Jelmagyarázat
Tárgy
Levéltári anyag
Épített kulturális örökség
Szellemi kulturális örökség
Személyiség
Audiovizuális anyag

Tárgyak véletlenszerű kiválasztása

21. április, 2020

Női vállkendő

A történelmi hetési népviselet női ruhadarabjai közé tartozott a vállkendő. A kendő gazdagon hímzett, gyári csipkerátéttel díszítve. A kendőt alsó sarkát fehér pamutfonallal készült lyukhímzéssel, száröltéssel, laposhímzéssel díszítették. Az ú.n. hetési viselet leggazdagabb gyűjteménye múzeumunkban található.
21. április, 2020

Szalonasztal

A szalonasztal a Muraszombati Muravidéki Múzeum barokk szalonja jelenlegi berendezésének része. Több fajta faanyagból készült (tölgy, paliszander és nyárfa furnér). Az asztallapot négy porcelánra festett virágcsokor díszíti. A falapba simuló porcelánbetét kézzel festett. A csokrokat (rózsák, pünkösdi rózsák, dália, margaréták) pontos vonalvezetés és természetesség jellemzi. Az egyik virágszirmon a festő, Guerou szignója látható és az…
21. február, 2020

Sütőharang Csöngéről

Mázatlan, felfelé keskenyedő lapos tetejű cserépfedő, sütőharang. Felső részén egy ívelt fogófüllel, amelynek két végén benyomás, s három hosszanti fűrészfogas bekarcolt minta. Belsejében, a perem mellett karcolt hullámvonalas minta fut körbe. Belseje a használat következtében kormos. Ez utal arra, hogy nem fedőnek, hanem sütőharangnak használták. A sütőharangot főként lepény- és kenyérfélék sütésére használták. Tüzet raktak…

Archívumanyag véletlenszerű kiválasztása

1. április, 2020

A battyándi óvoda bővítésének tervei

Az 1941-ben visszacsatolt területen a magyar igazgatás fontosnak tartotta az intézmények támogatását. A battyándi óvodát átalakították napközi otthonosra. A kőművesmunkára Szraka István muraszombati építőmester, a bútorokra Zselezen István asztalos ajánlatát fogadták el. A tervek alapján fogalmat alkothatunk az óvoda berendezéséről.
11. február, 2020

Képeslap Belatinc (Beltinci) mezővárosról

A képeslapon, a mai Belatinc főutcája - a Panonska utca látható Lendva–Muraszombat irányából. Az utca végén, a bal oldalon egy emeletes ház látható, a Zvezda vendéglő, amely ma is működik. Az utca jobb oldalán fából készült malom áll (mára már az épületet lebontották), az alacsony fehér ház még ma is áll. Régen a Rešek bolt…
21. május, 2020

Nagy- és Kis Dolits ( Országos Összveirása 1828)

Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…
11. február, 2020

Kövér Gabriel nyilatkozata, aki a kivégzett III. Nádasdy Ferenc gróf birtokai örökség kezelésével foglalkozó bizottság elnöke volt, a zalaegerszegi, bántornyai (Turnišče) és dobronaki polgárokról

III. Nádasdy Ferenc gróf (1623-1671) az egyik legjelentősebb magyar arisztokrata család tagja volt. A történelembe az I. Habsburg Lipót császár elleni összeesküvés vezetőjeként került be. Az összeesküvés leleplezése és a megrendezett per életébe került: 1671. április 30-án Bécsben lefejezték. Haláláig terjedelmes birtokai voltak Muravidéken. Halála után a birtok a magyar királyi kamara kezébe került.

Ingatlan kulturális örökség véletlenszerű kiválasztása

24. március, 2020

Schilson (egykori Sigray) kastély Vassurányból

Az épületet Schilson Mihály építette, majd többek között a Zichy, a Festetics és a Károlyi grófoké volt. 1723-ban épült. Az U alaprajzú, szabadon álló, egyemeletes barokk épület bejárata a manzard tetővel kiemelt két kompozit fejezetes oszlopos portikusszal, ami a emeleten vasrácsos korlátos erkélyt tart. Földszinten sala terrena és kápolna, az emeleten díszterem.
21. február, 2020

Halomsír Vaskeresztesről

Az I. halmot, mely 6,5 m magas és 34 m átmérőjű volt, 1978-ban Fekete Mária vezetésével tárták fel. A halom belsejében található 6,7x7 m-es, szárazon rakott kövekből álló sírkamrát É-D-i irányba tájolták. A D-i oldalon a bejáratot két pár oszlophely jelezte, ahogy az építmény sarkaiban is egykor tartóoszlopok álltak. A padlót alkotó kavicsban keresztgerendák nyomait…
18. augusztus, 2020

Evangélikus templom Nemescsón

Az 1681-es soproni országgyűlés döntése értelmében a protestánsok megyénként két-két helyen folytathattak vallásgyakorlatot, építhettek templomot, iskolát. Ezek voltak az artikuláris helyek: Vas vármegyében Nemescsó, Nemesdömölk. Nemescsó vonzáskörzetéhez a határszéli magyarságon túl német, szlovén falvak is tartoztak. A falunak két fa oratóriuma volt, melyek helyett 1776-ban egy nagyobb alapterületűt építettek. A mai kőtemplom már a türelmi…

