Jelmagyarázat
Tárgy
Levéltári anyag
Épített kulturális örökség
Szellemi kulturális örökség
Személyiség
Audiovizuális anyag
Tárgyak véletlenszerű kiválasztása
10. február, 2020
Lócs község bélyegzője. Nyele fából készült, esztergályozott, feketére festett. Erre erősítették fel az ovális alakú, sárgaréz lapot és az arra ragasztott, gumiból készült nyomófelületet. A bélyegző háromsoros felirata a következő: SOPRON MEGYE / LÓCS KÖZSÉG / CSEPREGI JÁRÁS.
19. február, 2020
Színes és mintás anyagból készűlt kerek fejtekercs. A fejtekercs a fejen való teherhordás segédeszköze. A korong alakú alátétet a fejre helyezték, hogy a teher ne törje a fejbőrt. Csak nők használták. Vizesedényeket, kosarakat, vékákat hordtak a fejükön.
10. február, 2020
1754-ben született, Pál bátyja után egy évvel. 1815-ben Budán hunyt el. Élete során számos, előkelő pozíciót töltött be, Mária Terézia császárnő 1778-ban Fiume konzuljává nevezte ki. A portrén zöld huszáregyenruhában látható, piros övvel. Jobb kezét a derekán tartja, bal kezével könyvet tart az asztalra támasztva; arcvonásai lágyabbak, mint Szapáry Pálé.
31. március, 2020
Sulics János készítette a 19. században. A Sulics család padlásáról került elő 1970-ben egy hajdinaőrlővel együtt. Henger alakú.
Archívumanyag véletlenszerű kiválasztása
3. május, 2020
Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. Az egyes felvételi egységek az adófizetésre kötelezett családok fejei. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági és szőlőművelési…
3. május, 2020
z 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…
5. május, 2020
Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…
21. május, 2020
Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…
Ingatlan kulturális örökség véletlenszerű kiválasztása
21. február, 2020
Az 1850-ben épült füstöskonyhás lakóház 1970-től tájházként működik. 1983-ban visszaépítették mellé a kamrát és az istállót, a pajta hiányzik. A helyiségek egy tető alatt, a telken hosszanti irányban helyezkedtek el. A ház falai fenyőgerendákból vannak, tetejét rozsszalmával fedték. Homlokzatán a trapéz alakú deszkaorom faragott díszítésű. A szoba mestergerendáján 1850-es évszám az építés idejét dokumentálja. A…
18. augusztus, 2020
A kovácsműhely és a mellette lévő ház a közösség részére felfogadott kovácsnak épült. A község építette a Zala folyó mellé, hogy a kovácsolt anyag lehűtéséhez a víz könnyen elérhető legyen. A ház első lakója Károlyi Antal kovácsmester volt, az utolsó, Károlyi Jenőné 1988-ban halt meg. A ház boronafalú zsúpfedeles, a műhely téglafalú, zsindelytetős. Műemléki helyreállításuk…
21. február, 2020
A 13. században épült templom a település legrégibb épülete. A középkorban erődítményként is szolgált, a 16. században árokkal vették körül, amely ma is megvan. Egy ideig a reformátusoké volt, majd 1730-tól újra katolikus lett. Belső falait bibliai idézetek díszítik. A Szent Pétert ábrázoló képet a szentélyben Mischl Márton festette 1801-ben.
24. március, 2020
Az épületet Schilson Mihály építette, majd többek között a Zichy, a Festetics és a Károlyi grófoké volt. 1723-ban épült. Az U alaprajzú, szabadon álló, egyemeletes barokk épület bejárata a manzard tetővel kiemelt két kompozit fejezetes oszlopos portikusszal, ami a emeleten vasrácsos korlátos erkélyt tart. Földszinten sala terrena és kápolna, az emeleten díszterem.
