Jelmagyarázat
Tárgy
Levéltári anyag
Épített kulturális örökség
Szellemi kulturális örökség
Személyiség
Audiovizuális anyag
Tárgyak véletlenszerű kiválasztása
5. március, 2020
Jože Kološa-Kološ, 1920. szeptember 28-án, Muraszombatban született. 1998. június 29-én hunyt el. Alkotó élete során Kološ hatalmas életművet hozott létre. Kološ alkotómunkájának csúcsát jelentik az 1960 körül és később készült művei. A fekete-fehér fénykép a goričkói várat ábrázolja - légi felvétel.
21. február, 2020
A fényképen nagy valószínüség szerint a battyándi általános iskola tanítói láthatók, akik az iskola udvarán található báni kútnál fényképezkedtek le.
10. február, 2020
Egy darab fából faragott nyeles fatalp, végén hegyes fogakkal. Ezzel húzták le a lenmagot a növény hegyéről. Magyarországon csak a Dunántúl legnyugatibb részén használták. A szlovéneknél általánosan elterjedt.
21. április, 2020
A szalonasztal a Muraszombati Muravidéki Múzeum barokk szalonja jelenlegi berendezésének része. Több fajta faanyagból készült (tölgy, paliszander és nyárfa furnér). Az asztallapot négy porcelánra festett virágcsokor díszíti. A falapba simuló porcelánbetét kézzel festett. A csokrokat (rózsák, pünkösdi rózsák, dália, margaréták) pontos vonalvezetés és természetesség jellemzi. Az egyik virágszirmon a festő, Guerou szignója látható és az…
Archívumanyag véletlenszerű kiválasztása
19. február, 2020
1942-ben a Vas megyei tanfelügyelő általános felmérést rendelt el, amelynek értelmében az alsó fokú iskolák vezetőinek jelenteniük kellett az intézmény dolgozóinak és diákjainak létszámát, vallásfelekezetét, anyanyelvét, stb., az épület jogi, műszaki állapotát, a szükségesnek tartott intézkedéseket. Az oktatási kormányzat ennek alapján tervezte a finanszírozást. A jelentés plasztikus képet ad az iskola akkori helyzetéről.
11. február, 2020
1924-ben Moravske Toplice evangélikus egyházközsége építési engedélyt kért a templomtorony felállításához. 1925-ben, a torony felépítése után, az ellenőrzés során kiderült, hogy a harangtorony a harangozáskor teljes hosszában erősen rezeg, ezen pedig javítani kell, majd újonnan bizottságilag ellenőrizni. Fischer szakértő mérnök 1925. május 31-i zárójelentése szerint a harangtorony szerepelni fog állandó nyilvántartásában, és haladéktalanul tájékoztatja a…
11. február, 2020
1905-ben a bodonci evangélikus egyházközség építési engedélyt kért vendéglő építésére. A földszinti, pincés vendéglő két vendégforgalmi helyiségből, három vendégszobából, konyhából, kamrából és egy vágóhídból állt.
19. február, 2020
1942-ben a Vas megyei tanfelügyelő általános felmérést rendelt el, amelynek értelmében az alsó fokú iskolák vezetőinek jelenteniük kellett az intézmény dolgozóinak és diákjainak létszámát, vallásfelekezetét, anyanyelvét, stb., az épület jogi, műszaki állapotát, a szükségesnek tartott intézkedéseket. Az oktatási kormányzat ennek alapján tervezte a finanszírozást. A jelentés plasztikus képet ad az iskola akkori helyzetéről.
Ingatlan kulturális örökség véletlenszerű kiválasztása
18. augusztus, 2020
A Győrvári Faluház a Makovecz Imre által fémjelzett organikus építészet lenyűgöző vasi alkotása. Akkori munkatársa, tanítványa (a később Ybl-, és Príma-, és Magyar Művészetért díjjal kitüntetett) Ekler Dezső tervezte. Az épület jelentős társadalmi összefogással a VASBER kivitelezésében 1992-re készült el. Az épület ad otthont a Faluház Baráti Kör Egyesületnek, a Teleháznak és az Idősek Klubjának.
11. február, 2020
Felső mező régészeti lelőhely a Kebele-patak mocsaras, árterületének keleti oldalán, sík területen, de kissé magasabban fekvő mezőkön volt található, Lendvahegy keleti lejtőjén, 1 km-re Hosszúfalutól. A lelőhelyet 1997 és 1998 között (Felső mező 1) és 2004-ben az autópálya (Felső mező 2) kiépítése során tárták fel. A legrégebbi települési maradványok közé tartoznak az egyes üregek és…
25. február, 2020
A kereszt talpazatán egy egymást keresztező kovács kalapács és fogó, valamint egy helyi szlovén nyelvjárásban írt szöveg olvasható. Vélhetően a helyi kovács munkája. A szájhagyomány szerint a kovácsot a felesége meg akarta mérgezni, de életben maradt. Istennek hálát adva állíttatta a keresztet. 2017-ben a Kétvölgyi Szlovén Nemzetiségi Önkormányzat felújítatta. Resaturálta Várkonyi Csilla.
