Jelmagyarázat
Tárgy
Levéltári anyag
Épített kulturális örökség
Szellemi kulturális örökség
Személyiség
Audiovizuális anyag

Tárgyak véletlenszerű kiválasztása

21. február, 2020

Felsőcsatár visszacsatolási ünnepsége

Felsőcsatár (akkor Alsócsatár és Felsőcsatár) visszacsatolási ünnepsége 1923. január 10-én az iskola udvarán. 1921-ben a trianoni békeszerződést végrehajtó határmegállapító bizottság először Ausztriának ítélte, de a helybeli lakosok tiltakozása következtében egyeztetés kezdődött. A Népszövetség Tanácsa 1922. szeptember 17-én hozott határozatával került vissza Magyarországhoz 1923. január 10-én Alsó- és Felsőcsatár. A hálaadó szentmise után az átadás ceremóniáját…
15. május, 2020

Urna

A Pod kotom – jug régészeti lelőhelyen 179 hamvasztásos sírral rendelkező urnatemetőre bukkantak. Ez az egyik legnagyobb eddig feltárt, ebből a korból származó temetkezési hely Európában. Az egyik legszebb urna a 109-es sírból származik, amelyben egy öt év alatti gyermeket temettek el. A barázdált díszítésű urnán széles szalag alakú metszetek találhatók. Két szalagja kitűnik a…

Archívumanyag véletlenszerű kiválasztása

21. május, 2020

Urbarialis Csörötnek Helység Országos Összveírása 1828-dik Esztendőben

Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…
3. május, 2020

Ostfi-Asszonyfa Helységének Országos Összve-írása A Kemenes-Allyai Járásban 1828-dik Esztendőben

Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…
21. május, 2020

Iváncz Helységnek Országos Összveírása A Tóthsági Járásban 1828-dik Esztendőben

Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…

Ingatlan kulturális örökség véletlenszerű kiválasztása

18. augusztus, 2020

Kálvária Kenyeriben

Gróf Cziráky Józsefné, Barkóczy Borbála hálából állíttatta a mesterséges dombra épített kálváriát. Nem nemesként vette feleségül Cziráky gróf és ő abba a reményben, hogy nemesítik, tett erre ígéretet. Miután az csillagkeresztes udvarhölggyé nevezte, 1731-ben megépíttette a kálváriát. A fallal körülvett kálvárián a 20 századig nemcsak Mária, Mária Magdolna és János apostol szobrai készültek homokkőből, hanem…
18. augusztus, 2020

Szentgyörgyi Horváth kastély

A Szentgyörgyi-Horváth barokk kastélyegyüttes 1780 körül épült, tervezőjének Hefele Menyhértetet tartják. A főépület szabadon álló, egyemeletes, téglalap alaprajzú. Az utcai és a kerti homlokzat középső három tengelye lizénákkal kialakított, timpanonnal lezárt homlokzatú rizalitot alkot. Hosszoldalain oszlopos, kőbábos korlátú erkély van. Kőkorlátos a lépcsőház, csehsüvegboltozatosak a folyosók, stukkós tükörboltozatosak a szobák. A kastély együtteséhez tartoznak az…

Szellemi kulturális örökség véletlenszerű kiválasztása

20. február, 2020

Nemesládonyi pünkösdi királyné járás

Szokás volt a pünkösdi királyné, vagy királykisasszony-járás. Még élt az 1960-as évek elején. A lányok bebocsátást kértek a házakba, ahol egy helyben állva elénekelték az »Elhozta jaz az Isten piros pünkösd napját« kezdetű köszöntőt. Négy lány – baldachin-szerűen – virágos kendőt tartott a legkisebb, középső lány feje fölé. Majd a középső kislányt körbejárva a fejére…
21. február, 2020

Hímestojás motívumok Bucsuban

A húsvéti tojások festésének legelterjedtebb technikája a nyers tojásnak visszal „megírása” volt. A tojás felületét vonalakkal felezték vagy negyedelték. Bucsuban a „megírt", viaszolt tojások egyes motívumainak nevei: „8 vagy 24 szíves", „dobköteles", „leveles" és „gráblás" (gereblyés). A „dobköteles” minta a Dunántúlon ismert. Egyesek szerint Krisztus kötelékét jelképezi. Gyakori motívum a gereblyefejhez hasonló ábra. A díszítmény…
20. február, 2020

