A dokumentált digitalizálók áttekintése
2020.04.30.
A “farkasfai per” a magyarországi kommunista igazságszolgáltatás legvéresebb eseménye volt. 70 főt állítottak bíróság elé 1953-ban jugoszláviai kémkedés és összeesküvés vádjával. 10 személyt halálra ítéltek, illetve a perrel kapcsolatban haltak meg: Bekes Józsefné, Bekes József, Wrangel Péter, Sipos Ferenc, Szabó Ernő, Sipos János, Sipos Gyula, Bicsak Lajos, Bicsak Elemér, Sipos (gyerek)?.
2020.05.14.
Cankova településen született, ahol még ma is áll a szülőháza. Később a család átköltözött Skakovciba, onnét pedig az ausztriai Laafeldbe. Ágoston Szentgotthárdon és Szombathelyen fejezte be a gimnáziumi tanulmányait, majd nyelvészetet tanult Budapesten, ahol 1913-ban szerzett doktori címet. Több iskolán dolgozott tanárként, 1920 után pedig a szombathelyi gimnáziumban tanított, illetve a szombathelyi múzeum igazgatója is…
2020.07.21.
Magyar költő, esszéista, huszár. Régi nemesi családok leszármazottja. Angliában tanult és diplomázott. Tagja volt a Cambridge egyetem legkiválóbb tagjait tömörítő zártkörű klubnak, az Apostolok Társaságának.Első versei Angliában jelentek meg. Angolul és magyarul egyaránt írt: verset, esszét, tanulmányt. Az I. Világháború kitörésekor hazajött, és bevonult a pápai 7. honvéd huszárezredbe. 22 éves korában a keleti fronton…
2020.03.03.
Orfaluban született, Magyarszombatfán tanulta a fazekasmesterséget. Zalaegerszegen, Sümegen és Szentgotthárdon inaskodott. 1940-től élt és dolgozott Kétvölgyön (a Permise falurészen). Az 1970-es évektől ő volt az egyetlen magyarországi szlovén fazekas. Munkáiból Magyarországon és Szlovéniában is többször rendeztek kiállítást. 1984-ben munkásságáért megkapta a „Népművészet Mestere” címet. Ezzel a magyarországi szlovének részéről elsőként felkerült a Szellemi Kulturális Örökség…
2020.04.08.
2. világháborús tudósításaiból állította össze A véres Don c. riportkötetét, emiatt a rendszerváltásig másodrendű állampolgárként élt. Újságíróként több ezer cikket írt. 8 önálló könyve jelent meg. A Vasi Szemle tudományos folyóirat szerkesztőbizottsági tagja, a Vasi Helytörténeti és Honismereti Közlemények szerkesztője volt. Megalapította a Pável Ágoston Néprajzi Társaságot. Számos népmesét jegyzett le Vas megyében, amiket átdolgozva…
2020.05.15.
Ferdo Godina legelső történetei a Novine újságban jelentek meg. Godina jogot tanult, közreműködött liberális egyesületekkel, szerkesztője volt a Mladi Prekmurec folyóiratnak, különböző újságokban publikált, amelyekben megjelent a prózája is. 1941-ben Ljubljanában csatlakozott a partizán mozgalomhoz és 1944-től szervezője volt az ellenállási mozgalomnak a Muravidéken. A háború után több munkahelye is volt, később viszont szabadúszó irodalmárként…
2020.05.19.
Feri Kühar 1937 és 1940 között a Ljubljanai Technikai Középiskolát látogatta. France Kralj festőművész és szobrász volt a tanára, aki a szobrászatba bevezette a szociális-paraszti műfajt. Ő volt a példaképe az első muravidéki szobrásznak. Fa, terrakotta, patinás gipsz és csak ritkán fém segítségével ábrázolt parasztasszonyokat, parasztférfiakat és gyerekeket. Az említettek a legjobb alkotásai közé sorolhatók,…
2020.08.18.
A Válon született, Zágrábban teológiai végzettséget szerző Frideczky 1849-ig a zágrábi egyházmegyében szolgált. 1848. márciusától 1849. augusztus 13-ig a Sándor gyalogezred, majd 1850 októberéig a gráci katonai kórház lelkésze volt. Azután került a szombathelyi egyházmegyébe: 1860-tól halálig Nagynarda plébánosa volt. Gyerekeknek állította össze az „Őrangyal” című, horvát nyelvű imakönyvet. 1874-től ő volt a rohonci tankerület…
2020.04.30.
