Jelmagyarázat
Tárgy
Levéltári anyag
Épített kulturális örökség
Szellemi kulturális örökség
Személyiség
Audiovizuális anyag
Tárgyak véletlenszerű kiválasztása
2020.02.19.
Ötlyukú hosszúfurulya. Alsó vége nyolcszögű hasáb. A hangszer teste művészien díszített. Először kivésték a mitát, majd ezt piros, zöld, fekete, barna, kékszínű viasszal betömték. Díszítő elemi: férfiak szűrben, férfi és menyecske, juh, madár, stilizált virágok és mértani minták. A dél-dunántúli pásztorok jellegzetes népi hangszere. Hosszúfurulyán legkényelmesebben állva vagy hanyatt fekve lehet játszani.
2020.04.01.
Hullámos vonalakkal díszített gereben. A gereben egy szögekkel kivert vasalt kör alakú fésű. A talpba kígyózó alakú minták vannak belefaragva. A tárgyat Komjáthy Kálmán gyűjtötte Szaknyéren Baksi Ernőtől. Tőle került a múzeum tulajdonába.
2020.02.24.
Szalmából és fűzfavesszőből, spirál technikával font edény gabona és hüvelyesek tárolására. Széles hasa 7 cm hosszú nyakban végződik. 23-23 cm hosszú, keresztezett léceken áll.
2020.02.21.
A képeslap valamikor a 20. század első éveiben készült, amire a település akkori hivatalos neve utal. A kép baloldalán az 1900-as évek elején megalakult keresztény fogyasztási szövetkezet épülete látható, előtte a tagság népes sokaságával. A szövetkezet Kovács Sándor segédlelkész (1903 és 1906 között volt káplán Dobronakon) kezdeményezésére alakult meg. A tagok által befizetett pénzből építették…
Archívumanyag véletlenszerű kiválasztása
2020.02.11.
A gémes kút, vagy muravidéki nyelvjárásban »stüdenec na čigo«, ma is a Pannon-síkság és Magyarország jellegzetessége, a múltban pedig muravidéké is volt. Jellemzője a "čiga" (csiga), a földbe állított ágason az emelő szerepét betöltő gém. Az egyik végére lánc van rögzítve, amelyen egy vékony, lucfenyő- vagy gesztenyefából készült vödörtartó rúd van erősítve, amelyen az abronccsal…
2020.03.03.
Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…
2020.05.03.
Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…
2020.02.11.
A Pečarovci plébániát 1796-ban alapították, a Szent István tiszteletére emelt templom azonban már 1698 óta itt áll. Az eredeti faépület, közelében két fából készült haranglábbal. 1824-ben a templomot felújították, cseréptetővel fedték. A templom belső terét is helyreállították. 1975 után ismét megújult az épület, amikor a plébániát és a gazdasági épületet is helyreállították. 1992-ben helyreállították a…
Ingatlan kulturális örökség véletlenszerű kiválasztása
2020.02.11.
Muraszombat evangélikus egyházközsége a fiatal egyházközségek közé tartozik. Eredetileg Puconci egyházközséghez tartozott, 1900-ban lett független egyházközség. 1910-ben Gerely Jenő, budapesti építész tervei alapján, neogótikus stílusban épült a templom, 2010-ben Luther Mártonról nevezték el. Az oltár fölötti színes rózsaablakon Luthert ábrázoló kép látható. A fából készült oltár Ratkersburgban készült. Az oltárkép Bory Jenő munkája. Az orgona…
2020.02.11.
Mesterséges kőből készült sírkő (öntött cement és mész, csiszolt és faragott) és egy fénykép, ami ritka Pomurje térségében. Egy kisgyermek látható rajt, a ravatalon. A bejegyzés muravidéki nyelvjárásban, magyar betűkkel íródott: Itt nyugszik Leopold Šafarič, született 1920-ban, elhunyt 1921-ben. Nyugodjon békében. A megkeresztelt gyermekeknek általában volt saját sírhelyük, a meg nem keresztelteket inkognitóban, szertartás nélkül…
2020.08.18.
A haranglábak a harang tartását, a harangozó védelmét szolgálják. A pankaszi református harangláb a falu Keleti Szerének legmagasabb pontján áll. 1755-ben épült. A négyoszlopos harangláb építési évszáma a DK-i oszlop keleti nagydúcán látható. Harangját az első világháborúban beolvasztották. 1920-ig volt harang nélkül. Ekkor vették a mostani harangot, melyet három felekezet papjai szenteltek fel. Az értékes…
2020.08.18.
A 14. századtól (1377) ismeretes a felsőszölnöki – Keresztelő Szent Jánosról elnevezett – kápolna. 1794-ben már templom felújításáról olvashatunk a vizitációs jegyzőkönyvben. 1915-ben egy alacsonyabb és egy magasabb részből állt, tornya fazsindellyel, a templom pedig cseréppel volt fedve. Boronafalú kerítés vette körbe. 1938-ban a régi templomot részben lebontották, majd megnagyobbították. Ekkor volt Budapesten a 34.…
Szellemi kulturális örökség véletlenszerű kiválasztása
2020.02.20.
