A szabadtéri muzeológia korai időszakában, az 1960-as 70-es években a gyűjteményekbe kerülő épületeket is gyakran műtárgynak tekintették, a műtárgyleltárkönyveiben tartották nyilván. Épület és tartozéka néha helytelenül egy leltári szám alatt szerepel. Így van ez Cákon a Tóth-féle pince esetében is.
A többi pincénél később, a 19. század második felében épült. A család a helyreállítás után, a múzeumi funkció mellett is évekig használta gyümölcstárolásra régi pincéjét. A pince berendezésének figyelemre méltó eleme kisméretű kőhúzós prése.