Jelmagyarázat
Tárgy
Levéltári anyag
Épített kulturális örökség
Szellemi kulturális örökség
Személyiség
Audiovizuális anyag
Tárgyak véletlenszerű kiválasztása
21. február, 2020
A fénykép Kebeleszentmártonban készült és a patak melletti malmot ábrázolja. A kép előterében Franjo Štingl látható, a patak túoldalán, a malom mellett pedig a település lakói.
10. február, 2020
Fénykép Ravenska egyik legnagyobb falujáról, Črenšovciról. Jože Kološa - Kološ (1920–1998) fényképész a Vestnik hetilap munkatársaként dolgozott. A fénykép 1955-ben készült Črenšovci faluközpontjában található téren. Valószínűleg egy népszerűsítő felvételről van szó, ezt az előtérben lévő fiatal nő miatt feltételezhetjük. Akkori népviseletbe öltözött, karján fonott kosarat tart, ami valószínűleg kukoricacsuhéból készült.
15. május, 2020
A Pod kotom – sever régészeti lelőhelyen 2001-ben egy kelta harcos égetett sírját tárták fel, melynek maradványai 0,35 m mélységben voltak láthatóak és égetett vasdarabok, kerámia, csontok, valamint szén tömegének látszatát keltették. A felső réteget a szántás megrongálta, az edények töredékei szétszóródtak a sír körül. A megboldogult elégetett csontjaira különböző tárgyakat halmoztak: hajlított vaskardot dupla…
10. február, 2020
Kardinar - Nagy Marika (1953, Dobronak), tekejátékos és minden idők legsikeresebb szlovén sportolója. 30 éves sportpályafutása során 40 érmet szerzett nagyobb versenyeken, 15 érmet szerzett világbajnokságokon, ebből 8 aranyérmet, 15 érmet a klubok világbajnokságain, ebből 8 aranyérmet, 5 érmet az országos bajnokok világkupáján, ebből egy aranyat, 5 érmet az Európai Liga versenyein, ebből 2 aranyat.…
Archívumanyag véletlenszerű kiválasztása
8. május, 2020
Bár Nemesládony nemesi község volt, és a nemesekre az összeírás nem terjedt ki, mégis szerepel a dokumentumban 12 nemesládonyi lakos neve. E 12 családfő ugyanis nem volt nemesi jogállású személy, hanem mindegyikük házatlan zsellérként élt, közülük 11 agilisnek (nőági nemes) számított. A jobbágyközségek esetén egyébként informatív táblázat rovatai szinte teljesen üresen maradtak, csak a 18–60.…
3. május, 2020
Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…
2. május, 2020
A hegytörvények tartalmazták a feudális szolgáltatásokra vonatkozó kötelességeket, az évi szőlőmunkák végzésének idejére, módjára, technikájára és munkaszervezeti formáira vonatkozó utasításokat, továbbá a szőlőhegy és tartozékainak gondozását, a termés biztonságát garantáló intézkedéseket, valamint a hegyen való gazdasági és társadalmi viselkedés erkölcsi kereteit. Az artikulusok a szőlő viszonylagos birtokjogi önállóságán alapultak, tematikájukban országosan hasonlóak, de a részletekben…
3. május, 2020
Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…
Ingatlan kulturális örökség véletlenszerű kiválasztása
20. február, 2020
A Vönöck, Petőfi Sándor u. 4. alatt álló épület a Kemenes-vidék népi építészetének legrégibb rétegét képviselte. 1983-ban elbontották, szabadtéri múzeumba telepítették. Kemenesalja legarchaikusabb népi építészeti emléke ma a Vasi Skanzenben látható. Kétlakásos, tömésfalú zsúpfedeles épület. Homlokzati hosszú-ágasa nagy ritkaságnak számít. Első lakása kémény nélküli füstöskonyhás, a hátsó szabadkéményes.
18. augusztus, 2020
Gróf Cziráky Józsefné, Barkóczy Borbála hálából állíttatta a mesterséges dombra épített kálváriát. Nem nemesként vette feleségül Cziráky gróf és ő abba a reményben, hogy nemesítik, tett erre ígéretet. Miután az csillagkeresztes udvarhölggyé nevezte, 1731-ben megépíttette a kálváriát. A fallal körülvett kálvárián a 20 századig nemcsak Mária, Mária Magdolna és János apostol szobrai készültek homokkőből, hanem…
21. február, 2020
Lócson már a középkorban is állt templom, de nem a mai helyén, hanem a régi temetőben. A mai templomot 1734-ben, tornyát 1746-ban építették. 1901-ben az épületet kibővítették. A torony mai alakját és neoromán homlokzatát 1928–1931 között kapta.
