt káplán. Itt megalapította a Szent Skapuláré és a Jézus és Mária Szíve Szövetséget. 1887 májusában Alsószölnökön folytatta munkáját, ahol 1894-ig szolgált, amikor áthelyezték Felsőszölnökre. Muravidéki nyelvjárásban írta meg a Od vnouge i velke miloscse i pomoucsi Szvétoga Skapulera, mely 1898-ban jelent meg…
21. május, 2020

Domonkosfa Helységének Országos Öszveírása A Tóthsági Járásban 1828-dik Esztendőben

Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…
3. május, 2020

Illés Árpád két levele Weöres Sándorhoz

Csönge jeles szülötte Weöres Sándor költő már a negyvenes években komoly hírnévnek örvendett, az akkori Magyarország szellemi elitjéhez tartozott. Az itt közölt két hozzá intézett levél bepillantást ad a művészvilág beszédtémáiba, a vers(ek) keletkezésének folyamatába.

Ingatlan kulturális örökség véletlenszerű kiválasztása

21. február, 2020

Szent Anna-templom Farkasfán

A templom a 2000 éves keresztény jubileum és az 1000 éves magyar kereszténység tiszteletére épült, Mangliár László okleveles építészmérnök tervei alapján. Védőszentje: Szent Anna és családja, Szent István és családja. Egyhajós, karzattal, szentéllyel, sekrestyével, gyóntatószobával, vizesblokkal ellátott. Az ülőhelyek száma 100. A gravírozott ablakok a 20. sz. „szentjeit” ábrázolják: Mindszenti József, Apor Vilmos, Brenner János,…
18. augusztus, 2020

Cáki Pincesor

A Cáki Pincesor nyolc pincéből álló épületegyüttese 1976 óta látogatható. A pincék a falu mögött húzódó gesztenyésben a hajdani parcellaszerkezetnek megfelelően épültek. Elsősorban a szőlőfeldolgozást, bortárolást szolgálták. A filoxéravész után lettek gyümölcsös, gesztenyés pincék. Cákon az 1890-es évek elején pusztult ki a szőlő. A hegy távolabbi részén telepítettek újat és feldolgozására a gazdák szekereken szállították…
20. február, 2020

A felsőszölnöki füstösház a Vasi Skanzenben

1978-ban Bárdosi János (1933-1983) egy füstöskonyhás házat bontott le a felsőszölnöki János-hegyen. Bontás közben megállapította, hogy a lakóépület eredetileg három részből állt: füstösházból, pitvarból és kamrából. A háznak öt tolódeszkás ablaka, egy szellőző- és egy füstnyílása is volt. Ezért 2002-ben füstösházként épült fel a felsőszölnöki boronafalú, rozsszalmából készült zsúppal fedett ház rekonstrukciója a Vasi Skanzenben.…
21. február, 2020

Szent Anna Templom Nicken

A templomot Niczky Lázár építtette 1776-ban. Teteje fazsindely volt, padozata kő. Szent Miklós tiszteletére szentelték fel. A két mellékoltárt Szent Anna és Szent Rozália tiszteletére állították. Egyik kriptája a Niczky családé, másik a Kisfaludyaké. Szent Miklós mellett az 1836-os egyházlátogatási jegyzőkönyv második védőszentként feltünteti Szent Annát. 1867. szeptember 2-án tűzvész pusztította el a templom tetejét:…

Szellemi kulturális örökség véletlenszerű kiválasztása

21. február, 2020

Gergely-járás Iváncon

Koltay Sándor tanító a 20. század elején szorgalmazta a faluban a Gergely-járás szokásának a gyakorlását március 12-én. 1935-ben ezért elismerő oklevelet is kapott. A szokás eredete a középkorra nyúlik vissza, amikor a szegény tanulók a faluban házról-házra járva kéregettek. A 17. század közepétől a szokás az új tanulók iskolába hívogatásával bővült. Az 1860-as évektől általánossá…
10. február, 2020

Büjraštvo (gátépítés)

