A dokumentált digitalizálók áttekintése
20. február, 2020
A jáki templom Szent Cecília Kórusa 1994-ben alakult a helyi általános iskola kisdiákjaiból. Ma is énekelnek minden vasárnap az ünnepi szentmisén templomukban. Többször felléptek a szombathelyi székesegyházban. Gyakran kapnak meghívást Ausztriába. Rendszeres szereplői a kőszegi Lajtha László Nemzetközi Zenei Fesztiválnak. A budapesti Szent István Bazilikában megrendezett Millenniumi Kórustalálkozón a Szombathelyi Egyházmegyét képviselték. A jáki templomban…
21. február, 2020
Az “Édesanyám mi van a kötényében” kezdetű, 5 verszakos katonadal kottáját Kodály Zoltán jegyezte le 1935-ben Csöngén. Énekelte Bocskor József (sz. 1853) juhász. A legény kedvese kéri az orvost nyilvánítsa őt katonaságra alkalmatlanná. De a doktor egészségesnek találja. A legény búcsúzik édesanyjától, mert besorozzák Ferenc József császár katonájának. Hasonló egy versszakos népdalt ismernek Erdélyben is,…
20. február, 2020
„Elvisznek az ördögök, mint Pap Balázst a törökök!” A történeti források is alátámasztják a szájhagyományt, ugyanis a 17. században valóban elhurcoltak egy Pap Balázs nevű személyt Szomorócról a törökök.
18. augusztus, 2020
A Kisilak családé az utolsó még működő cipészműhely a Mura-vidéken. Karelnek a 20. század harmincas éveiben saját teherautója és 15 alkalmazottja volt, akik cipőket készítettek, valamint adtak el muravidéki, horvátországi (egészen Legradig) és stájerországi vásárokon. Id. Geza 1962-ben átvette édesapjától a cipészműhelyt és kb. 2010-ig dolgozott, amikor ő maga is a fiának, ifj. Gezának adta…
20. február, 2020
Az Ostffy Miklós a kaszaházban című monda az ellenreformáció idején protestáns hitéhez ragaszkodó helyi földesúrról szól. Az osztrák császár seregei Ostffy várát is lerombolták, ő elmenekült, de elfogták. A monda szerint Bécsben a kaszaházba zárták, amelyben kaszák vágódtak össze és a foglyot összeaprították. Ostffy azonban a fal mellett maradt és egész éjjel énekelte a „Lásd…
29. április, 2020
Az első és a második világháború közötti időszakban Muravidéken új módszerrel díszítik a húsvéti tojásokat, amit később többen átvesznek: a tojás felületét asztalosfestékkel (politúrral) festik, többszínű sávokkal, a rajzolt motívumokat éles eszközzel karcolják a felületre, leggyakrabban virágmotívumokat használnak. Tarka színeik miatt népszerűek voltak a tojások, ezért húsvét előtt az emberek a készítőknél rendeltek és vásároltak.…
20. február, 2020
Szokás volt a pünkösdi királyné, vagy királykisasszony-járás. Még élt az 1960-as évek elején. A lányok bebocsátást kértek a házakba, ahol egy helyben állva elénekelték az »Elhozta jaz az Isten piros pünkösd napját« kezdetű köszöntőt. Négy lány – baldachin-szerűen – virágos kendőt tartott a legkisebb, középső lány feje fölé. Majd a középső kislányt körbejárva a fejére…
20. február, 2020
A regölés december 25-én este történt. A legények csoportot alkotva, házról-házra jártak. Köcsögből szötyköt (köcsögdudát) készítettek, amit »kíséretként« használtak az általuk elénekelt köszöntőhöz. A nemesládonyi regösének kottája, 1952
20. február, 2020
Az első színdarabot 1920. szeptember 26-én játszották a faluban a tűzoltók zászlószentelési ünnepségén. Az 1930-as évektől két fiatal tanító – Musits Jenő és Nagy Ernő – voltak a műkedvelő előadások szervezői a helyi káplánokkal együtt. 1940-1945 között a Levente Egyesület (fiúk katonai előképzője) és a KALOT (katolikus falusi fiúk egyesülete) szervezte az előadásokat. 1945 és…
10. február, 2020
Melinci ma a téglagyártás szinonimája. Az 1992 évtől kezdve a TD Brod a Téglaverő napokon mutatja be a tevékenységet, különösen a téglaverést és égetést. Idegenforgalmi célból szabadtéri téglafal is készült, ahol a tevékenységgel egész évben ismerkedhetnek a látogatók. A 244 ház közül 111 házi téglából vagy házi vályogból épült. A legrégebbi, fennmaradt házilag készült téglából…