Legitimista politikus, 1904-től főrendházi tag. 1919-ben Bécsben az Antibolsevista Comité egyik vezetője. A Friedrich-kormány a Dunántúl főkormánybiztosává nevezte ki, neki köszönhető többek között, hogy Trianon után Sopronban és a körülötte elterülő falvakban népszavazást írtak ki hovatartozásuk eldöntésére. A második királypuccs alkalmával 1921. októberében csatlakozott IV. Károlyhoz. 1920–39 között nemzetgyűlési, illetve országgyűlési képviselő. 1943. dec. 14-én…
2020.05.15.
Ivan Jerič lelkész a szlovén nemzeti érdekek elkötelezett szószólója volt. Az első világháborúban harcolt, aktívan részt vett a Muravidék SHS Királysághoz való visszacsatolását szorgalmazó mozgalomnak és Maister alakulatainak tagja is volt. Mariborban fejezte be teológiái tanulmányait. 1924-ben lett pappá avatva. Lelkészként tevékenykedett Lendván, Turniščen és Muraszombaton, a lendvai dékánság dékánja, Muravidék általános érseki helynöke, valamint…
2020.08.18.
A jáki monostor és templom építtetője. Vasvári, Zalai ispán (1215-1245). Szlavón bán (1224). Születése és halála időpontját nem ismerjük. A templomot 1256 tavaszán szentelték fel, akkor már nem élt. A templom délnyugati tornyának falain valószínűleg az ő temetése látható. Róla nevezték el az általános iskolát Jákon. 2004-ben állított szobra az egykori apátsági ház udvarán áll.…
2020.05.15.
Tešanovcin a Benko család tulajdonában volt egy kocsma, valamint egy mészárszék. Az utóbbit 1913-ban áthelyezték Muraszombatba, ahol Jožef 1922-ben húsfeldolgozó üzemmé alakította át és hamarosan az ország egyik legmodernebb üzemmé nőtte ki magát. Benko bankot alapított, kiadta a Murska krajina újságot, a tűzoltók szervezetének élén állt, az evangélikus egyház felügyelője, valamint szenvedélyes vadász is volt.…
2020.05.15.
Jožef Godina az első világháborúban az Osztrák-Magyar Monarchia alakulataiban harcolt. 1918-ban csatlakozott Maister alakulataihoz, részt vett a Muravidék visszacsatolásának próbálkozásánál, el is fogták és halálra ítélték, de sikerült elmenekülnie. 1925-ben befejezte teológiai tanulmányait és Ljubljanában és Jesenice városában dolgozott lelkészként. 1943-ban Rómába ment, később az Egyesült Államokba, a nyugdíjba vonulása után 1969-ben pedig az osztrák…
2020.05.15.
Szombathelyen elvégzett teológiai tanulmányai és Tišinan megtartott újmiséje után több plébánia káplánja és Pečarovci lelkésze. 1910-ben nyugdíjba vonul és Črenšovcira költözik. Akkoriban kezdődik el a politikus, lelkész és író gyümölcsöző munkája. A szlovén katolikusok véleményvezére a Muravidéken, aktívan bekapcsolódik az 1918-1919 közötti eseményekbe, valamint 9 évig az országgyűlési képviselője. Szerkesztője és kiadója az első szlovén…
2020.08.18.
Versei az Őrség természeti szépségeit, a szegény parasztok sorsát örökítik meg, a paraszti munkák lírai leírásai (pl. Ruhamosók, Aratók, Aratás után). Vidéki napilapokban, vékony versfüzetekben publikált. Gyűjteményes kötete 1984-ben és 2018-ban jelent meg. Illusztráció: Pongrácz Zoltán alkotása, aki Kercaszomoron született.
2020.08.18.
Karel vagy Karol Šiftar 1895 és 1959 között evangélikus lelkész volt Bodonci településen. 1921-ben írta meg a Krátki návuk vere evangeličanske elmélkedését. Az 1900 körüli fényképen Ida feleségével látható.