Amikor a Mura elárasztotta a partokat, vitte magával a malmot és a csónakot, a megduzzadt folyó új utakat keresve elárasztotta a szántóföldeket és a házakat. Ilyenkor volt szükség a büjranje (gátjavító, gátépítő) tevékenységre a folyó mentén – a folyómeder megerősítésével, a gátakkal próbálták feltartóztatni a vizet. A büjrások a folyón šejfikben (13 m hosszú szállítóhajókban)…
18. augusztus, 2020

A Časar-malom

A berkovci Časar-vízimalom 1968-ig működött, 2000 óta átalakított múzeumként működik. Az Ingatlan kult. örökség jegyzékében az EŠD 9272-es sz. alatt van bejegyezve. Az emeletes fa szerkezetű malomépület 1930-ban épült. A vízikerék helyére 1946-ban egy Francis-turbina került, amelynek működését egy fagázzal működtetett dugattyús hajtómű is támogatott. A malom belsőjében a dugattyús hajtómű és a turbinát tartalmazó…
20. február, 2020

Színjátszás Rábagyarmaton

Az első színdarabot 1920. szeptember 26-én játszották a faluban a tűzoltók zászlószentelési ünnepségén. Az 1930-as évektől két fiatal tanító – Musits Jenő és Nagy Ernő – voltak a műkedvelő előadások szervezői a helyi káplánokkal együtt. 1940-1945 között a Levente Egyesület (fiúk katonai előképzője) és a KALOT (katolikus falusi fiúk egyesülete) szervezte az előadásokat. 1945 és…

Személyiség véletlenszerű kiválasztása

15. május, 2020

Ivan Jerič

Ivan Jerič lelkész a szlovén nemzeti érdekek elkötelezett szószólója volt. Az első világháborúban harcolt, aktívan részt vett a Muravidék SHS Királysághoz való visszacsatolását szorgalmazó mozgalomnak és Maister alakulatainak tagja is volt. Mariborban fejezte be teológiái tanulmányait. 1924-ben lett pappá avatva. Lelkészként tevékenykedett Lendván, Turniščen és Muraszombaton, a lendvai dékánság dékánja, Muravidék általános érseki helynöke, valamint…
8. április, 2020

Németh Márton

A nemesládonyi születésű Németh Márton kertészmérnök a pécsi szőlészeti kutatás kiemelkedő egyénisége volt. Munkássága nemzetközi hírnevet hozott számára. A Németh által 1952-től kezdve létrehozott borszőlő-fajtagyűjtemény világszinten is az egyik legnagyobb és legértékesebb volt. Elkötelezett híve volt a klónszelekciós szőlőnemesítésnek.
20. február, 2020

Kocsis László

A papköltő Szőcén született, de gyermekkorát Rábagyarmaton töltötte. Szombathelyen érettségizett, Veszprémben és Pécsett végezte a papi szemináriumot. Káplán különböző dunántúli plébániákon volt. Az 1930-as évek első felében hittanár pécsi iskolákban, majd plébános Újdombóvárott. 1938-tól a Szent István Akadémia tagja. 1950-ben kanonok lett. Első verseskötete Szombathelyen jelent meg 1909-ben Rőzselángok címmel, majd még kilenc könyvet publikált.

Audiovizuális anyag véletlenszerű kiválasztása

20. február, 2020

Népmese Kétvölgyről

Sojenice (Sojenice) / Sorstündérek A sorstündérek a gyermek születésekor a szlovén Rába-vidéken is megjósolják a sorsát. Nemzetközi motívum helyi változata. (ATU 934)
20. február, 2020

Szlovén népmese Felsőszölnökről

Stolnjek prestri se (Prtič pogrni se) / Terülj, terülj, terítőm A „Terülj, terülj, asztalkám” nemzetközileg ismert mese változata a Rába-vidéki szlovéneknél. (ATU 563)
11. február, 2020

Altatódal Szalafőről

Amikor teknőben vagy bölcsőben ringatták a csecsemőt, akkor énekelték ezt az altatót. Három szó variálgatása adja ki a dal szövegét (Heje baba, bijja). Az altatódalt 1972-ben gyűjtötte Békefi Antal.