Jelmagyarázat
Tárgy
Levéltári anyag
Épített kulturális örökség
Szellemi kulturális örökség
Személyiség
Audiovizuális anyag
Tárgyak véletlenszerű kiválasztása
10. február, 2020
A második világháború alatt Muravidék és ezáltal Pince település is Magyarország részét képezték. 1942-ben a vidék jelentősebb településeiről képeslapokat adtak ki, nem a legjobb minőségben. A képeslapokon szereplő települések között volt Pince is. A képeslapon három motívum van. A képeslap központi részét a 19. század végén épült és a fő út mentén található harangláb foglalja…
19. február, 2020
Fémből készült kereten fehér virágos tejüvegből készült lámpabúra. A petróleum lámpatest szintén fémből készült, kis kosárkába illeszkedik. Függőrésze alatt ovális formájú súly, alatta kis kerek fehér füstfogó. A lámpát három lánc függeszti, a függesztésnél áttört virágmotívumok, piros, zöld színnel.
5. március, 2020
Ovális alakú fekete-fehér fénykép, Sidonia arcán, kezén és Alojz ruházatán retusálással. A portré a házaspárt a műteremben örökítette meg. Alojz egyik kezével feleségét vállát öleli át, másik kezében egy tárgyat tart (cigarettaszipkát?, szivart?).
21. február, 2020
„A szobor eddigi ismereteink alapján Vas megye második legrégibb falusi szakrális emléke. 1686-ban tett kegyes alapítványt Tallián Eleonóra úrnő a Mária-szobor fenntartására. Látható, hogy a Madonna szobor eredetileg oszlopon állott. Az oszlopot levágták. Sok évtizede betonból öntött, töviskoszorús szív egészítette ki a látványt. A Madonna szobor elé fektetett töviskoszorús szív, Mária hétfájdalmú szíve a misztérium…
Archívumanyag véletlenszerű kiválasztása
5. május, 2020
Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…
21. május, 2020
Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…
2. május, 2020
A hegytörvények tartalmazták a feudális szolgáltatásokra vonatkozó kötelességeket, az évi szőlőmunkák végzésének idejére, módjára, technikájára és munkaszervezeti formáira vonatkozó utasításokat, továbbá a szőlőhegy és tartozékainak gondozását, a termés biztonságát garantáló intézkedéseket, valamint a hegyen való gazdasági és társadalmi viselkedés erkölcsi kereteit. Az artikulusok a szőlő viszonylagos birtokjogi önállóságán alapultak, tematikájukban országosan hasonlóak, de a részletekben…
18. február, 2020
A települések pecséthasználatát a községek rendezéséről szóló 1871. évi XVIII. tc. szabályozta. A törvény életbe léptetésekor az Alispáni Hivatalok a régi typariumokat összegyűjtették és azokat megőrzésre a megye archívumába helyezték. Ezek nagy részén a települések régi, már-már feledésbe merülő szimbólumait jelenítették meg.
Ingatlan kulturális örökség véletlenszerű kiválasztása
21. február, 2020
Az 1850-ben épült füstöskonyhás lakóház 1970-től tájházként működik. 1983-ban visszaépítették mellé a kamrát és az istállót, a pajta hiányzik. A helyiségek egy tető alatt, a telken hosszanti irányban helyezkedtek el. A ház falai fenyőgerendákból vannak, tetejét rozsszalmával fedték. Homlokzatán a trapéz alakú deszkaorom faragott díszítésű. A szoba mestergerendáján 1850-es évszám az építés idejét dokumentálja. A…
21. február, 2020
Nemesnépi Zakál György vezetésével az őrségiek 1803-ban egy 7x4 m-es oratóriumot (fából épített, zsúpfedeles gerendaházat, imaházat) és iskolát építettek. 1817-ben elhatározták, hogy a leégett imaház helyére templomot építenek téglából. A templomot 1821. október 28-án szentelték fel. 1844-ben egy négyszobás lelkészlakás is épült mellette. Az Őrség egyetlen klasszicista stílusú épületegyüttese. A templom tornyában helyezték el az…
18. augusztus, 2020
Nagysimonyi az 1700-as években a Kemenes-vidék zsidóságának egyik központja volt. A simonyi hitközséget Németországból áttelepült 18 család alapította. A 19. században zsinagógájuk is épült, melyet egy tűzeset után, 1892-ben fel kellett újítani. A használaton kívüli épületet 1953-ban bontották le. Temetőjüket ma a Szombathely-Celldömölk vasútvonal választja el a községtől. A fallal körülvett temetőben szép 19. századi…
11. február, 2020
Az Ivankovci lelőhely a muravidéki autópálya mellett, Hármasmalom falutól nyugatra, a biogázüzemmel szemben található. A lelőhelyen több korszakból származó településmaradványokat tártak fel. A késő rézkorban kicsi telep volt itt, több gödörlakással. A leletek a régészeti Lasinja-kultúrával mutatnak rokonságot (kb. i.e. 4200 körül). A korai és késő vaskorból származó (kb. i.e. 800–0) egy-egy üreglakást tártak fel,…
Szellemi kulturális örökség véletlenszerű kiválasztása
10. február, 2020
A fazekasmesterség volt a leggyakoribb kézműves tevékenység, szinte minden faluban élt legalább egy fazekas. Muravidéken a díszítés és az égetés módja alapján, a fazekasok két csoportját különböztetjük meg: a filovci és goričkoi fazekasokat. A filovciakat a "fekete égett" edényekről ismerték. A Pütra, a muravidéki fazekasok legismertebb terméke volt, vízszállításra és tökmagolaj tárolására szolgált. A keskeny…
20. február, 2020
„Elvisznek az ördögök, mint Pap Balázst a törökök!” A történeti források is alátámasztják a szájhagyományt, ugyanis a 17. században valóban elhurcoltak egy Pap Balázs nevű személyt Szomorócról a törökök.