Szellemi kulturális örökség véletlenszerű kiválasztása
21. február, 2020
Koltay Sándor tanító a 20. század elején szorgalmazta a faluban a Gergely-járás szokásának a gyakorlását március 12-én. 1935-ben ezért elismerő oklevelet is kapott. A szokás eredete a középkorra nyúlik vissza, amikor a szegény tanulók a faluban házról-házra járva kéregettek. A 17. század közepétől a szokás az új tanulók iskolába hívogatásával bővült. Az 1860-as évektől általánossá…
20. február, 2020
A jáki templom Szent Cecília Kórusa 1994-ben alakult a helyi általános iskola kisdiákjaiból. Ma is énekelnek minden vasárnap az ünnepi szentmisén templomukban. Többször felléptek a szombathelyi székesegyházban. Gyakran kapnak meghívást Ausztriába. Rendszeres szereplői a kőszegi Lajtha László Nemzetközi Zenei Fesztiválnak. A budapesti Szent István Bazilikában megrendezett Millenniumi Kórustalálkozón a Szombathelyi Egyházmegyét képviselték. A jáki templomban…
10. február, 2020
Gančaniban a májusfa állítás a vidéki örökség része. Alapvetően népi egyházi ünnep. Gančaniban a májusfák állítása 1919-re nyúlik vissza, amikor a fiatalok az első világháborúból való szerencsés visszatérésért Mária üdvözletére állították. A 18 éves fiúk az új évet követő első pénteken, majd minden pénteken összegyűltek, a májusfa felállításáig. A májusfát papírvirágokkal és szalagokkal díszítik. A…
20. február, 2020
Szokás volt a pünkösdi királyné, vagy királykisasszony-járás. Még élt az 1960-as évek elején. A lányok bebocsátást kértek a házakba, ahol egy helyben állva elénekelték az »Elhozta jaz az Isten piros pünkösd napját« kezdetű köszöntőt. Négy lány – baldachin-szerűen – virágos kendőt tartott a legkisebb, középső lány feje fölé. Majd a középső kislányt körbejárva a fejére…
Személyiség véletlenszerű kiválasztása
18. augusztus, 2020
Szombathelyen járt gimnáziumba és szemináriumba. 1899. július 2-án szentelték pappá. Alsószölnökön volt plébános 1909-1913 és 1928-1930 között. Itt is van eltemetve. Muravidéki szlovén nyelvjárásban írt cikkeket és szerkesztett könyveket. Alsószölnökön 1910-ben megalapította a Jézus Szíve Társulatot, 1912-ben felújíttatta a templomot és a plébániaházat, 1928-ban pedig a harangtornyot.
10. február, 2020
Miško Kranjec (1908. szeptember 15., Velika Polana - 1983. június 8., Ljubljana), Mihael Kranjec néven született, később vette fel a Miško nevet. A gimnázium befejezése után szlavisztikát tanult, de abbahagyta (1934), újságíróként dolgozott és írt. A háború után számos fontos kulturális funkciót betöltött. Művei a szocialista realizmusba tartoznak. A 20. század szlovén irodalmának egyik legfontosabb…
18. augusztus, 2020
Kőszegen és Szombathelyen tanult, 1811-ben szentelték pappá. 1816 és 1829 között Alsószölnökön, 1829-től haláláig Felsőszölnökön volt plébános. Itt is van eltemetve. Monográfiája és illemtana sok néprajzi adatot is tartalmaz a Mura és a Rába között élő szlovénekről. Megírta a magyar és a muravidéki történelem áttekintését, valamint szlovénre fordított egy magyar nyelvtankönyvet. Két vallásos könyvet is…
19. május, 2020
Feri Kühar 1937 és 1940 között a Ljubljanai Technikai Középiskolát látogatta. France Kralj festőművész és szobrász volt a tanára, aki a szobrászatba bevezette a szociális-paraszti műfajt. Ő volt a példaképe az első muravidéki szobrásznak. Fa, terrakotta, patinás gipsz és csak ritkán fém segítségével ábrázolt parasztasszonyokat, parasztférfiakat és gyerekeket. Az említettek a legjobb alkotásai közé sorolhatók,…
Audiovizuális anyag véletlenszerű kiválasztása
20. február, 2020
Lakodalmi ének, amelyet akkor énekeltek, amikor a menyasszony elhagyta az otthonát.
11. február, 2020
Amikor teknőben vagy bölcsőben ringatták a csecsemőt, akkor énekelték ezt az altatót. Három szó variálgatása adja ki a dal szövegét (Heje baba, bijja). Az altatódalt 1972-ben gyűjtötte Békefi Antal.
20. február, 2020
Stolnjek prestri se (Prtič pogrni se) / Terülj, terülj, terítőm A „Terülj, terülj, asztalkám” nemzetközileg ismert mese változata a Rába-vidéki szlovéneknél. (ATU 563)
20. február, 2020
Sojenice (Sojenice) / Sorstündérek A sorstündérek a gyermek születésekor a szlovén Rába-vidéken is megjósolják a sorsát. Nemzetközi motívum helyi változata. (ATU 934)