Jelmagyarázat
Tárgy
Levéltári anyag
Épített kulturális örökség
Szellemi kulturális örökség
Személyiség
Audiovizuális anyag
Tárgyak véletlenszerű kiválasztása
2. március, 2020
Csoportkép muraszombati lakosokkal. Jože Prahič muraszombati fényképész munkája. A képen nyolc férfi és nyolc nő látható. Felismerhető köztük Slepec plébános, Franc Ruzsa kántor és Štefan Kovač muraszombati evangélikus káplán.
10. február, 2020
A Mala Polana, Brezovica in Nedelica falvak közt fekvő Polanai ligetben található Európa legnagyobb mézgás éger állománya. A mézgás égernek sok nedvességre van szüksége a növekedéshez. Ezen a területen a talajvíz egész évben az erdő szintjén volt. Manapság azonban az égerfa a szabályozások és a kevesebb csapadék miatt veszélyeztetetté vált, a mézgás éger erdő eltűnőfélben…
19. február, 2020
A magyarországi evangélikus egyházak legkorábbi és legszebb úrvacsorai terítője (corporale) a nemescsói gyülekezetből maradt ránk. 1650-ben készült hímzés. Stílusában keverednek a kor úrihímzésének és a nyugat-dunántúli szabadrajzú, népies szőrhímzések jellemvonásai. Az utolsó vacsorát ábrázoló figurális kompozíció. Jézus és az apostolok kerek asztalnál ülnek. A terítő széleit virágfüzér keretezi, négy sarkában egy-egy angyal látható.
19. február, 2020
Egyfából teknőszerűen kivájt tokra rejtett zárású fedél került. A fedőlapját és oldalait piros és fekete spanyolozással díszítették. Szív alakú záróbillentyűvel. A fedőlapon: hosszúszoknyás, hajadon leány jobb kezében girlandos virágcsokrot tart. Az 1850-ben készült darab formájával és díszítésével is rokon a 1850-es datálású, Vámoscsaládról a múzeum gyűjteményébe került másik borotvatartóval.
Archívumanyag véletlenszerű kiválasztása
11. február, 2020
A kebeleszentmártoni képeslapot a második világháború idején magyar hatóságok adták ki. A képeslapon négy motívum látható: Szt. Márton temloma, az iskola, a plébánia és a Kebele-patak malma. Felirat jelzi a malom mellett, hogy itt fürdőhely is volt.
11. február, 2020
A tuskóhúzás farsangi hagyomány, nagyon hasonlít a »borovo gostüvanje«, azaz a rönkhúzás hagyományához. Azokban a falvakban, ahol a farsangig nem tartottak egy esküvőt sem, a fiatal lányok és legények a karneváli kedden tuskót, illetve fatörzset húztak át a falun. A hagyomány tartalmazza a »borovo gostüvanje« rönkhúzás lakodalmi ceremóniáit. A farsangi szokásnak szimbolikus a jelentése; kicsúfolták…
11. február, 2020
1921 és 1934 között a Lendva környéki többségi magyar lakosú területen, ahova tengermelléki és isztriai menekülteket, valamint Muravidék más részeiből származó szlovén családokat telepítettek be, betelepítettekből álló kolóniák jöttek létre,. Ilyen kolóniák jöttek létre Petesházán, Benicán, Pincemajorban, Hídvégen, Gyertyányoson, Kámaházán és Hosszúfaluban. A legutolsó kolónia Hosszúfaluban jött létre 1934-ben, ahova hét tengermelléki és öt muravidéki…
8. május, 2020
A Mária Terézia-féle 1767. évi úrbérrendezés táblázata. Nemesládonyban ekkor mindösszesen két jobbágy élt, akik házas zsellérek voltak. Az urbárium földesuruknak járó évi adójuk mennyiségét szabályozta.
Ingatlan kulturális örökség véletlenszerű kiválasztása
18. augusztus, 2020
Középkori udvarházból épült, a 16. és a18. században átalakított, többször bővített épület. Utolsó bővítése romantikus stílusban 1867-ben történt. Ma alkotóházként működik. Nagy kiterjedésű parkját a 19. században telepítették, ma természetvédelem alatt áll. A parkban van eltemetve Békássy Ferenc fiatalon elhunyt tehetséges költő.
21. február, 2020
1686-ban a Batthyány-uradalom malma, majd Szapáry László gróf a tulajdonosa. 1911-ben Guttmann Mihály vásárolta meg a malmot és a fűrésztelepet. Utóbbit egy Schwarcz nevű vállalkozónak adta bérbe, majd fia Imre vette át. 1949-ben a családot „kuláknak” nyilvánították és kitelepítették. 1960-ban lebontották a malmot és a fűrésztelepet. A vízierőművet 1960-ban, majd 2019-ben felújították, ma is működik.…
20. február, 2020
A 11. században épült rotunda jellegzetessége a keleti falba mélyített, ívelt fülkeoltár, valamint az északi oldalán épült lakótoronyba nyíló kapu, és a torony keletre nyíló külső kapuja. A torony aljában talált 11. századi és az oltár előtt lévő 13-16. századi sírok a Nádasdy nemzetség temetkezési helyei. Lakótornyából észak-kelet és észak-nyugat irányában a Rába völgyére, délre…
24. március, 2020
Az épületet Schilson Mihály építette, majd többek között a Zichy, a Festetics és a Károlyi grófoké volt. 1723-ban épült. Az U alaprajzú, szabadon álló, egyemeletes barokk épület bejárata a manzard tetővel kiemelt két kompozit fejezetes oszlopos portikusszal, ami a emeleten vasrácsos korlátos erkélyt tart. Földszinten sala terrena és kápolna, az emeleten díszterem.
