Épített örökség


Szent Margit katolikus templom Pornóapátiban

szakrális építészeti örökség

Pornóapáti, Fő utca 72.

18. század

Szent Margit tiszteletére épült, egyhajós, egyenesen záródó szentélyű, későbarokk templom 1795-ből. A 19. század végén eklektikus stílusban átépítették. Belső festése Székely Rezső műve. A templom tornya a bejárati homlokzatból a tető síkját követő oromfalból nő ki. A templom csehboltozatos. Főoltára korabarokk, Johannes Metter munkája. A főoltár képet id. Dorfmeister István festette. 1492-ben vagy 1464-ben öntötték a templom harangját, amely ma a legrégebbi működő harang Magyarországon. A legenda szerint Szily püspök megirigyelte a Szombathelyig elhallatszó szép harangszót, ezért három lyukat fúratott bele. A három lyuk létezik. A legenda nincs igazolva.

Információ a digitalizálás tárgyáról

Település szócikk
Pornóapáti
A település más megnevezése
Pornó, Porno, Pernau, Pornová, Bernau
Fő építőanyag
tégla
Helyszín
Pornóapáti, Fő utca 72.
Az ingatlan kulturális örökségi egység történetével összefüggő személyek vagy szervezetek
A Pornóapáti birtokközpont épületeit (plébánia-iskola, kocsma, magtár, tiszttartói ház) Habsburg Ferenc főherceg építtette a 18. század végén és a 19. század elején. A 19. század közepétől 1945-ig a Wittelsbach-család tulajdonában volt. Emiatt a templom építésével és átépítésével is összefüggésbe hozhatók.
Az egység védelmi státusza
Műemléki védelem
Illetékesség
római katolikus plébánia
Szakszerű leírás
Szent Margit tiszteletére épült, egyhajós, egyenesen záródó szentélyű, későbarokk templom 1795-ből. Eklektikus stílusban átépítették a 19. század végén. Belső festése 1963-ból Székely Rezső műve. A településen a középkorban cisztercita apátság állt, mely az 1530 évi török hadjárat idején elpusztult. A mai plébániatemplom eklektikus stílusú, egyhajós, a hajónál keskenyebb, egyenes záródású a szentélye. Tornya a bejárati homlokzatból a tető síkját követő oromfalból nő ki. A templom csehboltozatos. Főoltára korabarokk, Johannes Metter munkája. A főoltár képet id. Dorfmeister István festette. 1492-ben vagy 1464-ben öntötték a templom harangját, amely ma a legrégebbi működő harang Magyarországon. A legenda szerint Szily püspök megirigyelte a Szombathelyig elhallatszó szép harangszót, ezért három lyukat fúratott bele. A három lyuk létezik. A legenda nincs igazolva.
Irodalom
C. Harrach Erzsébet - Kiss Gyula: Vasi műemlékek. Vas megye tanácsa kiadása. Szombathely, 1983.
Patay Pál: Régi harangok. Budapest, Corvina Kiadó, 1977.
Fájlnév
SM_099_C_0001.jpg; SM_099_C_0002.jpg; SM_099_C_0001.jpg;SM_099_C_0001.jpg;SM_099_C_0001.jpg;
Felbontás
300 dpi; 300 dpi; 300 dpi; 300 dpi; 300 dpi
Felhasználás korlátozása
Korlátozott
A dokumentálás dátuma
2019-05-28
Dokumentáló
Cebula Anna

Galéria


Az anyagok felhasználásnál kötelező a forrás (www.documenta-pannonica.hu), valamint az eredetit őrző intézmény vagy személy feltüntetése.
Megszakítás