A különálló haranglábak a katolikus és az evangélikus vidéki táj fontos társadalmi-kulturális és építészeti elemei voltak. A harang jégesőkor, reggelente, délben és este kondult fel, valamint a templomi szertartásokon, tűz esetén, halálesetkor… A harangtorony körül zajlott az élet, itt gyültek össze a falu lakosai. A harangozásról egy személy gondoskodott. A harangozók nemcsak férfiak, hanem nők is lehettek. A harangok nyitott vagy zárt típusúak. A Šalovciban található zömök harangláb, egykor nyitott vázból és zárt toronyból állt. A felújítás során falat emeltek köré, ezért nincs eresze. Szélessége ellenére, teteje meredek, ami Szlovéniában kivételt jelent.