Az Őrség tájmonográfiája Bajánsenyéről

Az Eőrséghnek Leirása ugymint: Annak Természete, Története, Lakosai ezeknek szokásai, nyelvszokása a' mellyeket öszve szedegett Nemes-Népi Zakál György: 1818-dik Esztendőben Senyeházán. A kézirat kiadására csak 1985-ben került sor először, majd 2002-ben másodszor. Földrajzi, történeti és néprajzi adatokat tartalmaz az Őrségi falvakról.
20. február, 2020

Az őriszentpéteri Muszla-forrás

A Muszla- forrásnál a néphagyomány szerint rablók vára volt. Szabályos dombot folyt körül a víz. Azt beszélik, hogy aranykincset találtak, hétágú gyertyatartót.

Személyiség véletlenszerű kiválasztása

8. április, 2020

Németh Márton

A nemesládonyi születésű Németh Márton kertészmérnök a pécsi szőlészeti kutatás kiemelkedő egyénisége volt. Munkássága nemzetközi hírnevet hozott számára. A Németh által 1952-től kezdve létrehozott borszőlő-fajtagyűjtemény világszinten is az egyik legnagyobb és legértékesebb volt. Elkötelezett híve volt a klónszelekciós szőlőnemesítésnek.
18. augusztus, 2020

Skrapits Lajos

Szülőfalujában járt általános iskolába, Szombathelyen volt középiskolás és az ELTÉ-n végzett matematika és fizika szakon. Az általános fizika oktatója volt alma materében 1962-től. Ifjú korában magyar verseket fogalmazott, szerelmes verseket későbbi feleségének, majd 42 évesen kezdett rendszeresen grádistyei horvát nyelvű verseket alkotni és magyar költeményeket horvátra fordítani. Sok éven át volt a budapesti II. kerületi…
8. április, 2020

Dr. Kuntár Lajos

2. világháborús tudósításaiból állította össze A véres Don c. riportkötetét, emiatt a rendszerváltásig másodrendű állampolgárként élt. Újságíróként több ezer cikket írt. 8 önálló könyve jelent meg. A Vasi Szemle tudományos folyóirat szerkesztőbizottsági tagja, a Vasi Helytörténeti és Honismereti Közlemények szerkesztője volt. Megalapította a Pável Ágoston Néprajzi Társaságot. Számos népmesét jegyzett le Vas megyében, amiket átdolgozva…
15. május, 2020

Ferdo Godina

Ferdo Godina legelső történetei a Novine újságban jelentek meg. Godina jogot tanult, közreműködött liberális egyesületekkel, szerkesztője volt a Mladi Prekmurec folyóiratnak, különböző újságokban publikált, amelyekben megjelent a prózája is. 1941-ben Ljubljanában csatlakozott a partizán mozgalomhoz és 1944-től szervezője volt az ellenállási mozgalomnak a Muravidéken. A háború után több munkahelye is volt, később viszont szabadúszó irodalmárként…

Audiovizuális anyag véletlenszerű kiválasztása

20. február, 2020

Szlovén népmese Felsőszölnökről

Stolnjek prestri se (Prtič pogrni se) / Terülj, terülj, terítőm A „Terülj, terülj, asztalkám” nemzetközileg ismert mese változata a Rába-vidéki szlovéneknél. (ATU 563)
20. február, 2020

Népmese Kétvölgyről

Sojenice (Sojenice) / Sorstündérek A sorstündérek a gyermek születésekor a szlovén Rába-vidéken is megjósolják a sorsát. Nemzetközi motívum helyi változata. (ATU 934)
11. február, 2020

Altatódal Szalafőről

Amikor teknőben vagy bölcsőben ringatták a csecsemőt, akkor énekelték ezt az altatót. Három szó variálgatása adja ki a dal szövegét (Heje baba, bijja). Az altatódalt 1972-ben gyűjtötte Békefi Antal.