Jelmagyarázat
Tárgy
Levéltári anyag
Épített kulturális örökség
Szellemi kulturális örökség
Személyiség
Audiovizuális anyag
Tárgyak véletlenszerű kiválasztása
19. február, 2020
Egyfülű, kissé sárgás színű, formába fúvott üveg hólyagos – félgömböcskék sora egymás felett – díszítéssel. Nyakánál kerek, sima felületű. Az elterjed típustól eltér,emiatt tekinthető nyugat-dunántúli huta termékének.
19. február, 2020
A rigászó vagy hívókalitka (“hiukalicka” ) téglalap alakú, minden oldalán vesszőrácsozatú, bordázott falú fakalitka. Ebben tartották az élő fenyőrigót, amely énekével odacsalogatta az erdő többi fenyőrigóját. Azok a bokorra tűzött enyvesvesszőkre ragadtak. A vesszők vastag bőrből, hüvelyszerűen összeragasztott, kátránnyal vastagon bekent, alul csizmaszár kiegészítéssel készűlt tokban, és enyvestarisznyában (“enyüstarisznya”) vannak. A rigászás jövedelem kiegészítő tevékenység…
10. február, 2020
Trapéz alakú, kukoricacsuhéból fonott, kétfülű cekker. Középen körbefutó szaggatott csíkmintával. Fa keret segítségével készült. Mezőre, boltba jártak vele.
11. február, 2020
Szapáry Pál báró (1753-1825) látható a táblaképen, díszöltözetben. Bal tenyerét huszáregyenruhája redői közé rejtette, jobbját pedig jelentőségteljesen a földgömbre helyezi. Ruházata ünnepélyes: prémmel szegélyezett, pompás, piros huszáruniformist visel, zöld övvel. Fejét szürkésfehér paróka koszorúzza, tekintetét egyenesen a nézőre szegezi.
Archívumanyag véletlenszerű kiválasztása
3. május, 2020
Végh Gyula írott hagyatékának töredékei az OSzK-ban találhatók, hivatali működésével kapcsolatos iratai pedig az Iparművészeti Múzeum irattárában.
11. február, 2020
Anton Vratuša, alsócsalogányi (Dolnji Slaveči) politikus és szlavista – születési anyakönyvi kivonat
Anton Vratuša 1915. február 21-én született Dolnje Slavečiben. Születését február 28-án jegyezték be a polgári anyakönyvi hivatalban. A polgári anyakönyvi kivonatból látható, hogy Antalként jegyezték be, szülei a 27 éves Antal Vratosa, kisbirtokos és a 23 éves Bokán Anna. Mindketten római katolikus vallásúak voltak. Dolnje Slavečiben a 66-os szám alatti házban éltek. Ismert muravidéki politikus,…
3. március, 2020
A hegytörvények tartalmazták a feudális szolgáltatásokra vonatkozó kötelességeket, az évi szőlőmunkák végzésének idejére, módjára, technikájára és munkaszervezeti formáira vonatkozó utasításokat, továbbá a szőlőhegy és tartozékainak gondozását, a termés biztonságát garantáló intézkedéseket, valamint a hegyen való gazdasági és társadalmi viselkedés erkölcsi kereteit. Az artikulusok a szőlő viszonylagos birtokjogi önállóságán alapultak, tematikájukban országosan hasonlóak, de a részletekben…
21. május, 2020
Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…
Ingatlan kulturális örökség véletlenszerű kiválasztása
30. április, 2020
18. augusztus, 2020
Az önálló plébánia 1944. október 1-jén alakult meg. 1946 tavaszán Janez Valentinčičra bízták a templom megtervezését, a hívők nyolcszögletű templom építése mellett döntöttek. A templom terveit Janez Valentinčič, Jože Plečnik építész tanítványa készítette, építése viszont még csak 1964-ben kezdődhetett el. 1966-ban ledőlt a kupola, a balesetnek pedig 8 áldozata volt, amelyekre ugyanannyi, az áldozatok neveit…
21. február, 2020
Római katolikus, volt bencés apátsági templom. A templomot és a kolostort 1214-ben Jáki Nagy Márton nemes, gazdag földbirtokos alapította. A templom román stílusban, gótikus elemekkel épült fel 1256-ra. A 17. században villámcsapás megrongálta déli részét, Folnay Ferenc apát újjáépíttette. 1896-1904 között Schulek Frigyes és Gyalus László vezetésével ismét restaurálták. A barokk oltárok helyett neoromán oltárokat…
11. február, 2020
A barokk Szent László templom 1742-ben épült, Ebergényi László tábornok építtette. A templom I. László magyar királyról kapta a nevét, aki 1041-ben született. 1077-től volt magyar király. A templom 34 méter hosszú, 16 méter széles és 10 méter magas. 1894-ben a mellékkápolna az Ave Maria nevet kapta. E kápolna alatt a Zichy grófok sírboltja van,…
Szellemi kulturális örökség véletlenszerű kiválasztása
29. április, 2020
