Szent Margit tiszteletére épült, egyhajós, egyenesen záródó szentélyű, későbarokk templom 1795-ből. A 19. század végén eklektikus stílusban átépítették. Belső festése Székely Rezső műve. A templom tornya a bejárati homlokzatból a tető síkját követő oromfalból nő ki. A templom csehboltozatos. Főoltára korabarokk, Johannes Metter munkája. A főoltár képet id. Dorfmeister István festette. 1492-ben vagy 1464-ben öntötték…

A Győrvári Faluház a Makovecz Imre által fémjelzett organikus építészet lenyűgöző vasi alkotása. Akkori munkatársa, tanítványa (a később Ybl-, és Príma-, és Magyar Művészetért díjjal kitüntetett) Ekler Dezső tervezte. Az épület jelentős társadalmi összefogással a VASBER kivitelezésében 1992-re készült el. Az épület ad otthont a Faluház Baráti Kör Egyesületnek, a Teleháznak és az Idősek Klubjának.

A Cáki Pincesor nyolc pincéből álló épületegyüttese 1976 óta látogatható. A pincék a falu mögött húzódó gesztenyésben a hajdani parcellaszerkezetnek megfelelően épültek. Elsősorban a szőlőfeldolgozást, bortárolást szolgálták. A filoxéravész után lettek gyümölcsös, gesztenyés pincék. Cákon az 1890-es évek elején pusztult ki a szőlő. A hegy távolabbi részén telepítettek újat és feldolgozására a gazdák szekereken szállították…

A kovácsműhely és a mellette lévő ház a közösség részére felfogadott kovácsnak épült. A község építette a Zala folyó mellé, hogy a kovácsolt anyag lehűtéséhez a víz könnyen elérhető legyen. A ház első lakója Károlyi Antal kovácsmester volt, az utolsó, Károlyi Jenőné 1988-ban halt meg. A ház boronafalú zsúpfedeles, a műhely téglafalú, zsindelytetős. Műemléki helyreállításuk…

A 18. század közepéig a Sorok-menti falvak evangélikussága is az artikuláris nemescsói templomhoz tartozott. A nemeskoltai gyülekezet a 18. század második felében önállósodott. Első önálló anyakönyvi bejegyzése: 1783. november 9. Templomuk néhány év múlva, 1786 körül készül el. A templom eredetileg síkmennyezetes, két ablaksoros magtártemplomként épült, de a 19. század közepén klasszicista stílusban átalakították.

Az Őrség falvaiban az építőanyag-váltás az 1800-as évek végén kezdődött. Olasz téglaégető vendégmunkások és stájer iparosok hatására jelentek meg a téglaházak. A pankaszi iskola az Őrség első téglaépületeinek egyike. 1885-ben épült. A pankaszi gyerekek addig Nagyrákosra jártak iskolába. A község 1929-ben új iskolát épített. A református egyház ekkor eladta az épületet, melyben sokáig kocsma működött,…

A haranglábak a harang tartását, a harangozó védelmét szolgálják. A pankaszi református harangláb a falu Keleti Szerének legmagasabb pontján áll. 1755-ben épült. A négyoszlopos harangláb építési évszáma a DK-i oszlop keleti nagydúcán látható. Harangját az első világháborúban beolvasztották. 1920-ig volt harang nélkül. Ekkor vették a mostani harangot, melyet három felekezet papjai szenteltek fel. Az értékes…

A Szentgyörgyi-Horváth barokk kastélyegyüttes 1780 körül épült, tervezőjének Hefele Menyhértetet tartják. A főépület szabadon álló, egyemeletes, téglalap alaprajzú. Az utcai és a kerti homlokzat középső három tengelye lizénákkal kialakított, timpanonnal lezárt homlokzatú rizalitot alkot. Hosszoldalain oszlopos, kőbábos korlátú erkély van. Kőkorlátos a lépcsőház, csehsüvegboltozatosak a folyosók, stukkós tükörboltozatosak a szobák. A kastély együtteséhez tartoznak az…

Az egykori Németkeresztesen Goller János és társai 1760-ban tettek alapítványt a Szentháromság szobor felállítására, fenntartására. Talapzatán német nyelű felirat kronosztikon: „IHR ENGL VND MENSCHEN SINGT HEILIG, HEILIG” (TI ANGYALOK ÉS EMBEREK, ÉNEKELJÉTEK: SZENT, SZENT) Ebből tudható, hogy 1761-ben állították. A talapzaton domborműveken Szent Rozália, Szent Flórián és Loyolai Szent Ignác. A posztamensen Nepomuki Szent János,…

A keletelt téglatemplom középkori eredetű, 1200 körüli. 1751-ben és 1772–1780 között barokk stílusban átépítették. 1832-ben, majd 1854/55-ben átalakították.

Az evangélikus imaház eredetileg iskolának épült, melynek homlokzata elé tornyot is emeltek.

A Szeplőtelenül Fogantatott Szűz Mária szobra a templomkertben. Hasáb alakú, gótizáló talapzat. Alul négyzet alakú, fölötte ékalakban visszametszett sarkok, e fölött élszedett. A köztes mezőben vakmérmű, fölötte pálcatag fut körbe, majd alul profilált, egyébként sima fejlemez következik. Ezen helyezkedik el a szobor. Az álló Mária-alak a földgömb körül tekergő kígyó nyakára tapos. Jobbjában jogart, balján…