Személyiségek


Jerič, Ivan

lelkész, politikus, szerkesztő, író

Ivan Jerič lelkész a szlovén nemzeti érdekek elkötelezett szószólója volt. Az első világháborúban harcolt, aktívan részt vett a Muravidék SHS Királysághoz való visszacsatolását szorgalmazó mozgalomnak és Maister alakulatainak tagja is volt. Mariborban fejezte be teológiái tanulmányait. 1924-ben lett pappá avatva. Lelkészként tevékenykedett Lendván, Turniščen és Muraszombaton, a lendvai dékánság dékánja, Muravidék általános érseki helynöke, valamint tiszteletbeli kanonok is volt. Egy évig szerkesztette a Novine újságot, valamint 1927 és 1929 között az SLS párt országgyűlési képviselője volt. Dokležovjeban van eltemetve. Az ottani templom előtti téren mellszobrot állítottak a tiszteletére.

Információ a digitalizálás tárgyáról

Település szócikk
Dokležovje
A település más megnevezése
Deklezsin, Murahely
Születési hely és idő
Dokležovje, 4. 6. 1891
Elhalálozás helye és ideje
Slovenj Gradec, 21. 12. 1975
Életrajz
Ivan Jerič je bil rojen v družini devetih otrok v Dokležovju. Po končani meščanski šoli v Lendavi se je vpisal na gimnazijo, ki pa jo je končal v Ljubljani šele leta 1920. Njegovo šolanje je prekinjalo pomanjkanje sredstev, nato pa še služenje vojaščine in prva svetovna vojna. Bil je telegrafist v enotah A-O vojske v Bosni in Hercegovini in na soški fronti. V letih 1918 in 1919 je aktivno sodeloval v slovenskem narodnem gibanju za priključitev Prekmurja h kraljevini SHS. Bil je član enote legionarjev, ki je bila na pobudo generala Rudolfa Maistra ustanovljena v Ljutomeru. Študij teologije je končal v Mariboru in bil posvečen v duhovnika leta 1924. Kot kaplan je služboval v več župnijah, dokler ni bil leta 1931 imenovan za župnika v Lendavi. Vmes je med 1926 in 1927 urejal prekmurski tednik Novine in bil državni poslanec Slovenske ljudske stranke med 1927 in 1929. Med leti 1935 in 1953 je kot župnik deloval v Turnišču, nato pa je kot upokojenec opravljal naloge župnika ali župnijskega pomočnika v Murski Soboti in po 1965 v Bakovcih. V času madžarske zasedbe Prekmurja je ostal dosledno na slovenski strani, čeprav je opravljal naloge apostolskega administratorja in nato generalnega vikarja sombotelske škofije v Prekmurju. Zaradi očitanega mu sodelovanja z »reakcionarji«, katerih snubljenje je sicer ves čas zavračal, je leta med 1946 in 1950 preživel v zaporu. S strani mariborskega škofa je bil leta 1961 imenovan za častnega kanonika. Umrl je leta 1975, pokopan je v Dokležovju. Na trgu pred cerkvijo stoji od 2012 Jeričev doprsni kip, ki je delo Viktorja Gojkoviča, v vaškem domu pa je na ogled Jeričeva spominska soba.
Alkotások
Moji spomini [zbral Alojz Benkovič], 2000. Murska Sobota: Zavod sv. Miklavža.
Zgodovina Madžarizacije v Prekmurju [uredil Alojz Benkovič], 2001. Murska Sobota: Stopinje.
Irodalom
Jerič, I., 2000. Moji spomini [zbral Alojz Benkovič]. Murska Sobota: Zavod sv. Miklavža.

Benkovič, A., (ur.), 2001. Zgodovina Madžarizacije v Prekmurju. Murska Sobota: Stopinje.

Jerič, I., Stanonik, V. T. in Brenk, L. (ur.), 2008. Osebnosti: veliki slovenski biografski leksikon. Ljubljana: Mladinska knjiga. Str. 415.

Koštric, U. in Bakan, B., 2011. Popotovanja po župnijah Dolinskega: romarjev priročnik po Dolinskih župnijah, v katerih so delovali in živeli slavni prekmurski duhovniki. Beltinci: Zavod Cirila in Metoda.

Čuš, F., 2012. Vloga Štajercev in Ivana Jeriča pri pridruževanju Prekmurja matični domovini. V: Zbornik soboškega muzeja 18-19. Str. 59–70.

Kuzmič, F., 2012. Biografski portret Ivana Jeriča. V: Zbornik soboškega muzeja 18-19. Str. 55–58.

Smej, J., 2012. Moji spomini na č. kanonika Ivana Jeriča (1891-1975). V: Zbornik soboškega muzeja 18-19. Str. 71–76.
Weboldal
www.pomurci.si; http://www.pomurski-muzej.si/izobrazevanje/gradiva-pomurja
Fájlnév
PMMS_025_E_0001. jpg; PMMS_025_E_0002. jpg
Felbontás
300 x 300 dpi
Felhasználás korlátozása
Ob uporabi gradiva je obvezna navedba vira (www.documenta-pannonica.si) in ustanove ali posameznika, ki hrani izvirnik.
A dokumentálás dátuma
2020-04-21
Dokumentáló
Metka Fujs

Galéria


Az anyagok felhasználásnál kötelező a forrás (www.documenta-pannonica.hu), valamint az eredetit őrző intézmény vagy személy feltüntetése.
Magyar
Skip to content