Jelmagyarázat
Tárgy
Levéltári anyag
Épített kulturális örökség
Szellemi kulturális örökség
Személyiség
Audiovizuális anyag

Tárgyak véletlenszerű kiválasztása

15. május, 2020

Díszített fazékalj

A Nedelica régészeti lelőhelyen középkori település maradványait tárták fel. Az egyik lelet egy középkori fazékalj, amely korongozással készült. A fazékaljon megtalálható a fazekasmesteri jel, amely a középkorban gyakran szerepelt a fazekak alján, legtöbbször kerék vagy kereszt formájában. A töredék alján egy napkereszt alakú fazekas jel található, amely a Mura-vidéki érett középkori régészeti lelőhelyek egyedüli példánya.…

Archívumanyag véletlenszerű kiválasztása

11. február, 2020

A kuzmai templom létrejöttéről szóló legenda, fényképpel

Egy régi legenda szerint, melyet 1956-ban Janez Eljaš lelkész jegyzett le, Szent Kozma és Damján templomát a dobrai gróf építette, akinek volt egy vak lánya. Anyja halála után a sok sírástól a kislány megvakult, és csak azután gyógyult fel, miután felkereste a csodatévő forrást Kuzmában. A gróf ígéretet tett, hogy építeni fog egy templomot a…
11. február, 2020

Danijel Halas születéséről szóló feljegyzés cserencsóci (Črenšovci) születési anyakönyvében

Danijel Halas 1908. június 24-én született Črenšovciban. A ljubljanai középiskola elvégzése után teológiai tanulmányokat folytatott Mariborban, ahol 1933. július 9-én papnak szentelték. Egy héttel később tartotta meg újmiséjét szülőhelyén. Először Ljutomerben szolgált káplánként. Majd négy évig Lendván teljesített szolgálatot, 1939. január 1-jén kinevezték Velika Polana újonnan alapított plébániája első lelkipásztorának. 1945. március 16-ig szolgált itt,…
19. február, 2020

A nagynardai plébánia haszonvételeinek leltára

Nem tudjuk milyen alkalomból készült a nagynardai egyház és fíliáinak: Fölső- és Alsócsatárnak földjeiről és az azokhoz kapcsolódó szolgáltatásokról, haszonvételekről fölvett leltár. Valószínűleg a vitatott úrbéri terhek tárgyában kellett egyezségre jutniuk a falvak lakosainak a plébánossal. A leltár konkrét személyeket is megemlít, akik a falut képviselték a földesúrral szemben, illetve (zsellér) jogállásuknál fogva külön feltételekkel…
30. március, 2020

Berkeháza és Janusocz Helységenek Országos Összveírása Tóthsági Járásban 1828-dik Esztendőben

Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…

Ingatlan kulturális örökség véletlenszerű kiválasztása

21. február, 2020

Vízierőmű Alsószölnökön

1686-ban a Batthyány-uradalom malma, majd Szapáry László gróf a tulajdonosa. 1911-ben Guttmann Mihály vásárolta meg a malmot és a fűrésztelepet. Utóbbit egy Schwarcz nevű vállalkozónak adta bérbe, majd fia Imre vette át. 1949-ben a családot „kuláknak” nyilvánították és kitelepítették. 1960-ban lebontották a malmot és a fűrésztelepet. A vízierőművet 1960-ban, majd 2019-ben felújították, ma is működik.…
18. augusztus, 2020

Tájház Nagyrákoson

A kovácsműhely és a mellette lévő ház a közösség részére felfogadott kovácsnak épült. A község építette a Zala folyó mellé, hogy a kovácsolt anyag lehűtéséhez a víz könnyen elérhető legyen. A ház első lakója Károlyi Antal kovácsmester volt, az utolsó, Károlyi Jenőné 1988-ban halt meg. A ház boronafalú zsúpfedeles, a műhely téglafalú, zsindelytetős. Műemléki helyreállításuk…
25. február, 2020

Útmenti kereszt Kétvölgyön

A kereszt talpazatán egy egymást keresztező kovács kalapács és fogó, valamint egy helyi szlovén nyelvjárásban írt szöveg olvasható. Vélhetően a helyi kovács munkája. A szájhagyomány szerint a kovácsot a felesége meg akarta mérgezni, de életben maradt. Istennek hálát adva állíttatta a keresztet. 2017-ben a Kétvölgyi Szlovén Nemzetiségi Önkormányzat felújítatta. Resaturálta Várkonyi Csilla.

