Jelmagyarázat
Tárgy
Levéltári anyag
Épített kulturális örökség
Szellemi kulturális örökség
Személyiség
Audiovizuális anyag
Tárgyak véletlenszerű kiválasztása
31. március, 2020
Keményfából faragott, vésett, spanyolozott borotvatartó. Csákányban a 19. század második felében használták. Hátlapján olvasható: Szalai Pál csinálta Német Mihálynak 1868 Szombathelyen.
5. március, 2020
Jože Kološa-Kološ, 1920. szeptember 28-án, Muraszombatban született. 1998. június 29-én hunyt el. Alkotó élete során Kološ hatalmas életművet hozott létre. Kološ alkotómunkájának csúcsát jelentik az 1960 körül és később készült művei. A fekete-fehér fénykép a goričkói várat ábrázolja - légi felvétel.
19. február, 2020
Vaslemezből kovácsolt, lánccal ellátott.
19. február, 2020
Szarvból véséssel, spanyolozással, fatalppal készült. Spanyolozott fakupak zárja. Ép. A karcolt díszítése: lehajló szárú virágtő finom rajzolatú úgynevezett olasz korsóban. 1902-es vétel. Jáger Jóska, a neves börtönviselt fafaragó munkája lehet.
Archívumanyag véletlenszerű kiválasztása
11. február, 2020
Régen a szüret volt az év legnagyobb és leginkább várt eseménye a disznóvágás és az egyházi ünnepek mellett. A szüret október 15-e után kezdődött, Jézusról nevezett Szent Teréz (Avilai Szent Teréz) nevenapját követően. A szőlőt lesajtolták, majd fából készült présben préselték, utána pedig fahordóba öntötték. Az 1931-es fotón a szüretelők valahol Csentén (a csentei dombokon)…
5. május, 2020
Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. A felvételi egységek az adófizető családfők. A parasztgazdaságok számát, a megművelt terület nagyságát, a termények fajtáit, a termelés vidékenként különböző módját és költségeit találhatjuk meg az összeírásban. Továbbá az egyes vidékek mezőgazdasági és szőlőművelési terméseredményeit, az átlagos terméshozamokat, a mezőgazdasági munkabéreket, a parasztbirtokok állatállományát, a…
20. február, 2020
1942-ben a Vas megyei tanfelügyelő általános felmérést rendelt el, amelynek értelmében az alsó fokú iskolák vezetőinek jelenteniük kellett az intézmény dolgozóinak és diákjainak létszámát, vallásfelekezetét, anyanyelvét, stb., az épület jogi, műszaki állapotát, a szükségesnek tartott intézkedéseket. Az oktatási kormányzat ennek alapján tervezte a finanszírozást. A jelentés plasztikus képet ad az iskola akkori helyzetéről.
11. február, 2020
A Gerlinci iskolát 1899-ben alapították. Kezdetben egy osztályban, majd kettőben folyt a tanítás. Az oktatás először magyar nyelven folyt, majd 1921 után szlovén nyelven, a második világháború alatt részben magyarul, részben muravidéki nyelvjárásban. A 20. század hatvanas éveiben az iskola a Cankovai Elemi Iskola fiókiskolája lett, 1971-ben szűnt meg. 1952-ig az iskolában hittan, illetve vallástan…
Ingatlan kulturális örökség véletlenszerű kiválasztása
11. február, 2020
Az Ivankovci lelőhely a muravidéki autópálya mellett, Hármasmalom falutól nyugatra, a biogázüzemmel szemben található. A lelőhelyen több korszakból származó településmaradványokat tártak fel. A késő rézkorban kicsi telep volt itt, több gödörlakással. A leletek a régészeti Lasinja-kultúrával mutatnak rokonságot (kb. i.e. 4200 körül). A korai és késő vaskorból származó (kb. i.e. 800–0) egy-egy üreglakást tártak fel,…
21. február, 2020
A vassurányi pestiskép „Vendel-kíptye" néven ismert a helyiek körében. Pedig pestisszobor: Sebestyén és Rókus figurája alatt jelképes barlangban Rozália fekszik. A pestis ellen oltalmazó szentek szerepe a betegség megszűntével jelentéktelenné vált, a mai generációk fel sem ismerik. A jószágot oltalmazó Vendel tisztelete a közelmúltig virágzott. Rókus és Vendel ábrázolása egymáshoz közel áll: ezért lett a…
24. március, 2020
Az épületet Schilson Mihály építette, majd többek között a Zichy, a Festetics és a Károlyi grófoké volt. 1723-ban épült. Az U alaprajzú, szabadon álló, egyemeletes barokk épület bejárata a manzard tetővel kiemelt két kompozit fejezetes oszlopos portikusszal, ami a emeleten vasrácsos korlátos erkélyt tart. Földszinten sala terrena és kápolna, az emeleten díszterem.
