A románkori falusi építészet egyik magyarországi remeke. Az egyhajós templom építészeti tömegében és részletképzésében is a jáki templom elemeinek kicsinyítetten megidézése. A hajó északi falán Dorfmeister István Szentháromság című képe függ rokokó keretben, oromzatán Szent Mihály főangyal fából faragott szobra áll. A templom belsejében látható falképek a 13.-15. századból valók. Az északi oldalon a bűnbeesést,…

A XIV. századi templomot a XV. században bővitették hajóval és sekrestyével. A hajó négyboltszakaszos, a szentély poligonális záródású és csillagboltozatos. Déli oldalán két szegmentíves ülőfülkét, az északi oldalon gazdagon tagozott tabernákulumot helyeztek el. A hálóboltozat zárókövein a címerek Ellerbach Bertholdé, a donátoré, Széchi Borbáláé, a feleségéé, a Kanizsai és a Szentgyörgyi és Bazini család címerei.…

A lócsi evangélikus templom 1937-ben épült. 1999-ben renoválták.

Az emlékházat a régi paplak utolsó lakójáról, Kühár János szlovén esperes plébánosról nevezték el. Kühár János (1901-1987) ötven évig (1936-1987) volt a falu plébánosa. Gradiščén (Muravárhelyen) született. Kőszegen és Szombathelyen járt középiskolába. Szombathelyen tanult teológiát, ahol 1924-ben szentelték pappá. Felsőszölnökön 1938-ban a kis templom átépítését, bővítését vezette. 1966-67-ben a belső festést irányította. A szentély fölé…

Az 1681-es soproni országgyűlés döntése értelmében a protestánsok megyénként két-két helyen folytathattak vallásgyakorlatot, építhettek templomot, iskolát. Ezek voltak az artikuláris helyek: Vas vármegyében Nemescsó, Nemesdömölk. Nemescsó vonzáskörzetéhez a határszéli magyarságon túl német, szlovén falvak is tartoztak. A falunak két fa oratóriuma volt, melyek helyett 1776-ban egy nagyobb alapterületűt építettek. A mai kőtemplom már a türelmi…

A 14. századtól (1377) ismeretes a felsőszölnöki – Keresztelő Szent Jánosról elnevezett – kápolna. 1794-ben már templom felújításáról olvashatunk a vizitációs jegyzőkönyvben. 1915-ben egy alacsonyabb és egy magasabb részből állt, tornya fazsindellyel, a templom pedig cseréppel volt fedve. Boronafalú kerítés vette körbe. 1938-ban a régi templomot részben lebontották, majd megnagyobbították. Ekkor volt Budapesten a 34.…

Kolta romossá vált középkori templomát 1633-ban elbontották és helyére újat építettek. Az új templomot 1644-ben már említik. A jelenlegihez hasonló méretű lehetett, de attól néhány méterrel eltolva állt. A reformáció után az evangélikusok is használták. 1720-ban került vissza a katolikus egyház tulajdonába. A 19. századra ez a templom is leromlott, elbontották. A mai templom Ybl…

Késő középkori kastélyhely. A falu Ny-i oldalán lévő dombtetőn, a Petőfi utca házai mögött található. K-i oldalán mély patakvölgy húzódik. A nádasdi Darabos család középkori kastélyának maradványa, melyet a törökök ellen végvárrá alakítottak. A várhely feltáratlan, de múltjáról gazdag forrásanyag áll rendelkezésünkre. A 17. században fontos szerepet játszott a török portyázók féken tartásában.

Sitke község határában, a falut övező domboldalon, a Kövesen 1871-ben magánbuzgóságból építették a kálváriát. Építői a falu kastélyának akkori tulajdonosai Felsőbüki Nagy Sándor és neje Weidgang Teréz voltak. A kápolna felszentelésére 1872. február 4-én került sor. Neogót stílusú kis kápolna fallal körülvéve, falában stációfülkékkel, előterében karcsú emlékoszloppal.

Kápolnára emlékeztető, toronnyal ellátott, kétszintes épület. Tűzoltószertáras harangtorony, közelében turulos obeliszk, az I. világháború hőseinek emlékműve.

Gróf Cziráky Józsefné, Barkóczy Borbála hálából állíttatta a mesterséges dombra épített kálváriát. Nem nemesként vette feleségül Cziráky gróf és ő abba a reményben, hogy nemesítik, tett erre ígéretet. Miután az csillagkeresztes udvarhölggyé nevezte, 1731-ben megépíttette a kálváriát. A fallal körülvett kálvárián a 20 századig nemcsak Mária, Mária Magdolna és János apostol szobrai készültek homokkőből, hanem…

Az I. világháborús emlékművek egy 1917-es törvény alapján, a bethleni konszolidáció idején épültek. Az emlékállítás a községek anyagi erejének megfelelően történt. Nagysimonyiban 1924 tavaszától a Polgári Olvasókör és az Önkéntes Tűzoltóegylet kezdeményezésére emlékünnepélyt és rendezvényeket tartottak, a befolyt összegből állították fel az emlékművet. Az ünnepélyes avatásra 1926 július 4-én került sor. Az emlékmű a főútvonal…