Szellemi kulturális örökség véletlenszerű kiválasztása

20. február, 2020

A Fekete-tó eredetmondája Farkasfán

A Fekete-tó Orfalu, Farkasfa és Szalafő települések találkozásánál fekszik. Nem vízzel telt tó, hanem tőzegmohaláp, mocsár. Eredetét több szövegváltozatban is feljegyezték. Farkasfán úgy tudják, hogy a helyén egy templom állt. Egyszer a karácsonyi éjféli miséről elkésett egy asszony. A templom küszöbére érve azt mondta magában, hogy el kellene süllyednie szégyenében templomostul együtt. Kívánsága be is…
20. február, 2020

Az őriszentpéteri Muszla-forrás

A Muszla- forrásnál a néphagyomány szerint rablók vára volt. Szabályos dombot folyt körül a víz. Azt beszélik, hogy aranykincset találtak, hétágú gyertyatartót.
18. augusztus, 2020

Húsvéti hímes tojások készítése Dobronakon

A hímes tojások díszítésének hagyományos technikája a batikolás (a tojás viasszal és festékkel történő díszítésé), amely leginkább a Ravensko és a Dólinsko térségekre jellemző. A díszítés tojásfújással kezdődik. A húsvéti hímes tojásokat a húsvéti időszakban készítik és állítják ki, idegenforgalmi emléktárgyként pedig egész évben készítik őket. A batikolás a 20. század hatvanas éveiben már kihalófélben…
10. február, 2020

Feldíszített kút

Újévkor a kutakra színes szalagokkal díszített fenyőfácskát (krispan) tűztek, hogy egész évben jó és friss vizet adjon. Ez volt a szokás a goričkoi falvakban is. Miközben a felsőszölnöki háziasszony a feldíszített fenyőcskét a ház kútjára tűzte, ezt mondta: »Če si remen, te te zemen, če si brdan, te te njan.«

Személyiség véletlenszerű kiválasztása

30. április, 2020

Pungor Zoltán

Pungor Zoltán tanár, helytörténeti kutató, múzeumalapító. Falusi általános iskolákban, majd Szombathelyen a 405. sz. ipari szakmunkásképzőben tanított történelmet. Rendkívül tevékeny, mindig a közért, elsősorban szülőfalujáért tenni akaró ember. Csempeszkopácson múzeumot alapított, és -nem kis harccal- múzeumának méltó épületet szerzett. Nevéhez fűződik az azóta is sikerrel megrendezett „Középkori falu vására” a csempeszkopácsi templom körül.
18. augusztus, 2020

Kossits József

Kőszegen és Szombathelyen tanult, 1811-ben szentelték pappá. 1816 és 1829 között Alsószölnökön, 1829-től haláláig Felsőszölnökön volt plébános. Itt is van eltemetve. Monográfiája és illemtana sok néprajzi adatot is tartalmaz a Mura és a Rába között élő szlovénekről. Megírta a magyar és a muravidéki történelem áttekintését, valamint szlovénre fordított egy magyar nyelvtankönyvet. Két vallásos könyvet is…
18. augusztus, 2020

Markovics Lajos

Markovics Lajos horvát nemzetiségű plébános az egykor horvátok lakta Felsőberkifaluban született Vas megyében. Szombathelyen szentelték pappá 1935. 6. 16-án. Apátistvánfalvára került káplánnak, ahol haláláig szolgált plébánosként, itt is van eltemetve. 1975-ben címzetes esperes lett. Megtanulta a helyi szlovén nyelvjárást. Szlovén nyelven misézett és tartotta a hittanórákat. A felsőszölnöki szlovén plébánossal, Kühár Jánossal együtt a szlovén…
15. május, 2020

Ivan Jerič

Ivan Jerič lelkész a szlovén nemzeti érdekek elkötelezett szószólója volt. Az első világháborúban harcolt, aktívan részt vett a Muravidék SHS Királysághoz való visszacsatolását szorgalmazó mozgalomnak és Maister alakulatainak tagja is volt. Mariborban fejezte be teológiái tanulmányait. 1924-ben lett pappá avatva. Lelkészként tevékenykedett Lendván, Turniščen és Muraszombaton, a lendvai dékánság dékánja, Muravidék általános érseki helynöke, valamint…

Audiovizuális anyag véletlenszerű kiválasztása

11. február, 2020

Altatódal Szalafőről

Amikor teknőben vagy bölcsőben ringatták a csecsemőt, akkor énekelték ezt az altatót. Három szó variálgatása adja ki a dal szövegét (Heje baba, bijja). Az altatódalt 1972-ben gyűjtötte Békefi Antal.
20. február, 2020

Népmese Kétvölgyről

Sojenice (Sojenice) / Sorstündérek A sorstündérek a gyermek születésekor a szlovén Rába-vidéken is megjósolják a sorsát. Nemzetközi motívum helyi változata. (ATU 934)
20. február, 2020

Szlovén népmese Felsőszölnökről

Stolnjek prestri se (Prtič pogrni se) / Terülj, terülj, terítőm A „Terülj, terülj, asztalkám” nemzetközileg ismert mese változata a Rába-vidéki szlovéneknél. (ATU 563)