Az első és a második világháború közötti időszakban Muravidéken új módszerrel díszítik a húsvéti tojásokat, amit később többen átvesznek: a tojás felületét asztalosfestékkel (politúrral) festik, többszínű sávokkal, a rajzolt motívumokat éles eszközzel karcolják a felületre, leggyakrabban virágmotívumokat használnak. Tarka színeik miatt népszerűek voltak a tojások, ezért húsvét előtt az emberek a készítőknél rendeltek és vásároltak.…
10. február, 2020
Újévkor a kutakra színes szalagokkal díszített fenyőfácskát (krispan) tűztek, hogy egész évben jó és friss vizet adjon. Ez volt a szokás a goričkoi falvakban is. Miközben a felsőszölnöki háziasszony a feldíszített fenyőcskét a ház kútjára tűzte, ezt mondta: »Če si remen, te te zemen, če si brdan, te te njan.«
20. február, 2020
Merics Lajosné közel 40 éve foglalkozik hímes tojások készítésével. Lánya és veje is megtanulták a mesterséget. 1995 óta zsűríztetik a tojásokat. Horváthné Merics Katalin megkapta a tojásfestő népi iparművész címet. Kifújt tojásokat díszítenek karcolt , gravírozott technikával. Áttört tojásokat is készítenek. Mersics Lajosné mézeskalács díszeket, lánya és veje csuhéból különböző száraz termésekkel kombinálva készít még…
10. február, 2020
A fazekasmesterség volt a leggyakoribb kézműves tevékenység, szinte minden faluban élt legalább egy fazekas. Muravidéken a díszítés és az égetés módja alapján, a fazekasok két csoportját különböztetjük meg: a filovci és goričkoi fazekasokat. A filovciakat a "fekete égett" edényekről ismerték. A Pütra, a muravidéki fazekasok legismertebb terméke volt, vízszállításra és tökmagolaj tárolására szolgált. A keskeny…
Személyiség véletlenszerű kiválasztása
30. április, 2020
A “farkasfai per” a magyarországi kommunista igazságszolgáltatás legvéresebb eseménye volt. 70 főt állítottak bíróság elé 1953-ban jugoszláviai kémkedés és összeesküvés vádjával. 10 személyt halálra ítéltek, illetve a perrel kapcsolatban haltak meg: Bekes Józsefné, Bekes József, Wrangel Péter, Sipos Ferenc, Szabó Ernő, Sipos János, Sipos Gyula, Bicsak Lajos, Bicsak Elemér, Sipos (gyerek)?.
14. május, 2020
Cankova településen született, ahol még ma is áll a szülőháza. Később a család átköltözött Skakovciba, onnét pedig az ausztriai Laafeldbe. Ágoston Szentgotthárdon és Szombathelyen fejezte be a gimnáziumi tanulmányait, majd nyelvészetet tanult Budapesten, ahol 1913-ban szerzett doktori címet. Több iskolán dolgozott tanárként, 1920 után pedig a szombathelyi gimnáziumban tanított, illetve a szombathelyi múzeum igazgatója is…
15. május, 2020
Ivan Jerič lelkész a szlovén nemzeti érdekek elkötelezett szószólója volt. Az első világháborúban harcolt, aktívan részt vett a Muravidék SHS Királysághoz való visszacsatolását szorgalmazó mozgalomnak és Maister alakulatainak tagja is volt. Mariborban fejezte be teológiái tanulmányait. 1924-ben lett pappá avatva. Lelkészként tevékenykedett Lendván, Turniščen és Muraszombaton, a lendvai dékánság dékánja, Muravidék általános érseki helynöke, valamint…
18. augusztus, 2020
Szülőfalujában járt általános iskolába, Szombathelyen volt középiskolás és az ELTÉ-n végzett matematika és fizika szakon. Az általános fizika oktatója volt alma materében 1962-től. Ifjú korában magyar verseket fogalmazott, szerelmes verseket későbbi feleségének, majd 42 évesen kezdett rendszeresen grádistyei horvát nyelvű verseket alkotni és magyar költeményeket horvátra fordítani. Sok éven át volt a budapesti II. kerületi…
Audiovizuális anyag véletlenszerű kiválasztása
20. február, 2020
Stolnjek prestri se (Prtič pogrni se) / Terülj, terülj, terítőm A „Terülj, terülj, asztalkám” nemzetközileg ismert mese változata a Rába-vidéki szlovéneknél. (ATU 563)
20. február, 2020
Lakodalmi ének, amelyet akkor énekeltek, amikor a menyasszony elhagyta az otthonát.
20. február, 2020
Sojenice (Sojenice) / Sorstündérek A sorstündérek a gyermek születésekor a szlovén Rába-vidéken is megjósolják a sorsát. Nemzetközi motívum helyi változata. (ATU 934)
11. február, 2020
Amikor teknőben vagy bölcsőben ringatták a csecsemőt, akkor énekelték ezt az altatót. Három szó variálgatása adja ki a dal szövegét (Heje baba, bijja). Az altatódalt 1972-ben gyűjtötte Békefi Antal.