A papköltő Szőcén született, de gyermekkorát Rábagyarmaton töltötte. Szombathelyen érettségizett, Veszprémben és Pécsett végezte a papi szemináriumot. Káplán különböző dunántúli plébániákon volt. Az 1930-as évek első felében hittanár pécsi iskolákban, majd plébános Újdombóvárott. 1938-tól a Szent István Akadémia tagja. 1950-ben kanonok lett. Első verseskötete Szombathelyen jelent meg 1909-ben Rőzselángok címmel, majd még kilenc könyvet publikált.

Kőszegen és Szombathelyen tanult, 1811-ben szentelték pappá. 1816 és 1829 között Alsószölnökön, 1829-től haláláig Felsőszölnökön volt plébános. Itt is van eltemetve. Monográfiája és illemtana sok néprajzi adatot is tartalmaz a Mura és a Rába között élő szlovénekről. Megírta a magyar és a muravidéki történelem áttekintését, valamint szlovénre fordított egy magyar nyelvtankönyvet. Két vallásos könyvet is…

Iváncon született. Szombathelyen és Sopronban járt középiskolába, majd a pozsonyi királyi filozófiai akadémián tanult. 1790-ben szentelték pappá. 1791-1792-ben káplánként szolgált Iváncon. Elsősorban a magyar nyelvészet területén végzett kutatásai jelentősek. Húsz éven át (1793-1812) tanított a szombathelyi líceumban 1831-ben a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották. Fő műve a magyar nyelv közel 80 ezres szókészletét tartalmazó gyökszótára…

1959-ben szerezte meg diplomáját a Ljubljanai Képzőművészeti Akadémián. 1967-ben visszatért a Muravidékre és a DHLM (L. Danč, Š. Hauko, L. Logar, F. Mesarič) csoport tagjává vált, amely a muravidéki térségbe behozta a modern stílusirányzatokat. Danč a muravidéki, akadémiai végzettséggel rendelkező festőművészek második generációjának a tagja. Életművében találunk olyan alkotásokat, amelyek a klasszikus realista, expresszionista vagy…

Miki (Nikolaj) Muster (1925, Muraszombat – 2018, Ljubljana) illusztrátor, animátor, szobrász és filmrendező elsősorban képregényfiguráiról ismert Szlovéniában. Zvitorepec, Trdonja és Lakotnik kalandjait 1952 és 1973 között a Slovenski poročevalec közölte. Számos gyermekeknek szóló képeskönyv, reklámfilm, rajzfilmsorozat és karikatúra szerzője. Muster a szlovén képregény úttörője volt, és az egyik legsikeresebb képregény és rajzfilm alkotója. 2015-ben életművéért…

Miško Kranjec (1908. szeptember 15., Velika Polana - 1983. június 8., Ljubljana), Mihael Kranjec néven született, később vette fel a Miško nevet. A gimnázium befejezése után szlavisztikát tanult, de abbahagyta (1934), újságíróként dolgozott és írt. A háború után számos fontos kulturális funkciót betöltött. Művei a szocialista realizmusba tartoznak. A 20. század szlovén irodalmának egyik legfontosabb…

Nagy Gáspár 1949. május 4-én Bérbaltaváron született. 1976-80: a Móra Ferenc Könyvkiadó szerkesztője, 1981-1985: a Magyar Írószövetség titkára, 1985-től a Bethlen Gábor Alapítvány titkára, 1988-tól a Hitel című irodalmi folyóirat szerkesztője, 2004-től a Magyar Katolikus Rádió kulturális szerkesztőségének vezetője volt. 2000-ben a Magyar Művészeti Akadémia tagja lett. Költészetében – egyebek mellett – az 1956-os forradalom…

A nemesládonyi születésű Németh Márton kertészmérnök a pécsi szőlészeti kutatás kiemelkedő egyénisége volt. Munkássága nemzetközi hírnevet hozott számára. A Németh által 1952-től kezdve létrehozott borszőlő-fajtagyűjtemény világszinten is az egyik legnagyobb és legértékesebb volt. Elkötelezett híve volt a klónszelekciós szőlőnemesítésnek.

1973-ban diplomázott a Ljubljanai Képzőművészeti Egyetemen. Festőművészi alkotómunkája főleg a tájképfestészetre helyezi a hangsúlyt, amely során a szülőföldjét és a Kükeč falut ábrázolja, míg a figuratív festészetére a falusi marginális emberek ábrázolása jellemző, mint például a Jedci sorozatában. Fiatalkorában halottas kocsikra készített feliratokat és festményein a művészeti kompozíció részeként kézzel íródott muravidéki feljegyzéseket találhatunk.

Pungor Zoltán tanár, helytörténeti kutató, múzeumalapító. Falusi általános iskolákban, majd Szombathelyen a 405. sz. ipari szakmunkásképzőben tanított történelmet. Rendkívül tevékeny, mindig a közért, elsősorban szülőfalujáért tenni akaró ember. Csempeszkopácson múzeumot alapított, és -nem kis harccal- múzeumának méltó épületet szerzett. Nevéhez fűződik az azóta is sikerrel megrendezett „Középkori falu vására” a csempeszkopácsi templom körül.

Szülőfalujában járt általános iskolába, Szombathelyen volt középiskolás és az ELTÉ-n végzett matematika és fizika szakon. Az általános fizika oktatója volt alma materében 1962-től. Ifjú korában magyar verseket fogalmazott, szerelmes verseket későbbi feleségének, majd 42 évesen kezdett rendszeresen grádistyei horvát nyelvű verseket alkotni és magyar költeményeket horvátra fordítani. Sok éven át volt a budapesti II. kerületi…

Stefan Kovač 1910. augusztus 28-án született Nedelicában. A II. világháború előtt a Szlovén Kommunista Párt vezetője volt Muravidéken. Muravidék 1941 áprilisában történt magyar megszállása után a muravidéki ellenállási mozgalom vezetője lett, amelyet 1941-ben indítottak Muravidéken, és kisebb akciókat hajtottak végre. Kovačnak az ellenálló mozgalomban sokoldalú szerepe volt. Az ellenálló mozgalom vezetése és szervezése mellett propaganda…

Szombathelyen járt gimnáziumba és szemináriumba. 1899. július 2-án szentelték pappá. Alsószölnökön volt plébános 1909-1913 és 1928-1930 között. Itt is van eltemetve. Muravidéki szlovén nyelvjárásban írt cikkeket és szerkesztett könyveket. Alsószölnökön 1910-ben megalapította a Jézus Szíve Társulatot, 1912-ben felújíttatta a templomot és a plébániaházat, 1928-ban pedig a harangtornyot.

Bucsuból származik a Széll család. Széll József Győrben szerzett jogász diplomát (1820). Vasvármegye alispánja (1842-1848), később (1867-1871) főispáni helytartója. Országgyűlési képviselő volt 1848-ban, majd 1865 és 1868 között. Széll József szombathelyi főispán helytartó fia volt Széll Kálmán miniszterelnök (1843-1915), unokája Széll József belügyminiszter (1880-1956).