Jelmagyarázat
Tárgy
Levéltári anyag
Épített kulturális örökség
Szellemi kulturális örökség
Személyiség
Audiovizuális anyag
Tárgyak véletlenszerű kiválasztása
19. február, 2020
Kukoricacsuhéból font, hosszas, felül keskenyedő, szorosan záródó, két fülű táska. Az 1980-as évekig általánosan elterjedt az Őrségben és a szomszédos Szlovén Rába-vidéken.
20. február, 2020
Nagysimonyi az 1700-as évek végétől Jánosházával együtt a Kemenes-vidéki zsidóság egyik központja volt. 1823-ban 133 fő, 1851-ben 151 fő, 1910-ben 188 fő, 1941-ben 89 fő volt a zsidó közösség létszáma. Zsinagógát 1820-ban építettek, tűzvész után 1892-ben újjáépítették. 1953-ban a lebontották. 1877-ben itt tartották az első magyar nyelvű zsidó egyházi beszédet a megyében. Müncheni Fotóakadémia elvégzése…
19. február, 2020
Esztergályozott fanyél, ovális rézalapon háromsoros felirat: SOPRON MEGYE / NEMESLÁDONY / * KÖZSÉG *
19. február, 2020
Félkeményfából faragott, ablakkeret formájú bárányjel – egy pár. Az egyik az anyaállat nyakába került, a másik a bárányéra szoktatás idejére. Többnyire háztartási eszközöket, a pásztorokat körülvevő tárgyakat faragott meg – általában maga a juhász. A Merinói juh elterjedésével használták – főleg a Dunántúlon. Ma számjegyes bárcákat használnak.
Archívumanyag véletlenszerű kiválasztása
11. február, 2020
A Zalaegerszegi Zala Megyei Magyar Nemzeti Levéltár adatai szerint Gállits Tamás 1870 novemberében kapta iparengedélyét kéményseprői tevékenységéhez Lendván. Halála után (1892) az ipart neje Ilona Parth folytatta. Fia Ferenc vezette az üzletet 1902. június 12-ig, amikor öngyilkos lett. A képen két, Gállits kéményseprő vállalat által kibocsátott számla látható az elvégzett munkáról.
10. február, 2020
Az Osztrák-Magyar Monarchia idejében sok malom volt a Mura-folyón. Különlegesek voltak a hajómalmok, amelyek az áradáskor a vízfelszínen úsztak. Amikor megáradt a folyó, a malom a víz járásának megfelelően változtatta helyzetét. 1888-ban 23 ilyen malom volt Bakovci, Krog, Tišina, Gradišče és Petanjci körzetében. A jegyzékben szerepelnek a malomra vonatkozó alapinformációk is: a tulajdonos neve, a…
11. február, 2020
A Beltinci vár története több nemesi családhoz fűződik. Az utolsó köztük a Zichy család volt Zichy Mária Ifigéniával az élen. Muravidék felszabadításának idején, 1945 tavaszán, amikor a grófnő már nem tartózkodott a várban, számos tárgyat és műtárgyat tulajdonítottak el onnan. Néhányra később a helyi lakosoknál találtak rá. A nemzeti kormány 1945. december 17-én elrendelte, hogy…
17. február, 2020
Az 1914 tavaszán elhunyt Vajda nővérek – a család továbi leszármazásának megszakadtával – alapítványt tettek szülőfalujuk szegényei javára. Az édesanyjuk emlékére 1000 korona alaptőkével jóváhagyott »Dabronyi Cseh Terézia, férjezett Vajda Sándorné-féle bucsui szegényalap« -ot a községi képviselőtestület kezelte, kamatait minden évben Mindenszentek ünnepe környékén osztotta ki a szűkölködők között.
Ingatlan kulturális örökség véletlenszerű kiválasztása
18. augusztus, 2020
Jože Plečnik építész Franc Bajlec meghívására készítette el az új templom terveit, amelyet a bogojinai lakosok álmodták meg Ivan Baša lelkésszel az élen. Az új építmény szerkezetébe Plečnik belefoglalta a fennmaradt gótikus templomot, amelyhez monumentális térfogatot tervezett kőpillérrel, valamint egyenes famennyezettel, amely a hazai, Bogojina és Filovci falvakból származó fazekasmesterek által készített tányérokkal van kidíszítve.…
21. február, 2020
Római katolikus, volt bencés apátsági templom. A templomot és a kolostort 1214-ben Jáki Nagy Márton nemes, gazdag földbirtokos alapította. A templom román stílusban, gótikus elemekkel épült fel 1256-ra. A 17. században villámcsapás megrongálta déli részét, Folnay Ferenc apát újjáépíttette. 1896-1904 között Schulek Frigyes és Gyalus László vezetésével ismét restaurálták. A barokk oltárok helyett neoromán oltárokat…
30. április, 2020
Az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnagyobb fogolytáborának, az ostffyasszonyfai tábornak az építőit ideiglenes táborban szállásolták el Kissitke határában1915 tavaszán. A mintegy ezer orosz és szerb hadifogoly számára – a járványok megakadályozása, a tiszta víz biztosítása érdekében – 1915.június 17-én elrendelték a közeli Kurcon-forrás megtisztítását, és annak vízével látták el a tábort. A forrásfoglalatra a táborban tisztként…
20. február, 2020
1978-ban Bárdosi János (1933-1983) egy füstöskonyhás házat bontott le a felsőszölnöki János-hegyen. Bontás közben megállapította, hogy a lakóépület eredetileg három részből állt: füstösházból, pitvarból és kamrából. A háznak öt tolódeszkás ablaka, egy szellőző- és egy füstnyílása is volt. Ezért 2002-ben füstösházként épült fel a felsőszölnöki boronafalú, rozsszalmából készült zsúppal fedett ház rekonstrukciója a Vasi Skanzenben.…
Szellemi kulturális örökség véletlenszerű kiválasztása
10. február, 2020
A fazekasmesterség volt a leggyakoribb kézműves tevékenység, szinte minden faluban élt legalább egy fazekas. Muravidéken a díszítés és az égetés módja alapján, a fazekasok két csoportját különböztetjük meg: a filovci és goričkoi fazekasokat. A filovciakat a "fekete égett" edényekről ismerték. A Pütra, a muravidéki fazekasok legismertebb terméke volt, vízszállításra és tökmagolaj tárolására szolgált. A keskeny…
20. február, 2020
„Elvisznek az ördögök, mint Pap Balázst a törökök!” A történeti források is alátámasztják a szájhagyományt, ugyanis a 17. században valóban elhurcoltak egy Pap Balázs nevű személyt Szomorócról a törökök.