Szellemi kulturális örökség véletlenszerű kiválasztása
18. augusztus, 2020
A berkovci Časar-vízimalom 1968-ig működött, 2000 óta átalakított múzeumként működik. Az Ingatlan kult. örökség jegyzékében az EŠD 9272-es sz. alatt van bejegyezve. Az emeletes fa szerkezetű malomépület 1930-ban épült. A vízikerék helyére 1946-ban egy Francis-turbina került, amelynek működését egy fagázzal működtetett dugattyús hajtómű is támogatott. A malom belsőjében a dugattyús hajtómű és a turbinát tartalmazó…
20. február, 2020
A magyarországi szlovének első hivatásos tudósa magyarul és apátistvánfalvi szlovén nyelvjárásban – fonetikusan – jegyezte le a rigófogás menetét. Dokumentálva ezzel a helyi nyelvjárás jellegzetes hangtanát, mondatszerkesztését és szavait az 1940-es években.
20. február, 2020
A regölés december 25-én este történt. A legények csoportot alkotva, házról-házra jártak. Köcsögből szötyköt (köcsögdudát) készítettek, amit »kíséretként« használtak az általuk elénekelt köszöntőhöz. A nemesládonyi regösének kottája, 1952
20. február, 2020
Kuntár Lajos szülőfalujáról írt monográfiája hármas tagolású. Az “első könyv” a szerző publicisztikai írásait tartalmazza, életrajzi vonatkozásokkal. A “második könyv” közel 150 oldalas. Levéltári forrásokra hivatkozva ismerteti a település történetét a középkortól a 20. sz. végéig. Ír a társadalmi és gazdasági viszonyokról, oktatásról, legtöbbet a lakosok életmódjáról. Kuntár lejegyezte a helyi mondákat, hiedelmeket, ünnepekhez kötődő…
Személyiség véletlenszerű kiválasztása
18. augusztus, 2020
Karel vagy Karol Šiftar 1895 és 1959 között evangélikus lelkész volt Bodonci településen. 1921-ben írta meg a Krátki návuk vere evangeličanske elmélkedését. Az 1900 körüli fényképen Ida feleségével látható.
21. július, 2020
Csöngén fejezte be az általános iskolát. A szombathelyi Faludi Ferenc Reálgimnáziumban Pável Ágoston diákja volt és nála is lakott. Filozófia-esztétika szakon szerzett diplomát, 1939-ben doktorált. 1943-ban Budapestre költözött, de a világháború befejezésekor két évig Csöngén tartózkodott. 1946-ban házasságot kötött Károlyi Amy költőnővel és haláláig Budapesten lakott. Közel 50 könyve jelent meg. Legismertebbek gyermekversei. Szlovén költők…
30. április, 2020
Pungor Zoltán tanár, helytörténeti kutató, múzeumalapító. Falusi általános iskolákban, majd Szombathelyen a 405. sz. ipari szakmunkásképzőben tanított történelmet. Rendkívül tevékeny, mindig a közért, elsősorban szülőfalujáért tenni akaró ember. Csempeszkopácson múzeumot alapított, és -nem kis harccal- múzeumának méltó épületet szerzett. Nevéhez fűződik az azóta is sikerrel megrendezett „Középkori falu vására” a csempeszkopácsi templom körül.
8. április, 2020
A nemesládonyi születésű Németh Márton kertészmérnök a pécsi szőlészeti kutatás kiemelkedő egyénisége volt. Munkássága nemzetközi hírnevet hozott számára. A Németh által 1952-től kezdve létrehozott borszőlő-fajtagyűjtemény világszinten is az egyik legnagyobb és legértékesebb volt. Elkötelezett híve volt a klónszelekciós szőlőnemesítésnek.
Audiovizuális anyag véletlenszerű kiválasztása
20. február, 2020
Sojenice (Sojenice) / Sorstündérek A sorstündérek a gyermek születésekor a szlovén Rába-vidéken is megjósolják a sorsát. Nemzetközi motívum helyi változata. (ATU 934)
20. február, 2020
Lakodalmi ének, amelyet akkor énekeltek, amikor a menyasszony elhagyta az otthonát.
11. február, 2020
Amikor teknőben vagy bölcsőben ringatták a csecsemőt, akkor énekelték ezt az altatót. Három szó variálgatása adja ki a dal szövegét (Heje baba, bijja). Az altatódalt 1972-ben gyűjtötte Békefi Antal.
20. február, 2020
Stolnjek prestri se (Prtič pogrni se) / Terülj, terülj, terítőm A „Terülj, terülj, asztalkám” nemzetközileg ismert mese változata a Rába-vidéki szlovéneknél. (ATU 563)