20. február, 2020
A rátóti csősz a falu határában egy úritököt talál. Nem tudja mi az. A falu bölcs elöljárói sárkánytojásnak, majd csikótojásnak gondolják. Ez egy falucsúfoló, népi irodalmi műfaj. Humoros történet a falubeliek tudatlanságáról.
20. február, 2020
A magyarországi szlovének első hivatásos tudósa magyarul és apátistvánfalvi szlovén nyelvjárásban – fonetikusan – jegyezte le a rigófogás menetét. Dokumentálva ezzel a helyi nyelvjárás jellegzetes hangtanát, mondatszerkesztését és szavait az 1940-es években.
Személyiség véletlenszerű kiválasztása
15. május, 2020
Tešanovcin a Benko család tulajdonában volt egy kocsma, valamint egy mészárszék. Az utóbbit 1913-ban áthelyezték Muraszombatba, ahol Jožef 1922-ben húsfeldolgozó üzemmé alakította át és hamarosan az ország egyik legmodernebb üzemmé nőtte ki magát. Benko bankot alapított, kiadta a Murska krajina újságot, a tűzoltók szervezetének élén állt, az evangélikus egyház felügyelője, valamint szenvedélyes vadász is volt.…
14. május, 2020
Cankova településen született, ahol még ma is áll a szülőháza. Később a család átköltözött Skakovciba, onnét pedig az ausztriai Laafeldbe. Ágoston Szentgotthárdon és Szombathelyen fejezte be a gimnáziumi tanulmányait, majd nyelvészetet tanult Budapesten, ahol 1913-ban szerzett doktori címet. Több iskolán dolgozott tanárként, 1920 után pedig a szombathelyi gimnáziumban tanított, illetve a szombathelyi múzeum igazgatója is…
19. május, 2020
Feri Kühar 1937 és 1940 között a Ljubljanai Technikai Középiskolát látogatta. France Kralj festőművész és szobrász volt a tanára, aki a szobrászatba bevezette a szociális-paraszti műfajt. Ő volt a példaképe az első muravidéki szobrásznak. Fa, terrakotta, patinás gipsz és csak ritkán fém segítségével ábrázolt parasztasszonyokat, parasztférfiakat és gyerekeket. Az említettek a legjobb alkotásai közé sorolhatók,…
30. április, 2020
Iváncon született. Szombathelyen és Sopronban járt középiskolába, majd a pozsonyi királyi filozófiai akadémián tanult. 1790-ben szentelték pappá. 1791-1792-ben káplánként szolgált Iváncon. Elsősorban a magyar nyelvészet területén végzett kutatásai jelentősek. Húsz éven át (1793-1812) tanított a szombathelyi líceumban 1831-ben a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották. Fő műve a magyar nyelv közel 80 ezres szókészletét tartalmazó gyökszótára…
Audiovizuális anyag véletlenszerű kiválasztása
20. február, 2020
Stolnjek prestri se (Prtič pogrni se) / Terülj, terülj, terítőm A „Terülj, terülj, asztalkám” nemzetközileg ismert mese változata a Rába-vidéki szlovéneknél. (ATU 563)
11. február, 2020
Amikor teknőben vagy bölcsőben ringatták a csecsemőt, akkor énekelték ezt az altatót. Három szó variálgatása adja ki a dal szövegét (Heje baba, bijja). Az altatódalt 1972-ben gyűjtötte Békefi Antal.
20. február, 2020
Lakodalmi ének, amelyet akkor énekeltek, amikor a menyasszony elhagyta az otthonát.
20. február, 2020
Sojenice (Sojenice) / Sorstündérek A sorstündérek a gyermek születésekor a szlovén Rába-vidéken is megjósolják a sorsát. Nemzetközi motívum helyi változata. (ATU 934)