20. február, 2020
A magyarországi szlovének első hivatásos tudósa magyarul és apátistvánfalvi szlovén nyelvjárásban – fonetikusan – jegyezte le a rigófogás menetét. Dokumentálva ezzel a helyi nyelvjárás jellegzetes hangtanát, mondatszerkesztését és szavait az 1940-es években.
20. február, 2020
A Muszla- forrásnál a néphagyomány szerint rablók vára volt. Szabályos dombot folyt körül a víz. Azt beszélik, hogy aranykincset találtak, hétágú gyertyatartót.
Személyiség véletlenszerű kiválasztása
20. május, 2020
Miki (Nikolaj) Muster (1925, Muraszombat – 2018, Ljubljana) illusztrátor, animátor, szobrász és filmrendező elsősorban képregényfiguráiról ismert Szlovéniában. Zvitorepec, Trdonja és Lakotnik kalandjait 1952 és 1973 között a Slovenski poročevalec közölte. Számos gyermekeknek szóló képeskönyv, reklámfilm, rajzfilmsorozat és karikatúra szerzője. Muster a szlovén képregény úttörője volt, és az egyik legsikeresebb képregény és rajzfilm alkotója. 2015-ben életművéért…
8. április, 2020
2. világháborús tudósításaiból állította össze A véres Don c. riportkötetét, emiatt a rendszerváltásig másodrendű állampolgárként élt. Újságíróként több ezer cikket írt. 8 önálló könyve jelent meg. A Vasi Szemle tudományos folyóirat szerkesztőbizottsági tagja, a Vasi Helytörténeti és Honismereti Közlemények szerkesztője volt. Megalapította a Pável Ágoston Néprajzi Társaságot. Számos népmesét jegyzett le Vas megyében, amiket átdolgozva…
3. március, 2020
Orfaluban született, Magyarszombatfán tanulta a fazekasmesterséget. Zalaegerszegen, Sümegen és Szentgotthárdon inaskodott. 1940-től élt és dolgozott Kétvölgyön (a Permise falurészen). Az 1970-es évektől ő volt az egyetlen magyarországi szlovén fazekas. Munkáiból Magyarországon és Szlovéniában is többször rendeztek kiállítást. 1984-ben munkásságáért megkapta a „Népművészet Mestere” címet. Ezzel a magyarországi szlovének részéről elsőként felkerült a Szellemi Kulturális Örökség…
8. április, 2020
A nemesládonyi születésű Németh Márton kertészmérnök a pécsi szőlészeti kutatás kiemelkedő egyénisége volt. Munkássága nemzetközi hírnevet hozott számára. A Németh által 1952-től kezdve létrehozott borszőlő-fajtagyűjtemény világszinten is az egyik legnagyobb és legértékesebb volt. Elkötelezett híve volt a klónszelekciós szőlőnemesítésnek.
Audiovizuális anyag véletlenszerű kiválasztása
20. február, 2020
Lakodalmi ének, amelyet akkor énekeltek, amikor a menyasszony elhagyta az otthonát.
20. február, 2020
Sojenice (Sojenice) / Sorstündérek A sorstündérek a gyermek születésekor a szlovén Rába-vidéken is megjósolják a sorsát. Nemzetközi motívum helyi változata. (ATU 934)
11. február, 2020
Amikor teknőben vagy bölcsőben ringatták a csecsemőt, akkor énekelték ezt az altatót. Három szó variálgatása adja ki a dal szövegét (Heje baba, bijja). Az altatódalt 1972-ben gyűjtötte Békefi Antal.
20. február, 2020
Stolnjek prestri se (Prtič pogrni se) / Terülj, terülj, terítőm A „Terülj, terülj, asztalkám” nemzetközileg ismert mese változata a Rába-vidéki szlovéneknél. (ATU 563)