10. február, 2020
A Domonkosfától délre fekvő dombon téglából épült, egyhajós, román stílusú templom áll, amely a 13. század első feléből származik. A domonkosfai templomnak három különlegessége van; az első az épített harangtornya, amely egyidőben készült a templommal, a templom második különlegessége a déli oldalon található gazdag román kapuzat. A harmadik pedig csak részben maradt fenn, és az…
Szellemi kulturális örökség véletlenszerű kiválasztása
10. február, 2020
Amikor a Mura elárasztotta a partokat, vitte magával a malmot és a csónakot, a megduzzadt folyó új utakat keresve elárasztotta a szántóföldeket és a házakat. Ilyenkor volt szükség a büjranje (gátjavító, gátépítő) tevékenységre a folyó mentén – a folyómeder megerősítésével, a gátakkal próbálták feltartóztatni a vizet. A büjrások a folyón šejfikben (13 m hosszú szállítóhajókban)…
20. február, 2020
A regölés december 25-én este történt. A legények csoportot alkotva, házról-házra jártak. Köcsögből szötyköt (köcsögdudát) készítettek, amit »kíséretként« használtak az általuk elénekelt köszöntőhöz. A nemesládonyi regösének kottája, 1952
29. április, 2020
Az első és a második világháború közötti időszakban Muravidéken új módszerrel díszítik a húsvéti tojásokat, amit később többen átvesznek: a tojás felületét asztalosfestékkel (politúrral) festik, többszínű sávokkal, a rajzolt motívumokat éles eszközzel karcolják a felületre, leggyakrabban virágmotívumokat használnak. Tarka színeik miatt népszerűek voltak a tojások, ezért húsvét előtt az emberek a készítőknél rendeltek és vásároltak.…
20. február, 2020
A rönkhúzás a farsang végén egy fenyőrönkkel kötött mókaházasság, melynek során a rönköt „menyasszonnyal” és „vőlegénnyel” vőfélyeknek és koszorúslánynak öltözött legények és leányok – jelmezesek mókázása kíséretében – a falu központjába húzzák. A Rába-vidéki szlovének szokása a magyar és az osztrák szokástól abban tér el, hogy szlovén és magyar nyelven beszélnek a főbb szereplők. Ma…
Személyiség véletlenszerű kiválasztása
21. július, 2020
Magyar költő, esszéista, huszár. Régi nemesi családok leszármazottja. Angliában tanult és diplomázott. Tagja volt a Cambridge egyetem legkiválóbb tagjait tömörítő zártkörű klubnak, az Apostolok Társaságának.Első versei Angliában jelentek meg. Angolul és magyarul egyaránt írt: verset, esszét, tanulmányt. Az I. Világháború kitörésekor hazajött, és bevonult a pápai 7. honvéd huszárezredbe. 22 éves korában a keleti fronton…
15. május, 2020
Tešanovcin a Benko család tulajdonában volt egy kocsma, valamint egy mészárszék. Az utóbbit 1913-ban áthelyezték Muraszombatba, ahol Jožef 1922-ben húsfeldolgozó üzemmé alakította át és hamarosan az ország egyik legmodernebb üzemmé nőtte ki magát. Benko bankot alapított, kiadta a Murska krajina újságot, a tűzoltók szervezetének élén állt, az evangélikus egyház felügyelője, valamint szenvedélyes vadász is volt.…
20. február, 2020
A papköltő Szőcén született, de gyermekkorát Rábagyarmaton töltötte. Szombathelyen érettségizett, Veszprémben és Pécsett végezte a papi szemináriumot. Káplán különböző dunántúli plébániákon volt. Az 1930-as évek első felében hittanár pécsi iskolákban, majd plébános Újdombóvárott. 1938-tól a Szent István Akadémia tagja. 1950-ben kanonok lett. Első verseskötete Szombathelyen jelent meg 1909-ben Rőzselángok címmel, majd még kilenc könyvet publikált.
19. május, 2020
Feri Kühar 1937 és 1940 között a Ljubljanai Technikai Középiskolát látogatta. France Kralj festőművész és szobrász volt a tanára, aki a szobrászatba bevezette a szociális-paraszti műfajt. Ő volt a példaképe az első muravidéki szobrásznak. Fa, terrakotta, patinás gipsz és csak ritkán fém segítségével ábrázolt parasztasszonyokat, parasztférfiakat és gyerekeket. Az említettek a legjobb alkotásai közé sorolhatók,…
Audiovizuális anyag véletlenszerű kiválasztása
20. február, 2020
Lakodalmi ének, amelyet akkor énekeltek, amikor a menyasszony elhagyta az otthonát.
20. február, 2020
Stolnjek prestri se (Prtič pogrni se) / Terülj, terülj, terítőm A „Terülj, terülj, asztalkám” nemzetközileg ismert mese változata a Rába-vidéki szlovéneknél. (ATU 563)
11. február, 2020
Amikor teknőben vagy bölcsőben ringatták a csecsemőt, akkor énekelték ezt az altatót. Három szó variálgatása adja ki a dal szövegét (Heje baba, bijja). Az altatódalt 1972-ben gyűjtötte Békefi Antal.
20. február, 2020
Sojenice (Sojenice) / Sorstündérek A sorstündérek a gyermek születésekor a szlovén Rába-vidéken is megjósolják a sorsát. Nemzetközi motívum helyi változata. (ATU 934)