Épített örökség


Békássy-Bezerédj kastély Zsennyén

települési örökség

Zsennye, Szabadság tér 5.

16. és 18. század,1867

Középkori udvarházból épült, a 16. és a18. században átalakított, többször bővített épület. Utolsó bővítése romantikus stílusban 1867-ben történt. Ma alkotóházként működik. Nagy kiterjedésű parkját a 19. században telepítették, ma természetvédelem alatt áll. A parkban van eltemetve Békássy Ferenc fiatalon elhunyt tehetséges költő.

Információ a digitalizálás tárgyáról

Település szócikk
Zsennye
A település más megnevezése
Kis-Sennye, Kis Sennye, Kiss Senye, Kiss-Sennye, Kiss Zsennye, Kisch-Schennye, Kis Senye, Kis-Zsennye, Senye, Schenye. NAGYZSENNYE Nagy-Sennye, Nagy Sennye, Nagy-Zsennye, Nagy Zsennye, Nagy Senye, Nagy-Schennye, N: Senye, Senye, Schenye, Zsenye.
Fő építőanyag
kő, tégla
Egység azonosítószáma
9518
Helyszín
Zsennye, Szabadság tér 5.
Az ingatlan kulturális örökségi egység történetével összefüggő személyek vagy szervezetek
Sennyey, Bezerédj és Békássy családok
Az egység védelmi státusza
Műemléki védelem
Illetékesség
Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság Építészeti Főosztály (Műemléki Nyilvántartás) Magyar Alkotóművészeti Közhasznú nonprofit Kft
Szakszerű leírás
A mai kastély alapját egy középkori eredetű udvarház adja. A Sennyei család birtokolta. Bővítését a Sennyeyek kezdték. A törökök hadjárata után rendbe kellett hozatni az épületet. Vizesárokkal vették körül, és igényesebb kastéllyá alakították. 1559-ben nagyobb építkezésekbe kezdtek, két uradalmi ácsmester került a birtokra. A Rába nyugati partján lévő, fallal és árokkal körülvett, erődített emeletes kúria nagyobb biztonságot jelentett a környéken. Több család őriztette itt értékeit. A török kiűzése után már nem volt szükség erődített kastélyokra. Zsennyén is elbontották a falakat, de a vizesárok megmaradt, ma is látható.
A kastély tulajdonosa 1676 után ifj. Sennyey István veszprémi püspök lett. Ő bővítette a keleti szárnyat, és ekkor épült az ebédlő későreneszánsz boltozata is. Az 1730-as években újabb átépítés kezdődött, de már barokk stílusban. A kastély újabb emeletet kapott. A felső szintek megközelítésére önálló lépcsőház, a bejárat elé pedig teraszos kocsibehajtó készült. A Sennyey család a 19. század közepéig lakott a kastélyban, 1829-ben eladták, Bezerédj György tulajdonába került. Bezerédj Györgynek elsősorban a kastélyt körülvevő arborétum létrehozása köszönhető. Fia, Elek volt a kastély utolsó bővítője: 1863 és 67 között romantikus stílusban. A Békássy család Békássy István (Vas Vármegye főispánja volt 1910-17 között) és Bezerédj Emma házassága révén kerül kapcsolatba a kastéllyal. Az 1910-es években ők is végeztek kisebb átalakításokat, de a két világháború között már nem változtattak a kastélyon. A II. világháború nem kímélte a kastélyt. Elpusztult bútorzata és tízezer kötetes könyvtára. A kifosztott kastély 1949-ben részben a termelőszövetkezet, részben szombathelyi művészek birtokába került. Így alakult ki először egy nyári művésztelep, majd 1953-tól a Magyar Képzőművészek Országos Szövetsége égisze alatt, lelkes művészek és művészetpártolók közreműködésével a mai alkotóház. Homlokzatainak restaurálása az 1980-as években, tetőfelújítása 2014-ben történt.
Irodalom
C. Harrach Erzsébet, Kiss Gyula: Vasi műemlékek. Szombathely, 1983.
Weboldal
http://www.zsennye.hu/ (Letöltés ideje: 2020. 03.23.)
Fájlnév
SM_125_C_0001.jpg; SM_125_C_0002.jpg; SM_125_C_0003.jpg; SM_125_C_0004.jpg; SM_125_C_0005.jpg
Felbontás
300 dpi; 300 dpi; 300 dpi; 300 dpi; 300 dpi
Felhasználás korlátozása
Korlátozott
A dokumentálás dátuma
2020-03-23
Dokumentáló
Nagy Endre

Galéria


Az anyagok felhasználásnál kötelező a forrás (www.documenta-pannonica.hu), valamint az eredetit őrző intézmény vagy személy feltüntetése.
Magyar
Skip to content