Jelmagyarázat
Tárgy
Levéltári anyag
Épített kulturális örökség
Szellemi kulturális örökség
Személyiség
Audiovizuális anyag
Tárgyak véletlenszerű kiválasztása
19. február, 2020
Deszkalapból és csuklósan rászerelt le-föl mozgatható késes vágószerkezetből álló eszköz. A leveles dohányt apróra vágására szolgált.
31. március, 2020
Kovácsolt vasból készült, fedele belsejében peremzár as szerkezettel ellátott láda. Az ajándékozó, Csaba József közlése szerint falusi kovács készítménye. Feltételezések szerint a csákányi takács céh céhládája volt, erre utal, hogy sokáig a Csákányi Takács Céhtől való mesterlevelet /1809/ őrizte. Valószínűsíthetően postakocsikon használt pénzszállító ládaként funkcionált Csákánydoroszló körzetében.
18. augusztus, 2020
Az Alsólakosnál feltárt Oloris régészeti lelőhely egyik ásatási gödrében egy nagyobb, kerámiából készült fogantyús fazék felső részére bukkantak. Szabadkézzel megformált kerámia, narancssárgás, illetve barnás színű, felülete sima és durva szemcsés fazekas masszából készült. Négy fogantyúval rendelkezik. Az egyik fogantyúból plasztikus bordázat kerekedik ki stilizált vízimadarak formájában. A zoomorf, illetve antropomorf alakítások az adott korra nem…
21. február, 2020
A 19. század elején Alojz Eberl, császári adóhivatalnok, késő romantikus festőművész, családjával Muraszombatba költözött. Idősebb korában akvarelleket festett. Eberl hagyatéka a 19. századi, Muraszombat és környéke múltjához kapcsolódó művészettörténeti gyűjtemény magvát alkotja. Abból az időszakból származik, amikor a település városi jellege kialakulóban volt. A Bakovcinál című képen jobbról facsoportot pillantunk meg. Két vízszintes, a tisztás…
Archívumanyag véletlenszerű kiválasztása
11. február, 2020
Turnišče több évszázadon keresztül különleges ranggal rendelkezett, mezőváros volt. Számos olyan dokumentum maradt fenn, amelyekkel a turniščei lakosok újra és újra bizonyították a nekik adományozott mezővárosi jogaikat. 1934. november 23-án a községi bizottság úgy döntött, hogy megszünteti a község mezővárosi rangját. Javaslatukat azzal indokolták, hogy a községi lakosok szegények, és a rang miatt magas adókat…
11. február, 2020
A fényképen a Dolenci – Hodos kórus nyolc tagja látható. A fotót Janko Ozmec, aki 1919 és 1923 között a Veliki Dolenciben található általános iskola vezetője volt, köszönete jeléül adta Gašper Lipovšek kerületi kormányzónak.
11. február, 2020
Egy régi legenda szerint, melyet 1956-ban Janez Eljaš lelkész jegyzett le, Szent Kozma és Damján templomát a dobrai gróf építette, akinek volt egy vak lánya. Anyja halála után a sok sírástól a kislány megvakult, és csak azután gyógyult fel, miután felkereste a csodatévő forrást Kuzmában. A gróf ígéretet tett, hogy építeni fog egy templomot a…
21. május, 2020
Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…
Ingatlan kulturális örökség véletlenszerű kiválasztása
26. február, 2020
Az Őrségi Népi Műemlékegyüttes Szalafő Pityerszerén 10 épületből áll: 1 kerített ház, 1 földszintes és 1 emeletes kástu (kamra), 2 lakóház, 1 pajta, 1 istállós, kamrás pajta, 1 kástus ól, 1 sertésól és 1 favágószín. A legértékesebb épület az emeletes kástu és a kerített ház, mert Magyarországon eredetiben már csak itt látható. A kástu emeleti…
11. február, 2020
A barokk Szent László templom 1742-ben épült, Ebergényi László tábornok építtette. A templom I. László magyar királyról kapta a nevét, aki 1041-ben született. 1077-től volt magyar király. A templom 34 méter hosszú, 16 méter széles és 10 méter magas. 1894-ben a mellékkápolna az Ave Maria nevet kapta. E kápolna alatt a Zichy grófok sírboltja van,…
20. február, 2020
1978-ban Bárdosi János (1933-1983) egy füstöskonyhás házat bontott le a felsőszölnöki János-hegyen. Bontás közben megállapította, hogy a lakóépület eredetileg három részből állt: füstösházból, pitvarból és kamrából. A háznak öt tolódeszkás ablaka, egy szellőző- és egy füstnyílása is volt. Ezért 2002-ben füstösházként épült fel a felsőszölnöki boronafalú, rozsszalmából készült zsúppal fedett ház rekonstrukciója a Vasi Skanzenben.…
21. február, 2020
1686-ban a Batthyány-uradalom malma, majd Szapáry László gróf a tulajdonosa. 1911-ben Guttmann Mihály vásárolta meg a malmot és a fűrésztelepet. Utóbbit egy Schwarcz nevű vállalkozónak adta bérbe, majd fia Imre vette át. 1949-ben a családot „kuláknak” nyilvánították és kitelepítették. 1960-ban lebontották a malmot és a fűrésztelepet. A vízierőművet 1960-ban, majd 2019-ben felújították, ma is működik.…
Szellemi kulturális örökség véletlenszerű kiválasztása
20. február, 2020
A Muszla- forrásnál a néphagyomány szerint rablók vára volt. Szabályos dombot folyt körül a víz. Azt beszélik, hogy aranykincset találtak, hétágú gyertyatartót.