10. február, 2020
A Domonkosfától délre fekvő dombon téglából épült, egyhajós, román stílusú templom áll, amely a 13. század első feléből származik. A domonkosfai templomnak három különlegessége van; az első az épített harangtornya, amely egyidőben készült a templommal, a templom második különlegessége a déli oldalon található gazdag román kapuzat. A harmadik pedig csak részben maradt fenn, és az…
Szellemi kulturális örökség véletlenszerű kiválasztása
10. február, 2020
Gančaniban a májusfa állítás a vidéki örökség része. Alapvetően népi egyházi ünnep. Gančaniban a májusfák állítása 1919-re nyúlik vissza, amikor a fiatalok az első világháborúból való szerencsés visszatérésért Mária üdvözletére állították. A 18 éves fiúk az új évet követő első pénteken, majd minden pénteken összegyűltek, a májusfa felállításáig. A májusfát papírvirágokkal és szalagokkal díszítik. A…
20. február, 2020
A Fekete-tó Orfalu, Farkasfa és Szalafő települések találkozásánál fekszik. Nem vízzel telt tó, hanem tőzegmohaláp, mocsár. Eredetét több szövegváltozatban is feljegyezték. Farkasfán úgy tudják, hogy a helyén egy templom állt. Egyszer a karácsonyi éjféli miséről elkésett egy asszony. A templom küszöbére érve azt mondta magában, hogy el kellene süllyednie szégyenében templomostul együtt. Kívánsága be is…
10. február, 2020
A fazekasmesterség volt a leggyakoribb kézműves tevékenység, szinte minden faluban élt legalább egy fazekas. Muravidéken a díszítés és az égetés módja alapján, a fazekasok két csoportját különböztetjük meg: a filovci és goričkoi fazekasokat. A filovciakat a "fekete égett" edényekről ismerték. A Pütra, a muravidéki fazekasok legismertebb terméke volt, vízszállításra és tökmagolaj tárolására szolgált. A keskeny…
18. augusztus, 2020
A berkovci Časar-vízimalom 1968-ig működött, 2000 óta átalakított múzeumként működik. Az Ingatlan kult. örökség jegyzékében az EŠD 9272-es sz. alatt van bejegyezve. Az emeletes fa szerkezetű malomépület 1930-ban épült. A vízikerék helyére 1946-ban egy Francis-turbina került, amelynek működését egy fagázzal működtetett dugattyús hajtómű is támogatott. A malom belsőjében a dugattyús hajtómű és a turbinát tartalmazó…
Személyiség véletlenszerű kiválasztása
19. május, 2020
1973-ban diplomázott a Ljubljanai Képzőművészeti Egyetemen. Festőművészi alkotómunkája főleg a tájképfestészetre helyezi a hangsúlyt, amely során a szülőföldjét és a Kükeč falut ábrázolja, míg a figuratív festészetére a falusi marginális emberek ábrázolása jellemző, mint például a Jedci sorozatában. Fiatalkorában halottas kocsikra készített feliratokat és festményein a művészeti kompozíció részeként kézzel íródott muravidéki feljegyzéseket találhatunk.
14. május, 2020
Cankova településen született, ahol még ma is áll a szülőháza. Később a család átköltözött Skakovciba, onnét pedig az ausztriai Laafeldbe. Ágoston Szentgotthárdon és Szombathelyen fejezte be a gimnáziumi tanulmányait, majd nyelvészetet tanult Budapesten, ahol 1913-ban szerzett doktori címet. Több iskolán dolgozott tanárként, 1920 után pedig a szombathelyi gimnáziumban tanított, illetve a szombathelyi múzeum igazgatója is…
8. április, 2020
A nemesládonyi születésű Németh Márton kertészmérnök a pécsi szőlészeti kutatás kiemelkedő egyénisége volt. Munkássága nemzetközi hírnevet hozott számára. A Németh által 1952-től kezdve létrehozott borszőlő-fajtagyűjtemény világszinten is az egyik legnagyobb és legértékesebb volt. Elkötelezett híve volt a klónszelekciós szőlőnemesítésnek.
3. március, 2020
Orfaluban született, Magyarszombatfán tanulta a fazekasmesterséget. Zalaegerszegen, Sümegen és Szentgotthárdon inaskodott. 1940-től élt és dolgozott Kétvölgyön (a Permise falurészen). Az 1970-es évektől ő volt az egyetlen magyarországi szlovén fazekas. Munkáiból Magyarországon és Szlovéniában is többször rendeztek kiállítást. 1984-ben munkásságáért megkapta a „Népművészet Mestere” címet. Ezzel a magyarországi szlovének részéről elsőként felkerült a Szellemi Kulturális Örökség…
Audiovizuális anyag véletlenszerű kiválasztása
20. február, 2020
Sojenice (Sojenice) / Sorstündérek A sorstündérek a gyermek születésekor a szlovén Rába-vidéken is megjósolják a sorsát. Nemzetközi motívum helyi változata. (ATU 934)
20. február, 2020
Stolnjek prestri se (Prtič pogrni se) / Terülj, terülj, terítőm A „Terülj, terülj, asztalkám” nemzetközileg ismert mese változata a Rába-vidéki szlovéneknél. (ATU 563)
11. február, 2020
Amikor teknőben vagy bölcsőben ringatták a csecsemőt, akkor énekelték ezt az altatót. Három szó variálgatása adja ki a dal szövegét (Heje baba, bijja). Az altatódalt 1972-ben gyűjtötte Békefi Antal.
20. február, 2020
Lakodalmi ének, amelyet akkor énekeltek, amikor a menyasszony elhagyta az otthonát.