Szokás volt a pünkösdi királyné, vagy királykisasszony-járás. Még élt az 1960-as évek elején. A lányok bebocsátást kértek a házakba, ahol egy helyben állva elénekelték az »Elhozta jaz az Isten piros pünkösd napját« kezdetű köszöntőt. Négy lány – baldachin-szerűen – virágos kendőt tartott a legkisebb, középső lány feje fölé. Majd a középső kislányt körbejárva a fejére…
2020.02.20.
A rönkhúzás a farsang végén egy fenyőrönkkel kötött mókaházasság, melynek során a rönköt „menyasszonnyal” és „vőlegénnyel” vőfélyeknek és koszorúslánynak öltözött legények és leányok – jelmezesek mókázása kíséretében – a falu központjába húzzák. A Rába-vidéki szlovének szokása a magyar és az osztrák szokástól abban tér el, hogy szlovén és magyar nyelven beszélnek a főbb szereplők. Ma…
2020.08.18.
A hímes tojások díszítésének hagyományos technikája a batikolás (a tojás viasszal és festékkel történő díszítésé), amely leginkább a Ravensko és a Dólinsko térségekre jellemző. A díszítés tojásfújással kezdődik. A húsvéti hímes tojásokat a húsvéti időszakban készítik és állítják ki, idegenforgalmi emléktárgyként pedig egész évben készítik őket. A batikolás a 20. század hatvanas éveiben már kihalófélben…
2020.02.20.
Az Eőrséghnek Leirása ugymint: Annak Természete, Története, Lakosai ezeknek szokásai, nyelvszokása a' mellyeket öszve szedegett Nemes-Népi Zakál György: 1818-dik Esztendőben Senyeházán. A kézirat kiadására csak 1985-ben került sor először, majd 2002-ben másodszor. Földrajzi, történeti és néprajzi adatokat tartalmaz az Őrségi falvakról.
Személyiség véletlenszerű kiválasztása
2020.05.15.
Ferdo Godina legelső történetei a Novine újságban jelentek meg. Godina jogot tanult, közreműködött liberális egyesületekkel, szerkesztője volt a Mladi Prekmurec folyóiratnak, különböző újságokban publikált, amelyekben megjelent a prózája is. 1941-ben Ljubljanában csatlakozott a partizán mozgalomhoz és 1944-től szervezője volt az ellenállási mozgalomnak a Muravidéken. A háború után több munkahelye is volt, később viszont szabadúszó irodalmárként…
2020.08.18.
A Válon született, Zágrábban teológiai végzettséget szerző Frideczky 1849-ig a zágrábi egyházmegyében szolgált. 1848. márciusától 1849. augusztus 13-ig a Sándor gyalogezred, majd 1850 októberéig a gráci katonai kórház lelkésze volt. Azután került a szombathelyi egyházmegyébe: 1860-tól halálig Nagynarda plébánosa volt. Gyerekeknek állította össze az „Őrangyal” című, horvát nyelvű imakönyvet. 1874-től ő volt a rohonci tankerület…
2020.04.08.
Református lelkészcsaládból származott. A Kőszegi evangélikus gimnáziumban érettségizett, Pápán tanítóképzőt, Pécsett tanárképző főiskolát végzett. Őriszentpéteren tanított haláláig. 1949 és 1955 között politikai fogoly volt Szibériában. 1961-től előbb iskolai gyűjteményt, majd muzeológusok bíztatására falugyűjteményt hozott létre csaknem ezer tárggyal. 1964-ben pályaműként a Savaria Múzeumba beküldte az „Őrségi Gyűjtemény leírását”, melyből az egyes tárgyak élettörténete is megismerhető.…
2020.02.20.
A papköltő Szőcén született, de gyermekkorát Rábagyarmaton töltötte. Szombathelyen érettségizett, Veszprémben és Pécsett végezte a papi szemináriumot. Káplán különböző dunántúli plébániákon volt. Az 1930-as évek első felében hittanár pécsi iskolákban, majd plébános Újdombóvárott. 1938-tól a Szent István Akadémia tagja. 1950-ben kanonok lett. Első verseskötete Szombathelyen jelent meg 1909-ben Rőzselángok címmel, majd még kilenc könyvet publikált.
Audiovizuális anyag véletlenszerű kiválasztása
2020.02.20.
Lakodalmi ének, amelyet akkor énekeltek, amikor a menyasszony elhagyta az otthonát.
2020.02.11.
Amikor teknőben vagy bölcsőben ringatták a csecsemőt, akkor énekelték ezt az altatót. Három szó variálgatása adja ki a dal szövegét (Heje baba, bijja). Az altatódalt 1972-ben gyűjtötte Békefi Antal.
2020.02.20.
Stolnjek prestri se (Prtič pogrni se) / Terülj, terülj, terítőm A „Terülj, terülj, asztalkám” nemzetközileg ismert mese változata a Rába-vidéki szlovéneknél. (ATU 563)
2020.02.20.
Sojenice (Sojenice) / Sorstündérek A sorstündérek a gyermek születésekor a szlovén Rába-vidéken is megjósolják a sorsát. Nemzetközi motívum helyi változata. (ATU 934)