18. augusztus, 2020
Az 1681-es soproni országgyűlés döntése értelmében a protestánsok megyénként két-két helyen folytathattak vallásgyakorlatot, építhettek templomot, iskolát. Ezek voltak az artikuláris helyek: Vas vármegyében Nemescsó, Nemesdömölk. Nemescsó vonzáskörzetéhez a határszéli magyarságon túl német, szlovén falvak is tartoztak. A falunak két fa oratóriuma volt, melyek helyett 1776-ban egy nagyobb alapterületűt építettek. A mai kőtemplom már a türelmi…
Szellemi kulturális örökség véletlenszerű kiválasztása
20. február, 2020
A magyarországi szlovének első hivatásos tudósa magyarul és apátistvánfalvi szlovén nyelvjárásban – fonetikusan – jegyezte le a rigófogás menetét. Dokumentálva ezzel a helyi nyelvjárás jellegzetes hangtanát, mondatszerkesztését és szavait az 1940-es években.
18. augusztus, 2020
A berkovci Časar-vízimalom 1968-ig működött, 2000 óta átalakított múzeumként működik. Az Ingatlan kult. örökség jegyzékében az EŠD 9272-es sz. alatt van bejegyezve. Az emeletes fa szerkezetű malomépület 1930-ban épült. A vízikerék helyére 1946-ban egy Francis-turbina került, amelynek működését egy fagázzal működtetett dugattyús hajtómű is támogatott. A malom belsőjében a dugattyús hajtómű és a turbinát tartalmazó…
20. február, 2020
Az Eőrséghnek Leirása ugymint: Annak Természete, Története, Lakosai ezeknek szokásai, nyelvszokása a' mellyeket öszve szedegett Nemes-Népi Zakál György: 1818-dik Esztendőben Senyeházán. A kézirat kiadására csak 1985-ben került sor először, majd 2002-ben másodszor. Földrajzi, történeti és néprajzi adatokat tartalmaz az Őrségi falvakról.
20. február, 2020
A Fekete-tó Orfalu, Farkasfa és Szalafő települések találkozásánál fekszik. Nem vízzel telt tó, hanem tőzegmohaláp, mocsár. Eredetét több szövegváltozatban is feljegyezték. Farkasfán úgy tudják, hogy a helyén egy templom állt. Egyszer a karácsonyi éjféli miséről elkésett egy asszony. A templom küszöbére érve azt mondta magában, hogy el kellene süllyednie szégyenében templomostul együtt. Kívánsága be is…
Személyiség véletlenszerű kiválasztása
3. március, 2020
Nagy Gáspár 1949. május 4-én Bérbaltaváron született. 1976-80: a Móra Ferenc Könyvkiadó szerkesztője, 1981-1985: a Magyar Írószövetség titkára, 1985-től a Bethlen Gábor Alapítvány titkára, 1988-tól a Hitel című irodalmi folyóirat szerkesztője, 2004-től a Magyar Katolikus Rádió kulturális szerkesztőségének vezetője volt. 2000-ben a Magyar Művészeti Akadémia tagja lett. Költészetében – egyebek mellett – az 1956-os forradalom…
18. augusztus, 2020
A jáki monostor és templom építtetője. Vasvári, Zalai ispán (1215-1245). Szlavón bán (1224). Születése és halála időpontját nem ismerjük. A templomot 1256 tavaszán szentelték fel, akkor már nem élt. A templom délnyugati tornyának falain valószínűleg az ő temetése látható. Róla nevezték el az általános iskolát Jákon. 2004-ben állított szobra az egykori apátsági ház udvarán áll.…
18. augusztus, 2020
Markovics Lajos horvát nemzetiségű plébános az egykor horvátok lakta Felsőberkifaluban született Vas megyében. Szombathelyen szentelték pappá 1935. 6. 16-án. Apátistvánfalvára került káplánnak, ahol haláláig szolgált plébánosként, itt is van eltemetve. 1975-ben címzetes esperes lett. Megtanulta a helyi szlovén nyelvjárást. Szlovén nyelven misézett és tartotta a hittanórákat. A felsőszölnöki szlovén plébánossal, Kühár Jánossal együtt a szlovén…
18. augusztus, 2020
Versei az Őrség természeti szépségeit, a szegény parasztok sorsát örökítik meg, a paraszti munkák lírai leírásai (pl. Ruhamosók, Aratók, Aratás után). Vidéki napilapokban, vékony versfüzetekben publikált. Gyűjteményes kötete 1984-ben és 2018-ban jelent meg. Illusztráció: Pongrácz Zoltán alkotása, aki Kercaszomoron született.
Audiovizuális anyag véletlenszerű kiválasztása
20. február, 2020
Sojenice (Sojenice) / Sorstündérek A sorstündérek a gyermek születésekor a szlovén Rába-vidéken is megjósolják a sorsát. Nemzetközi motívum helyi változata. (ATU 934)
20. február, 2020
Lakodalmi ének, amelyet akkor énekeltek, amikor a menyasszony elhagyta az otthonát.
11. február, 2020
Amikor teknőben vagy bölcsőben ringatták a csecsemőt, akkor énekelték ezt az altatót. Három szó variálgatása adja ki a dal szövegét (Heje baba, bijja). Az altatódalt 1972-ben gyűjtötte Békefi Antal.
20. február, 2020
Stolnjek prestri se (Prtič pogrni se) / Terülj, terülj, terítőm A „Terülj, terülj, asztalkám” nemzetközileg ismert mese változata a Rába-vidéki szlovéneknél. (ATU 563)