Szellemi kulturális örökség véletlenszerű kiválasztása

20. február, 2020

Az őriszentpéteri Muszla-forrás

A Muszla- forrásnál a néphagyomány szerint rablók vára volt. Szabályos dombot folyt körül a víz. Azt beszélik, hogy aranykincset találtak, hétágú gyertyatartót.
20. február, 2020

Színjátszás Rábagyarmaton

Az első színdarabot 1920. szeptember 26-én játszották a faluban a tűzoltók zászlószentelési ünnepségén. Az 1930-as évektől két fiatal tanító – Musits Jenő és Nagy Ernő – voltak a műkedvelő előadások szervezői a helyi káplánokkal együtt. 1940-1945 között a Levente Egyesület (fiúk katonai előképzője) és a KALOT (katolikus falusi fiúk egyesülete) szervezte az előadásokat. 1945 és…
20. február, 2020

Az Őrség tájmonográfiája Bajánsenyéről

Az Eőrséghnek Leirása ugymint: Annak Természete, Története, Lakosai ezeknek szokásai, nyelvszokása a' mellyeket öszve szedegett Nemes-Népi Zakál György: 1818-dik Esztendőben Senyeházán. A kézirat kiadására csak 1985-ben került sor először, majd 2002-ben másodszor. Földrajzi, történeti és néprajzi adatokat tartalmaz az Őrségi falvakról.

Személyiség véletlenszerű kiválasztása

18. augusztus, 2020

Frideczky György

A Válon született, Zágrábban teológiai végzettséget szerző Frideczky 1849-ig a zágrábi egyházmegyében szolgált. 1848. márciusától 1849. augusztus 13-ig a Sándor gyalogezred, majd 1850 októberéig a gráci katonai kórház lelkésze volt. Azután került a szombathelyi egyházmegyébe: 1860-tól halálig Nagynarda plébánosa volt. Gyerekeknek állította össze az „Őrangyal” című, horvát nyelvű imakönyvet. 1874-től ő volt a rohonci tankerület…
3. március, 2020

Nagy Gáspár

Nagy Gáspár 1949. május 4-én Bérbaltaváron született. 1976-80: a Móra Ferenc Könyvkiadó szerkesztője, 1981-1985: a Magyar Írószövetség titkára, 1985-től a Bethlen Gábor Alapítvány titkára, 1988-tól a Hitel című irodalmi folyóirat szerkesztője, 2004-től a Magyar Katolikus Rádió kulturális szerkesztőségének vezetője volt. 2000-ben a Magyar Művészeti Akadémia tagja lett. Költészetében – egyebek mellett – az 1956-os forradalom…
30. április, 2020

Gróf Sigray Antal

Legitimista politikus, 1904-től főrendházi tag. 1919-ben Bécsben az Antibolsevista Comité egyik vezetője. A Friedrich-kormány a Dunántúl főkormánybiztosává nevezte ki, neki köszönhető többek között, hogy Trianon után Sopronban és a körülötte elterülő falvakban népszavazást írtak ki hovatartozásuk eldöntésére. A második királypuccs alkalmával 1921. októberében csatlakozott IV. Károlyhoz. 1920–39 között nemzetgyűlési, illetve országgyűlési képviselő. 1943. dec. 14-én…
18. augusztus, 2020

Štefan Kovač – Marko

Stefan Kovač 1910. augusztus 28-án született Nedelicában. A II. világháború előtt a Szlovén Kommunista Párt vezetője volt Muravidéken. Muravidék 1941 áprilisában történt magyar megszállása után a muravidéki ellenállási mozgalom vezetője lett, amelyet 1941-ben indítottak Muravidéken, és kisebb akciókat hajtottak végre. Kovačnak az ellenálló mozgalomban sokoldalú szerepe volt. Az ellenálló mozgalom vezetése és szervezése mellett propaganda…

Audiovizuális anyag véletlenszerű kiválasztása

11. február, 2020

Altatódal Szalafőről

Amikor teknőben vagy bölcsőben ringatták a csecsemőt, akkor énekelték ezt az altatót. Három szó variálgatása adja ki a dal szövegét (Heje baba, bijja). Az altatódalt 1972-ben gyűjtötte Békefi Antal.
20. február, 2020

Népmese Kétvölgyről

Sojenice (Sojenice) / Sorstündérek A sorstündérek a gyermek születésekor a szlovén Rába-vidéken is megjósolják a sorsát. Nemzetközi motívum helyi változata. (ATU 934)
20. február, 2020

Szlovén népmese Felsőszölnökről

Stolnjek prestri se (Prtič pogrni se) / Terülj, terülj, terítőm A „Terülj, terülj, asztalkám” nemzetközileg ismert mese változata a Rába-vidéki szlovéneknél. (ATU 563)