18. augusztus, 2020
A berkovci Časar-vízimalom 1968-ig működött, 2000 óta átalakított múzeumként működik. Az Ingatlan kult. örökség jegyzékében az EŠD 9272-es sz. alatt van bejegyezve. Az emeletes fa szerkezetű malomépület 1930-ban épült. A vízikerék helyére 1946-ban egy Francis-turbina került, amelynek működését egy fagázzal működtetett dugattyús hajtómű is támogatott. A malom belsőjében a dugattyús hajtómű és a turbinát tartalmazó…
21. február, 2020
Koltay Sándor tanító a 20. század elején szorgalmazta a faluban a Gergely-járás szokásának a gyakorlását március 12-én. 1935-ben ezért elismerő oklevelet is kapott. A szokás eredete a középkorra nyúlik vissza, amikor a szegény tanulók a faluban házról-házra járva kéregettek. A 17. század közepétől a szokás az új tanulók iskolába hívogatásával bővült. Az 1860-as évektől általánossá…
29. április, 2020
Az első és a második világháború közötti időszakban Muravidéken új módszerrel díszítik a húsvéti tojásokat, amit később többen átvesznek: a tojás felületét asztalosfestékkel (politúrral) festik, többszínű sávokkal, a rajzolt motívumokat éles eszközzel karcolják a felületre, leggyakrabban virágmotívumokat használnak. Tarka színeik miatt népszerűek voltak a tojások, ezért húsvét előtt az emberek a készítőknél rendeltek és vásároltak.…
Személyiség véletlenszerű kiválasztása
21. július, 2020
Sopronban, Szombathelyen és Budapesten tanult. Jogtudományi doktori oklevelet szerzett 1866-ban. Szolgabíró, országgyűlési képviselő, a Magyar Királyság 6. pénzügyminisztere (1875-1878), majd 12. miniszterelnöke (1899-1903) volt. 1878-tól mintagazdasággá fejlesztette rátóti birtokát. Simmenthali szarvasmarha tenyészete világhírű volt.
18. augusztus, 2020
A jáki monostor és templom építtetője. Vasvári, Zalai ispán (1215-1245). Szlavón bán (1224). Születése és halála időpontját nem ismerjük. A templomot 1256 tavaszán szentelték fel, akkor már nem élt. A templom délnyugati tornyának falain valószínűleg az ő temetése látható. Róla nevezték el az általános iskolát Jákon. 2004-ben állított szobra az egykori apátsági ház udvarán áll.…
19. május, 2020
Feri Kühar 1937 és 1940 között a Ljubljanai Technikai Középiskolát látogatta. France Kralj festőművész és szobrász volt a tanára, aki a szobrászatba bevezette a szociális-paraszti műfajt. Ő volt a példaképe az első muravidéki szobrásznak. Fa, terrakotta, patinás gipsz és csak ritkán fém segítségével ábrázolt parasztasszonyokat, parasztférfiakat és gyerekeket. Az említettek a legjobb alkotásai közé sorolhatók,…
3. március, 2020
Orfaluban született, Magyarszombatfán tanulta a fazekasmesterséget. Zalaegerszegen, Sümegen és Szentgotthárdon inaskodott. 1940-től élt és dolgozott Kétvölgyön (a Permise falurészen). Az 1970-es évektől ő volt az egyetlen magyarországi szlovén fazekas. Munkáiból Magyarországon és Szlovéniában is többször rendeztek kiállítást. 1984-ben munkásságáért megkapta a „Népművészet Mestere” címet. Ezzel a magyarországi szlovének részéről elsőként felkerült a Szellemi Kulturális Örökség…
Audiovizuális anyag véletlenszerű kiválasztása
20. február, 2020
Stolnjek prestri se (Prtič pogrni se) / Terülj, terülj, terítőm A „Terülj, terülj, asztalkám” nemzetközileg ismert mese változata a Rába-vidéki szlovéneknél. (ATU 563)
20. február, 2020
Lakodalmi ének, amelyet akkor énekeltek, amikor a menyasszony elhagyta az otthonát.
11. február, 2020
Amikor teknőben vagy bölcsőben ringatták a csecsemőt, akkor énekelték ezt az altatót. Három szó variálgatása adja ki a dal szövegét (Heje baba, bijja). Az altatódalt 1972-ben gyűjtötte Békefi Antal.
20. február, 2020
Sojenice (Sojenice) / Sorstündérek A sorstündérek a gyermek születésekor a szlovén Rába-vidéken is megjósolják a sorsát. Nemzetközi motívum helyi változata. (ATU 934)